Így kell jó hírét kelteni Magyarországnak
Végéhez közeledik az indulatokkal teli magyar választási kampány. Arra is felkészülhetünk, hogy a külföldi sajtó sem a legjobb fényben fogja majd feltüntetni hazánkat. Félő azonban, hogy nemcsak a politikusokra, a kampánytanácsadókra, hanem az összmagyarságra is rávetődik a kampány miatti megbélyegzés.
Ilyen körülmények között még fontosabbnak tartotta Washingtonban az Amerikai Magyar Szövetség, hogy a szabadságszerető magyar nép igazi arculatát mutassa be. Ismertesse meg minél jobban hazánk történelmét, a magyar emberek küzdelmét, hogy ezzel is közelebb hozza a két nép barátságát.
Jó alkalom volt erre, amikor a múlt héten a Szövetség kitüntetett két amerikai törvényhozót, a marylandi republikánus Andy Harrist és az ohiói demokrata Marcy Kapturt, a Kongresszus magyar csoportjának társelnökeit a két ország kapcsolatainak erősítéséért és a közép-európai országok kisebbségi jogaiért tett erőfeszítéseikért.
Beszédében Koszorús Ferenc, a Szövetség igazgatótanácsának elnöke felidézte Theodore Rooseveltnek a magyar parlamentben 1910-ben elmondott beszédét, amiben az amerikai elnök az egész civilizált világot Magyarország adósának nevezte. Koszorús arra is emlékeztetett, hogy az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc vezére, Kossuth Lajos szívesen látott vendég volt az Egyesült Államokban. Az ohiói honatyák előtt fektette le a demokrácia alapszabályát: „Mindent a népért, mindent a néppel, semmit sem nélkülük. Ez a demokrácia szabálya.” Mindez tizenegy évvel előbb történt, mint Lincoln híres 1863-as gettysburgi beszéde. A Kossuth-láz végigsöpört Amerikán. Utcákat, tereket neveztek el róla. 1990-ben az Amerikai Magyar Szövetség mellszobrot állított Kossuth Lajosnak a Kongresszus épületében.
Az 1848-as szabadságharcot alig száz évvel később egy csodálatra méltó forradalom követte 1956-ban. Ahogy Albert Camus írta, még ha a szovjet tankok el is tiporták a forradalmat, mégis a magyar nép győzött, mert többet tett a szabadságért és igazságért, mint bárki az elmúlt húsz évben. Sajnálatos, hogy erről a büszke örökségről megfeledkeznek manapság a demokráciáról szóló végeláthatatlan vitákban.
Magyarország kritikusai szerint a demokratikus átmenet nem zajlik elég gyorsan és nem az angolszász normák szerint történik.
Az ország védelmezői arra mutatnak rá, hogy Magyarországon nemzetközileg elismert választások vannak, a gazdaság 4 százalékkal növekedett, a munkanélküliség csökkent, az ország jelentős eredményeket ért el az elmúlt 28 évben.
Bár a magyar demokrácia nem hibátlan, de meg kell jegyezni, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű tekintélyes egyesület erősebbnek ítélte a magyar sajtószabadságot, mint például az izraelit vagy japánt. „Mindkét ország az Egyesült Államok közeli szövetségese – mutat rá Koszorús, majd így folytatja. – Bármilyen is politikai irányultságunk, véleményünk a jelenlegi politikai helyzetről Magyarországon, akármennyire vagyunk kritikusak vagy támogatók, le kell szögeznünk, hogy a szabadság és igazságérzet beleivódott a magyarok lelkébe. A magyarok nagyon jól tudják, hogy jövőjüket ők és csakis ők határozzák meg.”
