Hogyan ne magyarázzunk külpolitikát?

/ 2018.04.24., kedd 17:20 /
Hogyan ne magyarázzunk külpolitikát?

Hétfőn lemondott az örmény miniszterelnök, miután országszerte majdnem két hete tüntettek ellene. A magyar média szépen fel is kapta a hírt, hiszen adott (volt) egy erőskezű, nem épp demokrata vezető, aki ráadásul Oroszország szövetségese volt, és akit az utca lánglelkű demokratái végül megbuktattak. S ha ez sikerült egy posztkommunista országban, ugyan miért ne sikerülhetne egy másikban?

Csak néhány, erősen vágyvezérelt cím az elmúlt 24 óra hírfolyamából:

  • 11 nap alatt elzavarták Jerevánban az új miniszterelnököt – Ezek az örmények tudnak valamit;
  • Az örmény tüntetők elérték, amit a magyarok nem tudtak;
  • Az örmények feladták a leckét a hazai tüntetőknek is;
  • 10 évig építgette a hatalmát, jóban volt Putyinnal, aztán utcai tüntetéseken zavarták el.

Az abszolút kedvenc pedig ez a kiajánló szöveg: „Alig tíz napja lett kormányfő, de már elege is lett.”

S bár ez utóbbit leszámítva egyik cím igazságtartalmába sem lehet belekötni, a szándékuk egyértelmű: párhuzamot vonni a jereváni és a budapesti tüntetések között. Mintha azok között lenne bármilyen hasonlóság azon kívül, hogy tüntetések.

Nem akárkit küldtek el

A tegnap lemondott Szerzs Szargszján a Szovjetunió összeomlása utáni független Örményország történelmének megkerülhetetlen figurája. 2008-ban kezdődött, 10 évig tartott elnöksége előtt rövid ideig kormányfő volt, kétszer szolgált – összesen kilenc évig – védelmi miniszterként, a kettő között pedig belügyminiszter volt. Első védelmi miniszteri ciklusa alatt ért véget fényes örmény győzelemmel az Azerbajdzsánnal vívott karabahi háború, az egyébként karabahi származású Szargszján arcképe pedig máig ott virít a háborús hősök tablóján.

Szargszján (felső sor j4) egy karabahi hősi tablón

Szargszján (felső sor j4) egy karabahi hősi tablón

Fotó: Vörös Szabolcs

Elnöksége nehezen indult: 2008. februári megválasztása után tömegtüntetések kezdődtek a választások elcsalása miatt. A demonstrációknak nyolc halálos áldozata volt, ezzel az örmény karhatalom a 2013-14-es kijevi tüntetésekig vezette ezt a rettenetes listát az egykori keleti blokkban.

2015-ben népszavazással megerősített alkotmánymódosítást hajtottak végre, amely a főhatalmat az elnök kezéből a kormányfőjébe adta. Szargszján ekkor megígérte: ha lejár a második ciklusa, nem lesz miniszterelnök. Ezt szegte most meg, amikor április közepén mégis jelöltette magát.

Volt tehát egy vezető, akit az országa éppen eleget látott már ahhoz, hogy még ezt a hazugságát is elnézze neki. Vagyis ha túl is élte volna a tüntetéseket, további országlása komoly legitimációs problémákba ütközött volna. Ezzel szemben Magyarországon április 8-án szabad választásokat rendeztek, az ítéletet pedig ott mondták ki, ahol kellett: a szavazófülkékben.

Mindenki hozott még egy embert

Örményországban 2,9 millióan élnek. Ebből csak a fővárosban 160 ezren voltak kint az utcákon a tüntetések csúcspontján. Ez az ország lakosságának 5,5 százaléka. Ők több mint egy hétig tartották megszállva Jereván legforgalmasabb és legszimbolikusabb helyszíneit: a Meszrop Mastoc sugárutat, a Mastoc és a másik fő sugárút, a Bagramjan kereszteződésénél lévő Franciaország teret és az abszolút központi Köztársaság teret.

Magyar és budapesti mércével ez olyan, mintha 500-600 ezer ember letáborozott volna 10 napra a Kossuth térre meg a belvárosi hidakra. Erről valószínűleg még egy kétharmados parlamenti többséggel bíró kormány is kénytelen lenne többet állítani annál, hogy „Soros”.

Ráadásul az utolsó napokban már a hadsereg is csatlakozott a tüntetésekhez, ez pedig csak az öngyilkos hajlamú politikusokban nem szólaltatja meg a vészcsengőt, hogy nem érdemes tovább feszíteni a húrt.

Az orosz kapcsolat

Ennél a vélt párhuzamnál egyszerűen mások a dimenziók. Magyarország az EU és a NATO tagja, és még ha kelleténél jobban is kokettál Oroszországgal – a druzsba legújabb epizódja a Direkt36 mai sztorija –, ezt nem lehet összehasonlítani azzal, ahogyan Örményország rá van utalva Moszkvára.

Az országnak nincs tengeri kijárata, nyugatról a török, keletről pedig az azeri határ van zárva a szomszédokkal való ellenséges viszony miatt. Bár délre nyitott Irán felé, az egyetlen értelmezhető kapcsolat Grúzia felé vezet. Ilyen geopolitikai környezetben (az állandóan forrongó karabahi határszakaszról nem is beszélve) muszáj, hogy valaki garantálja a védelmet, ez pedig csak Oroszország lehet. Erről gondoskodik papíron a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a valóságban pedig az Örményország második legnagyobb városában, Gyumriban – legalább 2044-ig – állomásoztatott több ezer orosz katona, tankok és harci gépek.

Hiába távozott tehát most Szargszján, utódjától aligha várható komoly változtatás e téren.

Az orosz bázis bejárata Gyumriban

Az orosz bázis bejárata Gyumriban

Fotó: Europress/AFP/Karen Minasyan

Az aligha vitás, hogy Örményország korszakhatárhoz érkezett, az emberek elszántságának köszönhetően. De a fenti különbségek miatt ezt rávetíteni a magyar helyzetre nem csak aránytévesztés, hanem felelőtlenség is. A lelkesedés persze érthető, de ettől még Budapestből nem lesz Jereván.

Ennél már csak egy rosszabb összehasonlítás van: a négy évvel ezelőtti kijevi eseményekkel párhuzamba állítani a békés százezres budapesti tüntetéseket.

 

Borítókép: Szerzs Szargszján örmény miniszterelnök lemondását ünneplik Jerevánban 2018. április 23-án. Fotó: MTI/AP/PAN/Grigor Jepremjan

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.