valasz.hu/vilag/ilyen-jo-a-szlovak-egeszsegugy-tenyleg-ennyire-lemaradtunk-127412

http://valasz.hu/vilag/ilyen-jo-a-szlovak-egeszsegugy-tenyleg-ennyire-lemaradtunk-127412

Hogyan cseréljünk diktátort?

/ 2017.04.26., szerda 15:17 /

Hamisított rakétákat vonultatott fel Észak-Korea, hogy ráijesszen Amerikára. A nagyhatalmak nem a diktatúra végében és a két Korea egyesítésében látják a megoldást. Washington a diktátor „lecserélésén” gondolkodik.

Észak-Koreában minden év március végén, április elején feltöltik az áruházakat olyan termékekkel, amelyekhez ritkán juthat hozzá a helyi lakos. A külföldi állampolgárok – akik egyébként is csak kísérővel közlekedhetnek – a legtöbb üzletet nem kereshetik fel, de tavasszal a fővárosi Kwangbok Területi Bevásárlóközpont is megnyitotta kapuit a külhoni vendégek előtt, hogy Phenjan bebizonyítsa: hamisak a hírek, melyek szerint az országban gyatra az ellátás. A felhajtás oka, hogy április 15-e a kommunista államalapító Kim Ir Szen születésnapja; idén volt a 105. évforduló.

A hivatalos propaganda szeretné, ha a rendszerről jó benyomásai lennének a külföldieknek, és az észak-koreaiak is elégedetten ünnepelnék a napot. Így a polcokon olyan ritka csemege is feltűnik, mint a dinnye. Biciklit is lehet kapni – hathavi átlagkeresetért. A Kwangbok kilóg a kommunista üzletek közül, mert egy koreai–kínai vegyes vállalat működteti. Csak a termékeken elhelyezett kínai nyelvű termékismertetők utalnak arra, hogy az észak-koreai viszonyok között bőségesnek mondható kínálat elsősorban a „Nagy Testvérnek” köszönhető.

Stratégia és türelem

A Kwangbok-jelenség azt is érzékelteti, hogy Pekingnek előjogai vannak Észak-Koreában. Most, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el az észak-koreai föld alatti nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket, a világ azt várja Kínától: fékezze meg az államalapító unokáját, Kim Dzsongunt, aki egyre félelmetesebb a szomszédai számára. A kínai vezetés erre leállította szövetségesétől származó szénimportját – a fosszilis energiahordozó Phenjan legfontosabb kiviteli cikke –, bár kétséges, hogy ez képes-e fellazítani a diktatúrát.

Azzal egy időben ugyanis, hogy Kim Dzsongun szénszállító hajóit visszafordították a kínai kikötőkből, a legkisebb Kim azzal ünnepelte nagyapja születésnapját, hogy hadserege újabb interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt, amely már elméletileg Amerikát is elérné. A kísérlet nem sikerült – a harci eszköz a fellövés után megsemmisült –, ám ez nem jelenti azt, hogy a technikai hiányosságok leküzdése után nem kerül veszélybe Los Angeles vagy San Francisco.

Az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót, két rombolót, három cirkálót és több kísérő hajót is a térségbe küldött, hogy jelezze: a „stratégiai türelem” időszaka véget ért, Donald Trump amerikai elnök nem tűri tovább szövetségesei – elsősorban Dél-Korea és Japán –, illetve most már saját területeinek fenyegetését.

A „stratégiai türelem” kifejezést az amerikai politológia azért találta ki, mert a távol-keleti térségben jelen levő összes nagyhatalomnak érdeke a diktatúra fennmaradása. Moszkva és Peking a Koreai-félszigetre gyakorolt befolyását félti a Kim-dinasztia összeomlásának következményeitől, a kommunista rendszer pedig ürügyet szolgáltat Washingtonnak, hogy Dél-Koreában, Kína és Oroszország közelében csapatokat állomásoztasson. Szöul tart az esetleges koreai újraegyesítés anyagi terhétől, Japán pedig nem akar egy 80 milliós „ázsiai kistigrist” gazdasági kihívóként a közelében látni.

Potemkin-rakéták

A „stratégiai türelem” az 1953-as koreai háborút lezáró fegyverszünettől majdnem 1994-ig, Kim Ir Szen elhunytáig elég jól működött. Az államalapító fenyegetőzött, de mindenki tudta, hogy Phenjan nincs olyan technológia birtokában, amely komoly veszélyt jelentene a környezetére. Még akkor sem, ha Kim Ir Szen halála előtt egy évvel már 300 kilométeres hatótávolságú rakétával kísérleteztek. Fia és politikai örököse, Kim Dzsongil folytatta a szovjet, majd kínai technológián alapuló rakétakísérleteket, és megkezdte a föld alatti nukleáris robbantásokat. Elsőként tíz éve teszteltek egy két kilotonnás szerkezetet (összehasonlításképpen: az 1945-ben az amerikaiak által Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonnás volt). A legkisebb Kim parancsára Észak-Korea tavaly már az ötödik föld alatti atomkísérletét hajtotta végre, nyugati szakértők szerint egy 25 kilotonnás töltettel, miközben a diktatúra legújabb rakétájának hatótávolsága eléri a 11 ezer kilométert.

