Hova álljanak a belgák?

Kettészakadt az ország! - jelentette viccből a közszolgálati televízió

/ 2008.08.12., kedd 08:03 /

Szokásos kormányválságnak indult - aztán a végén még országbomláshoz is vezethet a belga koalíció tizenhárom hónapja tartó vergődése. A történelmi vallon-flamand ellentét legújabb fejezete Európa szívében.

Kettészakadt az ország! Ez a szenzációs hír fogadta azokat a tévénézőket, akik 2006. december 13-án a belga közszolgálati televízió francia nyelvű műsorára kapcsoltak. A csatorna élő adásban mutatta be a két részre bomlott új állam első perceit, például az új határon álló autósorokat. A tréfának szánt híradás olyan komolyra sikeredett, hogy sokan el is hitték, amit láttak.

Belgiumban évek óta napirenden van a szakadás kérdése. Legutóbb a távozófélben lévő miniszterelnök, Yves Leterme fogalmazott úgy lemondásakor, hogy a jelenlegi szövetségi államberendezkedés kimerítette a lehetőségeit. A konzervatív politikus a tavaly júniusi választásokat követő tárgyalássorozat után csak idén márciusban láthatott munkához koalíciós kormánya élén. A kabinet három hónapig sem tartott ki: a miniszterelnök július 14-én benyújtotta lemondását a királynak, ám azt II. Albert nem fogadta el.

Maradt hát a patthelyzet. Hiába követeli az ellenzék, nincs esély előre hozott választásra, és vállalkozó kedvű politikus sem tűnt fel, aki kormányt kovácsolna. A patthelyzet az ország nyelvi megosztottságának következménye. Belgium a latin (francia) és germán (holland) nyelvi törésvonal "földrengésveszélyes" területén alakult meg. A déli, francia anyanyelvű vallonoknak eszük ágában sincs hozzájárulni ahhoz, hogy az északi, a holland nyelv helyi változatait beszélő flamandok tovább szélesítsék autonómiával felérő jogaikat. A flamandok közben attól tartanak, hogy Brüsszelhez hasonlóan egyre több helyen és hivatalban nyer teret a francia nyelv. Egyetértés híján az évtizedek óta tartó államreform 13 hónapja lényegében szünetel.

A szegényebb vallon térség joggal tart a gazdagabb flamandok nagyobb önállóságától - hiszen ez esetben a déliek az eddiginél még kevesebbet kapnának a központi költségvetésből. A két felet emellett a nemzeti büszkeség is vezérli. Régóta vita folyik ugyanis néhány Brüsszel környéki településről: ezek papíron Flandriához tartoznak, ám főleg vallonok lakják. A francia ajkúak azt szeretnék, hogy a településeket olvasszák be Brüsszelbe, így "területi köldökzsinór" kötné össze Vallóniát a fővárossal - a flamandok persze erről hallani sem akarnak, hiszen a területvesztés elfogadhatatlan számukra. Olyannyira, hogy szívesebben lennének egy önálló ország polgárai, semmint a két nagy népcsoportot magában foglaló Belgiumé. A vallonok sem ragaszkodnak foggal-körömmel a közös hazához: egy felmérés szerint 49 százalékuk szívesen csatlakozna Franciaországhoz.



A mostani helyzet előzménye, hogy a központi kormány jogkörei évtizedek óta csökkennek, a regionális kormányoké viszont növekednek. A második világháború utáni amerikai segélyből, a Marshall-tervből elsősorban az akkor még elmaradottabb agrárvidék, Flandria épült újjá. Időközben leáldozott a Vallónia gazdagságát adó bányászat és nehézipar csillaga, így az ország gazdasági motorjává egyértelműen az északi területek váltak. Gazdagodásuk pedig együtt járt az egyre nagyobb szabadságot jelentő jogok követelésével és megszerzésével. A máig érvényes nyelvi határokat 1962-ben és 1963-ban törvények rögzítették. Ezzel az országot félbevágták, Vallónia része lett két kis német lakta terület a keleti határvidéken. Az elsősorban francia nyelvűvé vált Brüsszel a flamand területekbe ékelve külön egységgé vált.

A széttagolódás azóta is tart. Az 1970-es első alkotmánymódosítással megszűnt az állam egysége, aminek következményeként megindult a távolodás a két térség között. Az egyharmad Magyarországnyi állam 1993-ban szövetségi alkotmányos monarchiává alakult, három régióval (Flandria, Vallónia és Brüsszel), azon belül tíz tartománnyal. Nyelvi és kulturális megosztottsága három részre osztja Belgiumot: flamandra, vallonra és németre, a három nyelvi csoportnak pedig ma már elvileg összesen hat parlamentje és kormánya van, melyek nyelvi és területi alapon is szerveződnek. A flamandok rövidesen egyesítették két törvényhozásukat, így a helyi parlamentekből "csak" öt működik. A régóta tervezett reformok jegyében ezeket fogná össze a szövetségi törvényhozás, mely a kormány tetszhalott állapota miatt most a legkevésbé sem működőképes.



Megéri-e 200. születésnapját az ország?

