Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

/ 2016.03.23., szerda 11:53 /
Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

Az ugye viszonylag hamar kiderült, hogy megint nem metodisták vagy unitáriusok robbantottak. A két férfi, akinek a neve az öngyilkos merénylők közül eddig ismertté vált, természetesen észak-afrikai származású muszlim – ahogy az lenni szokott Európának azon a táján. Khalid és Ibrahim El Bakraoui személyében ismét egy testvérpár radikalizálódott, csakúgy mint Párizsban – és persze a családi, baráti körből ez valahogy megint nem tűnt fel senkinek, hogy szóljon a rendőrségnek. Persze lehet, hogy szólt, a belga rendőrséget elnézve az sem változtatott volna sokat a helyzeten.

A hatóságok ugyanis természetesen jól ismerték az elkövetőket, akik ebben az esetben is büntetett előéletűek. A mostani támadásig köztörvényes bűncselekményekkel buktak le, ilyenkor szokták hangsúlyozni a nyomozók, hogy de hát nem is volt terrorista előéletük. Mintha nem derülne ki szinte minden terrortámadás elkövetőjéről, hogy piti bűnözőként kezdte, aztán radikalizálódott.

A 27 éves Khalidot 2011-ben öt év börtönre ítélték, amikor fegyverrel lopott autót. 30 éves bátyja 2010-ben kilenc évet kapott, amikor egy rablásnál kalasnyikovval nyitott tüzet a rendőrökre. Ehhez képest ugye tavaly már zavartalanul tervezhették Párizst, egyikük bérelte a lakást, ahol a merénylők felkészültek a francia főváros elleni akcióra. Feltételezem, jó magaviselet miatt jöhettek ki idő előtt. Megfigyelni meg miért is kellett volna szabadlábon őket? Csak azért, mert egész addigi életükről ordít, hogy kiváló dzsihadista válhat belőlük?

Társuk, Najim Laachraoui, az egyik repülőtéri robbantó ujjlenyomatát is megtalálták a párizsi bombákon. Rá még csak azt sem lehet mondani, hogy hirtelen radikalizálódott: a nyomozók szerint köze volt egy 2009-es kairói merénylethez, amelyben egy osztálykiránduláson lévő francia gimnazista lányt ölt meg egy pokolgép. 2013-ban járt Szíriában is, de persze simán visszatérhetett Belgiumba. Azt gondolnánk, hogy egy belga juhásznak is eszébe jutna egy ilyen embert szemmel tartani, de nem.

Minden újabb részlet egy, a korábbi feltételezéseknél is népesebb terrorcsoportra utal. Hogy lehet, hogy egy ekkora társaságba nem tudtak legalább egy informátort beépíteni?

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Végre valami jó a sok rossz hír között

Frederik Buyckx sorozata 227 ezer pályamű között lett győztes az idei Sony fotópályázaton. A zsűri elnöke díjazta, hogy a magas színvonalú munka végre nem borzalmakat mutat be.

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.