Vagyis 25 év alatt eltűnt a „stratégiai türelem” legfontosabb eleme, amely szerint az észak-koreai propagandagépezet hadakozik ugyan a külvilággal, de az ország katonailag nem veszélyes. Washingtoni hírek szerint a Fehér Ház közbülső megoldást dolgozott ki Phenjan megregulázására: nem döntik meg a rendszert, de katonai nyomás alá helyezik, ám úgy, hogy a két Korea külön államként létezzen tovább. A jelek szerint ez az összes nagyhatalom érdekeinek megfelelne, a katonai nyomásgyakorlás eszköze pedig az volna, hogy a térségbe vezényelt amerikai flotta levadászná az észak-koreai tesztrakétákat. A nyílt katonai konfrontációra adott válaszként persze Peking és Moszkva egymást túl licitálva tiltakozna a területükhöz közeli amerikai rakétacsapás ellen.

Az egymilliósnál is nagyobb észak-koreai haderő valós képességeit nehéz felmérni. Kim Ir Szen 105. születésnapján grandiózus katonai parádét rendeztek Phenjanban, ahol felvonultatták a teljes rakétaarzenált, de ez nem segítette eloszlatni a homályt. Évekkel ezelőtt ugyanis egy hasonló parádé alkalmából a BBC elemzői a protokollfotókon észrevették, hogy az azonos típusú rakéták között méretbeli és szerkezeti eltérések vannak. Különösen feltűnő volt, hogy a rakéták teste és feje – a nukleáris töltetet ide helyezik el – közötti eresztékek mérete több centivel eltér.

A mostani parádén sem volt másként, és Vu Li Il dél-korai fegyverzetszakértő úgy látta: a rakéták csúcsai, ahol az elektronikus érzékelők helyezkednek el, nincsenek síkban a rakéta hossztengelyével, magyarul ferdék. Vu ebből azt a következtetést vonta le, hogy a rakéták nem sorozatgyártásban készültek, hanem kézzel barkácsolták össze őket, és nem zárható ki, hogy üres rakétatesteket vagy Potemkin-rakétákat vonultattak fel Phenjanban. A kérdés megmaradt: Észak-Korea rakétaarzenáljából mennyi a hadrendbe fogható, és hány műrakéta szolgált erődemonstrációként?

A gazdag dél nyomora

A nukleáris robbantások ügyében pontosabb adatokhoz lehet jutni, mert a kísérletek okozta lökéshullámokat a külföldi mérőállomások jól képesek regisztrálni. Azt viszont a külvilág nem tudja, mekkora az iráni segítséggel létrehozott észak-koreai nukleáris kapacitás, mekkora erejű és hány robbanótöltet gyártására képes évente. Az Észak-Koreát figyelő 38 North amerikai hírportál műholdfelvételeket tett közzé, melyek állítása szerint azt bizonyítják, hogy Phenjan a hatodik kísérleti atomrobbantásra készül.

Észak-Koreában három nemzedék nőtt fel a háborús hisztéria hangulatában, mindennap várva az amerikai támadást. Phenjan központi színházában folyamatosan játszanak forradalmi, önvédelmi operákat, a filmgyár kellékraktárában hegyekben állnak a gazdag Dél-Korea nyomorát bemutatni hivatott díszletek. Az állami tévécsatornák állandó témája az 1950-ben kirobbant koreai háború és az idegen hódítók barbársága. A propaganda szerint Amerika támadott, de a valóságban Kim Ir Szen akarta erőszakkal egyesíteni az országot.

A hét évtizeden keresztül a védekezésre, ellencsapásra és országegyesítésre épített észak-koreai politika a Kim-dinasztia három generációja alatt a legsötétebb sztálini időkre emlékeztet. Ehhez társult a külvilágtól való elzártság, a külföldi sajtó és az internet hiánya, de még a rádió- és televíziókészülékek is csak a phenjani propagandaadók vételére alkalmasak. A legtöbb észak-koreai ezért még ma sem tudja, hogy már 1969-ben ember járt a Holdon. Az eltitkolás oka: Neil Armstrong amerikai volt. A propaganda a külvilágot rosszindulatúnak és a mindennapi megélhetésre nézve kockázatosnak írja le, miközben Észak-Koreában az állam mindenkiről „bőségesen” gondoskodik. Ehhez kiterjedt belső kémhálózat járul, a titkosszolgálatnak gyakran a családtagok között is van informátora. A házmesterek megkülönböztető zöld karszalagot viselnek, és mindenkit megfigyelnek a környéken.

A diktatórikus körülményekre utalva a kaliforniai székhelyű Quora „kérdés-felelet” portál közvélemény-kutatást végzett, amelyben arra kellett válaszolni, hogy „felpuhulna-e a rendszer, ha egy beavatkozás során megölnék Kim Dzsongunt”. A válaszadók nagy többsége – az Egyesült Államokban élő koreai kolónia tagjai, csoportos turistaként Észak-Koreában járt amerikaiak, a témával foglalkozó kutatók – egyetértettek: csak hatalmi átrendeződés történne, ami a külvilág számára mérsékeltebbé tenné a rezsimet, mert más megoldás nem lévén, Kim Jodzsong, a mostani diktátor húga venné át a „családi bizniszt”. Vagyis a közbülső megoldás – a jelenlegi vezető eltávolítása a két Korea fenntartásával – akár működhetne is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.