Hullámsír

/ 2017.11.29., szerda 19:09 /

A nemrég eltűnt argentin tengeralattjáró balesetét a felújításkor szabálytalanul beszerzett akkumulátorok okozhatták. E tengeri járművek katasztrófáinak jellemzője, hogy a legénységnek szinte lehetetlen megmenekülnie.

Eliana María Krawczyk, az argentin hadiflotta első női tengerésze november 7-én a Tűzföldön lévő ushuaiai támaszponton jelentkezett szolgálati helyén, a San Juan tengeralattjáró fedélzetén. A kitérőkkel együtt háromezer kilométeres rutinút állt előtte az északra lévő Mar del Platába, a haditengerészet főhadiszállására. A járőrszolgálat első fele eseménytelenül telt, de a nyolcadik napon a San Juannal megszakadt a kapcsolat. Az érvényes protokoll szerint minden tengeralattjárónak 12 óránként rádión be kell jelentkeznie a főhadiszálláson. November 15-én, az utolsó rádióadásakor a kapitány „másodlagos elemek rövidzárlatával kapcsolatos hibáról” számolt be – állította a flotta szóvivője.

A San Juan parancsnoka azt is közölte, hogy a problémát megoldották. Később a haditengerészet robbanást észlelt a tengeralattjáró eltűnésének körzetében. Mivel a búvárhajón nem voltak torpedók, azt valószínűsítik, hogy a detonációt a magas hidrogénkoncentráció okozta. Gustavo Mauvecin argentin szakértő szerint a hidrogén kibocsátását ennél a típusnál az akkumulátorok okozhatják. Feltételezhetőleg az akkumulátorok a hibás légzőcsövön keresztül vizet kaptak. A San Juanon négy darab, összesen 500 tonna súlyú ólomakkumulátor volt. A víz rövidzárlatot okozott az akkumulátorok rossz szigetelése miatt, ennek következtében túltöltés keletkezett. Ha túltöltés következik be, az akkuk hidrogént szabadítanak fel, ez a levegővel keveredve robbanásveszélyes elegyet alkot.

Elavult típus

A La Nación című argentin napilap már korábban arról számolt be, hogy a San Juan 2008 és 2013 közti németországi felújításakor szabálytalanságok történtek az akkumulátorok beszerzésénél. A lap szerint az elemek megvételénél a tendereztetési előírásokat megszegve előnyt biztosítottak egyes cégeknek. Eliana María Krawczyk apja pedig úgy nyilatkozott, hogy a San Juanon már indulás előtt javításokat kellett végezni.

Ha valamelyik tengeralattjáróval megszakad a kapcsolat, akkor a víz alatti erődnek felszínre kell jönnie. Ha ez nem lehetséges, akkor a tengeralattjárók testük egyik külső rekeszéből drótsodronyra erősített bóját bocsátanak a felszínre, amely helyzetmeghatározó jeleket ad ki. A San Juan jeladójának szignáljait azonban hiába várták. Közben összeállt egy nemzetközi kutatócsapat, amely különböző zajokat fogott, de kiderült, hogy nem a tengeralattjáróról származtak.

A San Juant 1983-ban gyártották Németországban. Már vízre bocsátásának pillanatában sem számított korszerűnek atommeghajtású társaihoz képest, ma pedig már elavult. A felszíni haladást dízelmotor, a víz alatti közlekedést villanymotor biztosította. Hossza 66 méter, maximális sebessége 45 kilométer óránként, legénysége 44 fő, teljes feltöltéssel 22 ezer kilométert képes megtenni. A készletek legfeljebb 90 napra elegendők. A dízelolaj, ivóvíz és élelmiszer raktározásával nincs is probléma, a levegővel annál inkább. A San Juan hét napra elegendő oxigént tudott magával vinni, utána fel kell jönnie a felszínre, hogy a levegőtartályokat feltöltse.

Egy hét elteltével sokan abban reménykedtek, hogy a fedélzeten vannak oxigénkonzervek. Ezek a készletek további három napig képesek a legénységet ellátni. A haditengerészet azonban egy szót sem szólt róluk.

Egy dízelmotoros szerkezet baleseténél sokkal veszélyesebb volt a 2000-ben a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró esete. Az orosz flotta legmodernebb, 1994-ben átadott egységében egy torpedó a kilövőálláson robbant fel. Ha a fegyver élesítve van, a detonáció ereje egy repülőgép-hordozó elpusztításához is elegendő lett volna. A hidrogén-peroxid üzemanyag robbanása így is megölte a 118 fős legénységet. Az viszont elgondolkoztató, hogy az orosz tengeralattjárókon szolgáló újoncoknak a hagyományos beavatási szertartás részeként egy lámpaburából körülbelül három deci vodkát kell egy szuszra meginni.

Alkohol a fedélzeten

Az észak-koreai kémkedésre szakosodott tengeralattjárókon sem ritka az alkoholfogyasztás. Legalább fél tucat kommunista búvárhajót ért már baleset, többjüket a dél-koreai hatóságoknak a partközeli vizekről sikerült bevontatni. Ezek egyik feladata, hogy illegálisan észak-koreai ügynököket juttassanak délre. A dél-koreai rendőrök a legdivatosabb ruhába öltözött és trendi frizurát viselő halott férfiakat találtak a búvárhajókban, hatalmas mennyiségű alkohol társaságában. Az amerikai flotta is több tengeralattjárót veszített az elmúlt évtizedekben. Talán a legemlékezetesebb a Thresher 1993-as balesete, mert ez volt az első atommeghajtású tengeralattjáró, amely elsüllyedt, és 129 áldozatával máig tartja a tengeralattjárók áldozati rekordját.

Az izraeli Dakkar 1968-ban első útjáról nem tért vissza. Három évtizedes kutatómunka kellett ahhoz, hogy a brit gyártmányú búvárhajót Ciprus és Kréta között megtalálják. Az 1968-as esztendő a tengeralattjárók fekete éve volt: a francia Minerva, a szovjet K–129-es és az amerikai Scorpion is odaveszett.

Kevés lehetőség

Egy szerencsétlenül járt tengeralattjáró legénységének alig van esélye a túlélésre. A felszíni keresésben repülőgépek és hajók egyszerre vesznek részt. Egy órán belül két alkalommal a kutatócsapatnál rádiócsendet rendelnek el, hogy semmilyen jel ne zavarja meg az eltűnt tengeralattjáróról esetlegesen érkező szignálokat. A másik módszer, hogy egy hajóról szonárkészüléket bocsátanak a víz felszíne alá, és a visszaverődő hanghullámokból próbálnak következtetni a búvárhajó helyzetére. Szakértők szerint ha a balesetben a legénységnek nem minden tagja veszítette volna életét, akkor valaki a nyomáskiegyenlítő mentőkabin segítségével a felszínre jött volna. Mivel ez nem történt meg, két következtetés vonható le: mindenki életét vesztette, vagy a San Juan 180 méternél mélyebben van. E mélység alatt a mentőkabin nem használható.

A másik kritikus határ a 600 méteres mélység. A San Juannak és a hasonló tengeralattjáróknak ezen a ponton van a roppanási „küszöbe”. Vagyis ha a hajótest mélyebbre merül, a víz súlya alatt összeroppan. A 600 méteres mélység más szempontból is döntő. A néhány főt befogadni képes és belülről irányított, külső karokkal és szerszámokkal – drótvágó olló, fogó, acélvágó – ellátott mini mentő-tengeralattjárók is csak eddig tudnak lemerülni, mint ahogy a modern búvárharangokat sem lehet mélyebbre ereszteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.