Így nem örül az amerikai külügyi szóvivő Palmüra visszafoglalásának

/ 2016.03.30., szerda 17:30 /

Palmüra felszabadítását szinte az egész világban megkönnyebbült sóhajtással fogadták, hiszen ez hosszú idő óta az Iszlám Állam legnagyobb katonai veresége. Rakka mellett azonban van még egy hely, ahol letargikus a hangulat – ez a washingtoni külügyminisztérium. Nézzék meg, hogyan reagált március 23-án a jó hírre Mark Toner helyettes külügyi szóvivő. Nem fognak hinni a szemüknek/fülüknek.

A hivatalos, külügyminisztériumi átirat szerint is ez volt a reakció:

Riporter: Híradások szerint a szír hadsereg, a kormányerők nemsokára elfoglalják Palmürát. Van erről információjuk?

Toner: Láttam ezeket a jelentéseket. Nem vagyok benne biztos, van-e erről bármi konkrét infónk. Az ISIL-uralta Palmüráról beszél, igen. Nincs erről semmilyen friss infónk. Úgy értem, azt továbbra is látjuk, hogy a rezsim csapásokat hajt végre, vagy rendszeresen megsérti a tűzszünetet, és ezt nyilvánvalóan ki kell vizsgálnunk...

Riporter: Csakhogy ez az Iszlám Állam ellen irányul.

Toner: Ezt mondom, nincs konkrét infónk. Nincs semmilyen információnk.

Riporter: Akkor legyünk egyértelműek, mit szeretnének? Foglalja vissza a rezsim Palmürát vagy inkább maradjon az Iszlám Állam kezében?

Toner: Ez igazán egy..., hát... Amit mi látni szeretnénk, a politikai rendezés, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak, éppen ezért is van most Moszkvában a miniszter, hogy a politikai folyamat elinduljon, és a tűzszünet valódi fegyverszünetté alakuljon. És akkor...

Riporter: Nem válaszol a kérdésemre.

Toner: Igen, tudom, hogy nem. (Nevetés). Szélesebb kontextusba helyezem.

*

A fenti átiratból néhány hm, izé és bah kimaradt, ami a videóban látható, de a lényeg világos: az Egyesült Államok hivatalos képviselője nem örül. 

Külön figyelmet érdemel a – muszáj minősíteni, kifejezetten aljas – húzás az elején, amikor Toner megvádolja a szír kormányt a tűzszünet megsértésével, miközben a megállapodás deklaráltan nem vonatkozik a fegyveres terrorista csoportokra, különösen az Iszlám Államra.

Hogy mit gondoljunk erről az egészről? Egy biztos: az amerikai kormány számára nem elsődleges preferencia az Iszlám Állam bukása. Bármit gondoljanak is a lefejezős, embereket élve elégető, tornyokról mélybe dobó barbárokról, még mindig nem tartanak ott, hogy a terrorkalifátusnál minden más megoldás jobb. És ez még a legjobb indulatú értelmezés, mert ha bogárlászló lennék, ebből a videóból azért tudnék merész következtetéseket levonni.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Itt a Fidesz-világ eddigi legnagyobb bevásárlása!

Vidéken a választásra jogosultak 26 százaléka megyeiújság-vásárló, az ország nyugati részén ez az arány 50-60 százalékos. E laphálózat megszerzése értékesebb a Fidesz számára, mint az összes eddigi médiahódítás – TV2-stül, origóstul. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.