Szakadásból jött létre a most a szakadás szélére került Belgium. Az ország a mindig is kisebbségben lévő francia nyelvűek elit rétegének köszönheti függetlenségét. Persze a vallon vezetők szívesen csatlakoztak volna Franciaországhoz, de erről nemzetközi nyomásra le kellett mondaniuk. Az ő vezető szerepük már a múlté - mostanában a többségi flamandok (6,1 millió fő) követelnek maguknak mind több jogot a vallonokkal (3,3 millió fő) szemben. Belgium 1830-ban szabadságharccal vált ki az Egyesült Holland Királyságból, de már a XV. században elkezdődött saját történelme, amikor - az északiakkal ellentétben - a dél-németalföldi tartományok hűségesküt tettek a spanyol királynak. Később a vallás is határvonalat húzott az északi szomszéd felé: míg Belgium katolikus többségű, az északra fekvő Hollandia inkább protestáns. 1831-ben a szinte egész Európának uralkodókat adó német családból, a Szász-Coburg-Gotha házból származó I. Lipót lépett a trónra, és Belgium királyát azóta is ez a család adja.

A valóságban nem létező belga nemzet számára a XIX. század vége megalapozta az Afrika-barátságot, mint máig összetartó kapcsot. Az ország 1885-ben az ország területénél 80-szor nagyobb gyarmathoz jutott a fekete földrész közepén a berlini konferencián. A király előbb magánbirtokaként kezelte a Kongói Szabadállamot, a mai Kongói Demokratikus Köztársaságot. A gyarmatosító belgák Kongóban 1908-ig legalább öt, de lehet, hogy 15 millió embert kiirtottak. A 60-as évek elején függetlenné vált gyarmattal Belgium azóta is szoros kapcsolatot ápol, és igyekszik segélyekkel és beruházásokkal feledtetni a múltat.

Belgium történetében a másik meghatározó élmény a németellenesség. Németország mindkét világháborúban lerohanta nyugati szomszédját. Németbarátsággal vádolták, majd a második világháború után trónjától is megfosztották III. Lipót királyt, amiért feltétel nélkül letette a fegyvert a nácik előtt. Pedig, szólnak az uralkodó melletti érvek, sok más vallon és flamand honfitársával ellentétben Lipót nem volt hajlandó együttműködni a német megszállókkal.

Ma olyan vélemények is elhangzanak, hogy Belgium tíz év múlva már nem is fog létezni. Ahogy évszázadokkal ezelőtt a vallási, úgy most a nyelvi megosztottság húzhat újabb határvonalat észak és dél között. Ha így lesz, a nemzetek integrációjával egyet jelentő Európai Unió sok intézményének otthont adó Brüsszel az európai megosztottság jelképévé válhat.



Szakíts, ha bírsz!

Nyelvi, vallási vagy gazdasági megfontolásokból, esetleg a területi elkülönülés okán több európai ország egy-egy része kacérkodik a gondolattal, hogy hátat fordítson a közös hazának. Így tett idén februárban Koszovó, alighanem befejezve az egykori Jugoszlávia 90-es évek elején kezdődött felbomlási folyamatát. Tovább szakadhat az "elsődleges jugoszláv bomlás terméke, a mesterségesen létrehozott Bosznia-Hercegovina. A boszniai szerbek önkormányzatukat egy óvatlan pillanatban valódi függetlenségre válthatják, bebizonyítva, hogy a svájci típusú "egy országban több nemzet" módszer életképtelen a Balkánon.

Ciprus a 70-es évek közepe óta két állam: északon az egyedül Törökország által elismert Északciprusi Török Köztársaság rendezkedett be, délen a görög közösség 2004-ben lett az Európai Unió tagja.

A XIX. században megteremtett egység ellenére mindig is megosztottság létezett a gazdag olasz észak és a szegény dél között. Az északi Padánia különválását a Silvio Berlusconi vezette koalíciós kormány egyik pártja, az Északi Liga szorgalmazza. Legutóbb vezetőjük, Umberto Bossi reformügyi miniszter okozott botrányt azzal, hogy egy beszédében trágár kézmozdulattal jelezte, mit gondol az olasz egységről. "A himnusz szerint valamennyien Róma rabszolgái vagyunk - nem és nem!" - kiáltotta a mikrofonba, miközben középső ujjával "beintett".

Padániához hasonlóan a saját nyelvvel bíró Katalónia is Európa egyik leggazdagabb állama lehetne, ha leválna Spanyolországról, melynek széles önkormányzati jogokkal bíró legfejlettebb tartománya - erre azonban mostanában nincs sok esély. Skócia, Wales és Észak-Írország önkormányzatisága Nagy-Britannián belül az 1990-ben hozott törvénynek köszönhetően megerősödött, amit tovább erősített Tony Blair tavaly véget ért tízéves miniszterelnöksége, felbátorítva a függetlenséggel kacérkodó erőket. Az elszakadással azonban rövid távon itt sem kell számolni, igaz, Skóciában vita van arról, hogy meddig menjenek el az önálló parlamenttel a függetlenség útján. Észak-Írországban a három évtizedes háborúskodás után sikerült a katolikus és a protestáns ellenségeket politikai ellenfelekké változtatni. A közös parlament és a kormányzás döcögősen indult a 90-es évek végén, de a felek belátták, hogy jobb az együttműködés, mint ha London veszi kezébe a terület irányítását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.