valasz.hu/vilag/az-orosz-ellenszankciok-a-padlora-kuldhetik-az-europai-gazdasagokat-102929

http://valasz.hu/vilag/az-orosz-ellenszankciok-a-padlora-kuldhetik-az-europai-gazdasagokat-102929

Hungary first?

/ 2018.05.23., szerda 16:43 /

Politikai kinevezettként érkezhet Budapestre az új amerikai nagykövet, David Cornstein. A részben magyar származású ékszermágnás többek szerint főnyeremény az Orbán-kormánynak. Ebbe azért nagyon senki ne élje bele magát.

„Arra fogom buzdítani a magyar kormányzat minden rendű és rangú tagját, hogy érvényesítsék az amerikai érdekeket, illetve mozdítsák elő az amerikai és demokratikus értékek megvalósulását. A szólás, a sajtó és a vallás szabadságának kérdésében nem ismerünk kompromisszumot” – mondta az új amerikai nagykövetjelölt a szenátus külügyi bizottsága előtt két hete tartott meghallgatásán. A 78 éves David Cornstein emellett kijelentette: gátat kell vetni a hazánkban, valamint térségünkben erősödő antiszemitizmusnak. A magyar–orosz viszony erősödését firtató kérdésre válaszolva leszögezte: tolmácsolni fogja az Orbán-kormánynak Washington álláspontját, miszerint ne barátkozzon túlságosan Moszkvával. Emellett arra tervezi kérni a kabinetet, hogy a Közép-európai Egyetem ügyében „lépjen hátra egyet, és gondolja át, mit adott a CEU Magyarországnak”.

A CEU mellett

A nagyköveti poszt Colleen Bell 2017. januári távozása óta betöltetlen, és a külképviseletet mindmáig David Kostelancik ideiglenes ügyvivő irányítja. Az a diplomata, aki korábban kijelentette: a hatalom nyomásgyakorlása miatt egyre csökken a független sajtó mozgástere, a kormány kézi vezérléssel irányítja a felvásárolt orgánumokat, állami hirdetésekkel pénzeli a hozzá hű médiát, és megfélemlítéssel igyekszik elnyomni a kritikus hangokat. Sőt tavaly ősszel az Egyesült Államok 200 millió forint értékben pályázatot írt ki Magyarországon a vidéki, független sajtó támogatására; a jelentkezési határidő januárban járt le, s a pénzt mostanában kezdik folyósítani.

Aki tehát azt gondolta, hogy az európai kormányfők közül elsőként Orbán Viktor által támogatott Donald Trump elnökké választásával az amerikai politika érdemben változik hazánk iránt, tévedett. Azon túl, hogy onnan nézve Magyarország messze nem olyan fontos, mint ahogy szeretjük gondolni, a republikánus adminisztrációk a budapesti, illetve washingtoni kormány esetleges világnézeti hasonlóságánál csak egyvalamit tartanak fontosabbnak: országuk érdekeinek érvényesítését.

Jó példa erre, hogy a Fidesz-kabinet hiába tudhatja egyik szövetségesének George Patakit, New York állam volt kormányzóját, a republikánus párt befolyásos tagját ez nem akadályozta meg abban, hogy egy éve kiálljon a magyar kabinet célkeresztjébe állított CEU mellett. A washingtoni külügyminisztérium tavaly, a nagykövetjelölt pedig két hete annak ellenére tette ugyanezt, hogy Donald Trump a legkevésbé sem szíveli az intézmény alapítóját, Soros Györgyöt – lévén a milliárdos egykori ellenfele, Hillary Clinton meghatározó támogatója.

America first

A pártokon átívelő America first szemlélet jegyében nem véletlenül emlegettük Patakit. David Cornstein közeli kapcsolatot ápol vele, sőt a korábbi években közel 40 ezer dollárral támogatta a volt kormányzó politikai céljait. Nem csoda, hogy az üzletember 2004-ben Pataki kezdeményezésére lett New York állam olimpiai bizottságának elnöke, s e minőségében lobbizott (London ellenében sikertelenül) a 2012-es játékok rendezési jogának elnyeréséért.

