Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

/ 2016.03.23., szerda 11:53 /
Hogy robbanthatott Brüsszelben az, akit 2010-ben 9 évre leültettek?

Az ugye viszonylag hamar kiderült, hogy megint nem metodisták vagy unitáriusok robbantottak. A két férfi, akinek a neve az öngyilkos merénylők közül eddig ismertté vált, természetesen észak-afrikai származású muszlim – ahogy az lenni szokott Európának azon a táján. Khalid és Ibrahim El Bakraoui személyében ismét egy testvérpár radikalizálódott, csakúgy mint Párizsban – és persze a családi, baráti körből ez valahogy megint nem tűnt fel senkinek, hogy szóljon a rendőrségnek. Persze lehet, hogy szólt, a belga rendőrséget elnézve az sem változtatott volna sokat a helyzeten.

A hatóságok ugyanis természetesen jól ismerték az elkövetőket, akik ebben az esetben is büntetett előéletűek. A mostani támadásig köztörvényes bűncselekményekkel buktak le, ilyenkor szokták hangsúlyozni a nyomozók, hogy de hát nem is volt terrorista előéletük. Mintha nem derülne ki szinte minden terrortámadás elkövetőjéről, hogy piti bűnözőként kezdte, aztán radikalizálódott.

A 27 éves Khalidot 2011-ben öt év börtönre ítélték, amikor fegyverrel lopott autót. 30 éves bátyja 2010-ben kilenc évet kapott, amikor egy rablásnál kalasnyikovval nyitott tüzet a rendőrökre. Ehhez képest ugye tavaly már zavartalanul tervezhették Párizst, egyikük bérelte a lakást, ahol a merénylők felkészültek a francia főváros elleni akcióra. Feltételezem, jó magaviselet miatt jöhettek ki idő előtt. Megfigyelni meg miért is kellett volna szabadlábon őket? Csak azért, mert egész addigi életükről ordít, hogy kiváló dzsihadista válhat belőlük?

Társuk, Najim Laachraoui, az egyik repülőtéri robbantó ujjlenyomatát is megtalálták a párizsi bombákon. Rá még csak azt sem lehet mondani, hogy hirtelen radikalizálódott: a nyomozók szerint köze volt egy 2009-es kairói merénylethez, amelyben egy osztálykiránduláson lévő francia gimnazista lányt ölt meg egy pokolgép. 2013-ban járt Szíriában is, de persze simán visszatérhetett Belgiumba. Azt gondolnánk, hogy egy belga juhásznak is eszébe jutna egy ilyen embert szemmel tartani, de nem.

Minden újabb részlet egy, a korábbi feltételezéseknél is népesebb terrorcsoportra utal. Hogy lehet, hogy egy ekkora társaságba nem tudtak legalább egy informátort beépíteni?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.