Így kell jó hírét kelteni Magyarországnak

/ 2018.03.27., kedd 10:45 /

Végéhez közeledik az indulatokkal teli magyar választási kampány. Arra is felkészülhetünk, hogy a külföldi sajtó sem a legjobb fényben fogja majd feltüntetni hazánkat. Félő azonban, hogy nemcsak a politikusokra, a kampánytanácsadókra, hanem az összmagyarságra is rávetődik a kampány miatti megbélyegzés. 

Ilyen körülmények között még fontosabbnak tartotta Washingtonban az Amerikai Magyar Szövetség, hogy a szabadságszerető magyar nép igazi arculatát mutassa be. Ismertesse meg minél jobban hazánk történelmét, a magyar emberek küzdelmét, hogy ezzel is közelebb hozza a két nép barátságát.

Jó alkalom volt erre, amikor a múlt héten a Szövetség kitüntetett két amerikai törvényhozót, a marylandi republikánus Andy Harrist és az ohiói demokrata Marcy Kapturt, a Kongresszus magyar csoportjának társelnökeit a két ország kapcsolatainak erősítéséért és a közép-európai országok kisebbségi jogaiért tett erőfeszítéseikért. 

Beszédében Koszorús Ferenc, a Szövetség igazgatótanácsának elnöke felidézte Theodore Rooseveltnek a magyar parlamentben 1910-ben elmondott beszédét, amiben az amerikai elnök az egész civilizált világot Magyarország adósának nevezte.  Koszorús arra is emlékeztetett, hogy az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc vezére, Kossuth Lajos szívesen látott vendég volt az Egyesült Államokban. Az ohiói honatyák előtt fektette le a demokrácia alapszabályát: „Mindent a népért, mindent a néppel, semmit sem nélkülük. Ez a demokrácia szabálya.” Mindez tizenegy évvel előbb történt, mint Lincoln híres 1863-as gettysburgi beszéde. A Kossuth-láz végigsöpört Amerikán. Utcákat, tereket neveztek el róla. 1990-ben az Amerikai Magyar Szövetség mellszobrot állított Kossuth Lajosnak a Kongresszus épületében.

Az 1848-as szabadságharcot alig száz évvel később egy csodálatra méltó forradalom követte 1956-ban. Ahogy Albert Camus írta, még ha a szovjet tankok el is tiporták a forradalmat, mégis a magyar nép győzött, mert többet tett a szabadságért és igazságért, mint bárki az elmúlt húsz évben. Sajnálatos, hogy erről a büszke örökségről megfeledkeznek manapság a demokráciáról szóló végeláthatatlan vitákban.

Magyarország kritikusai szerint a demokratikus átmenet nem zajlik elég gyorsan és nem az angolszász normák szerint történik.

Az ország védelmezői arra mutatnak rá, hogy Magyarországon nemzetközileg elismert választások vannak, a gazdaság 4 százalékkal növekedett, a munkanélküliség csökkent, az ország jelentős eredményeket ért el az elmúlt 28 évben.

Bár a magyar demokrácia nem hibátlan, de meg kell jegyezni, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű tekintélyes egyesület erősebbnek ítélte a magyar sajtószabadságot, mint például az izraelit vagy japánt. „Mindkét ország az Egyesült Államok közeli szövetségese – mutat rá Koszorús, majd így folytatja. – Bármilyen is politikai irányultságunk, véleményünk a jelenlegi politikai helyzetről Magyarországon, akármennyire vagyunk kritikusak vagy támogatók, le kell szögeznünk, hogy a szabadság és igazságérzet beleivódott a magyarok lelkébe. A magyarok nagyon jól tudják, hogy jövőjüket ők és csakis ők határozzák meg.”

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.