Emberünk emellett szoros viszonyban volt Pataki egykori kampányfőnökével, a néhai Arthur Finkelsteinnel. A tavalyi haláláig a Fidesz tanácsadójaként is működő politikai guru Cornstein korteskedését szintén segítette, amikor 2002-ben New York állam főszámvevője akart lenni. Végül visszalépett, Rudy Giuliani akkori polgármester viszont (akinek 1997-es kampányát hétezer dollárral támogatta) kinevezte a városi lóverseny-fogadási vállalat vezetőjének.

Amikor tehát a magyar sajtó egy része úgy értelmezte a jelölését, hogy baráti nagykövet érkezhet Budapestre, az igazságnak feltehetőleg a kevésbé lényeges részére tapintott rá. Az persze tény: az apai ágon orosz, anyai ágon magyar zsidó felmenőkkel rendelkező Cornsteinnek van némi kötődése hazánkhoz. Sokatmondó életrajzi adalék, hogy 2001-ben fiát Arthur Schneier rabbi eskette. Az ausztriai eredetű zsidó vezető több mint fél évszázada áll a New York-i Park East zsinagóga élén, és Orbán Viktor az utóbbi esztendőkben rendre szerét ejti, hogy találkozzon vele, utóbbi pedig mindig szívélyes szavakkal beszél a magyar kormányról.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy Cornstein elfogult lenne Magyarország, illetve annak kormánya iránt. Főleg, hogy hazánkat, illetve Európát nem különösebben ismeri. Erről tanúskodik az a közjáték is, amely a szenátusi meghallgatásán esett meg vele. Amikor ugyanis egy svéd-zsidó származású republikánus szenátor azt kérdezte tőle, tudja-e, ki volt Raoul Wallenberg, nemmel felelt. Mármost ahhoz képest, hogy több izraelita szervezet vezető testületében foglal helyet, és állítása szerint egész életében szívén viselte a zsidóság sorsát, ez kínos tájékozatlanság egy Budapestre készülő diplomatajelölttől.

Persze ennek okát mindjárt megértjük, ha tudjuk, hogy képességeit nem annyira a történelemtudományban vagy a diplomáciában, hanem elsősorban az üzleti életben, különösen az ékszeriparban kamatoztatta. Hozzá kötődik egy örökbecsű mondás a nyolcvanas évek végéről, miszerint gazdasági válságok jöhetnek-mehetnek, „amíg a világból nem veszik ki a romantika és a karácsony, az ékszerek iránt mindig is hatalmas lesz az érdeklődés”.

Pénzek és lobbik

Közéleti karrierjét is elsősorban a pénzen keresztül egyengette. Rendszeresen ott találjuk republikánus jelöltek anyagi támogatói között, de ha személyes és/vagy üzleti szempontjai úgy kívánták, demokrata politikus kampányába is beszállt némi zöldhasúval. Kapcsolata a jelenlegi elnökkel eredendően hasonló természetű. Donald Trump 2004-ben – akkor még üzletemberként – ezer dollárt adományozott Cornstein főszámvevői kampányára, amit aztán utóbbi tavalyelőtt centre visszaadott: 2016-ban ugyanekkora összeget fizetett be a republikánus elnökjelölt támogatására.

Mostani magyarországi kapcsolatait erősíti, hogy 2012-ben 2500 dollárral pénzelte Connie Mack kongresszusi képviselő (végül sikertelennek bizonyuló) szenátorjelölti kampányát. Arról a lobbistáról van szó, akivel aztán az Orbán-kormány négy éve ötmillió dolláros szerződést kötött a magyar érdekek amerikai képviseletére. (Az érdemben nem javuló kapcsolatokat látva ugyanakkor a hazai sajtóban az utóbbi időben többen azt firtatták, hogy Mack megdolgozik-e a pénzéért.)

Tehát David Cornstein az üzleti világban szerzett vagyonát mindig is politikai tőkére akarta váltani, ám e törekvése eddig nem járt sikerrel, és most, 78 évesen be kell érnie a nagykövetséggel. Életkora persze nem éppen mellette szólna. Ám ha a jelenlegi egyházfő 81 évesen pápa lehet, akkor a külképviselet-vezetés – pláne egy Washington számára nem különösebben fontos országban – Cornsteinnek meg se kottyan.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.