Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

/ 2016.03.23., szerda 11:53 /
Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

Az ugye viszonylag hamar kiderült, hogy megint nem metodisták vagy unitáriusok robbantottak. A két férfi, akinek a neve az öngyilkos merénylők közül eddig ismertté vált, természetesen észak-afrikai származású muszlim – ahogy az lenni szokott Európának azon a táján. Khalid és Ibrahim El Bakraoui személyében ismét egy testvérpár radikalizálódott, csakúgy mint Párizsban – és persze a családi, baráti körből ez valahogy megint nem tűnt fel senkinek, hogy szóljon a rendőrségnek. Persze lehet, hogy szólt, a belga rendőrséget elnézve az sem változtatott volna sokat a helyzeten.

A hatóságok ugyanis természetesen jól ismerték az elkövetőket, akik ebben az esetben is büntetett előéletűek. A mostani támadásig köztörvényes bűncselekményekkel buktak le, ilyenkor szokták hangsúlyozni a nyomozók, hogy de hát nem is volt terrorista előéletük. Mintha nem derülne ki szinte minden terrortámadás elkövetőjéről, hogy piti bűnözőként kezdte, aztán radikalizálódott.

A 27 éves Khalidot 2011-ben öt év börtönre ítélték, amikor fegyverrel lopott autót. 30 éves bátyja 2010-ben kilenc évet kapott, amikor egy rablásnál kalasnyikovval nyitott tüzet a rendőrökre. Ehhez képest ugye tavaly már zavartalanul tervezhették Párizst, egyikük bérelte a lakást, ahol a merénylők felkészültek a francia főváros elleni akcióra. Feltételezem, jó magaviselet miatt jöhettek ki idő előtt. Megfigyelni meg miért is kellett volna szabadlábon őket? Csak azért, mert egész addigi életükről ordít, hogy kiváló dzsihadista válhat belőlük?

Társuk, Najim Laachraoui, az egyik repülőtéri robbantó ujjlenyomatát is megtalálták a párizsi bombákon. Rá még csak azt sem lehet mondani, hogy hirtelen radikalizálódott: a nyomozók szerint köze volt egy 2009-es kairói merénylethez, amelyben egy osztálykiránduláson lévő francia gimnazista lányt ölt meg egy pokolgép. 2013-ban járt Szíriában is, de persze simán visszatérhetett Belgiumba. Azt gondolnánk, hogy egy belga juhásznak is eszébe jutna egy ilyen embert szemmel tartani, de nem.

Minden újabb részlet egy, a korábbi feltételezéseknél is népesebb terrorcsoportra utal. Hogy lehet, hogy egy ekkora társaságba nem tudtak legalább egy informátort beépíteni?

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.