Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

/ 2016.03.23., szerda 11:53 /
Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

Az ugye viszonylag hamar kiderült, hogy megint nem metodisták vagy unitáriusok robbantottak. A két férfi, akinek a neve az öngyilkos merénylők közül eddig ismertté vált, természetesen észak-afrikai származású muszlim – ahogy az lenni szokott Európának azon a táján. Khalid és Ibrahim El Bakraoui személyében ismét egy testvérpár radikalizálódott, csakúgy mint Párizsban – és persze a családi, baráti körből ez valahogy megint nem tűnt fel senkinek, hogy szóljon a rendőrségnek. Persze lehet, hogy szólt, a belga rendőrséget elnézve az sem változtatott volna sokat a helyzeten.

A hatóságok ugyanis természetesen jól ismerték az elkövetőket, akik ebben az esetben is büntetett előéletűek. A mostani támadásig köztörvényes bűncselekményekkel buktak le, ilyenkor szokták hangsúlyozni a nyomozók, hogy de hát nem is volt terrorista előéletük. Mintha nem derülne ki szinte minden terrortámadás elkövetőjéről, hogy piti bűnözőként kezdte, aztán radikalizálódott.

A 27 éves Khalidot 2011-ben öt év börtönre ítélték, amikor fegyverrel lopott autót. 30 éves bátyja 2010-ben kilenc évet kapott, amikor egy rablásnál kalasnyikovval nyitott tüzet a rendőrökre. Ehhez képest ugye tavaly már zavartalanul tervezhették Párizst, egyikük bérelte a lakást, ahol a merénylők felkészültek a francia főváros elleni akcióra. Feltételezem, jó magaviselet miatt jöhettek ki idő előtt. Megfigyelni meg miért is kellett volna szabadlábon őket? Csak azért, mert egész addigi életükről ordít, hogy kiváló dzsihadista válhat belőlük?

Társuk, Najim Laachraoui, az egyik repülőtéri robbantó ujjlenyomatát is megtalálták a párizsi bombákon. Rá még csak azt sem lehet mondani, hogy hirtelen radikalizálódott: a nyomozók szerint köze volt egy 2009-es kairói merénylethez, amelyben egy osztálykiránduláson lévő francia gimnazista lányt ölt meg egy pokolgép. 2013-ban járt Szíriában is, de persze simán visszatérhetett Belgiumba. Azt gondolnánk, hogy egy belga juhásznak is eszébe jutna egy ilyen embert szemmel tartani, de nem.

Minden újabb részlet egy, a korábbi feltételezéseknél is népesebb terrorcsoportra utal. Hogy lehet, hogy egy ekkora társaságba nem tudtak legalább egy informátort beépíteni?

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Itt a Fidesz-világ eddigi legnagyobb bevásárlása!

Vidéken a választásra jogosultak 26 százaléka megyeiújság-vásárló, az ország nyugati részén ez az arány 50-60 százalékos. E laphálózat megszerzése értékesebb a Fidesz számára, mint az összes eddigi médiahódítás – TV2-stül, origóstul. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.