Így néz ki a háború a magasból

/ 2017.08.22., kedd 19:00 /

A háború és a béke két külön világ – ez most már a légifotókon is látszik. Alig néhány méter és mély árkok választják el egymástól a pusztulást és a normális, hétköznapi életet.

Mutatunk egy képet, a Google Maps műholdfelvételét:

A térkép közepén jól látszódik az élő városrészt a polgárháborútól elválsztó árokrendszer vonala Forrás: maps.google.com

Ha közelebbről megnézik, a kép bal oldalán egy modern várost látnak, amely bárhol lehetne a világon. A széles utakat modern tömbházak szegélyezik, az utcaszerkezet láthatóan tervezett, a sugárutak egy körtér formájú csomópontból ágaznak szét, az épületeket fák veszik körül és látni két nagyobb, zöld közparkot is. A házak közül kiemelkednek a közintézmények: kórház, bank, a kép alsó szegélyén egy 30 ezer fős befogadóképessű futballstadion látszik félbevágva, fent egy buszpályaudvar látható. A képbe belenagyítva látszik, hogy az utakon gépkocsik és buszok járnak.

A kép jobb oldala teljesen más világ: szürke rommező rengeteg szétlőtt házzal. A pusztulás mértéke nagyjából olyan lehet, mint a második világháború utáni Berlinben, legalább 50-60 százalékos. Ez is modern városrész volt, látszik a még álló épületeken, és az utcaszerkezet alapján sűrűn lakott negyed lehetett. A romvárosban alig látszik növényzet, az utak üresek, kocsiknak nyoma sincs. 

A két világ annyira közel van egymáshoz, hogy szinte nincs köztük átmenet, egy éles vonallal meg lehetne rajzolni a térképen a határukat, ahogy érintkeznek. Ha ezt a határt szemügyre vesszük, kanyargós fekete vonalakat látunk: egy árok- és töltésrendszer húzódik végig teljes hosszában a két negyed határán, hasonlóan ahhoz, ahogy a középkorban a városok falakkal védték magukat a kívülről érkező támadásoktól.

A műholdkép Damaszkusz egy részletét mutatja, az Abbassiyyin-stadion és a hasonlónevű buszpályaudvar környékét. A bal oldali, élő negyed a kormány ellenőrzése alatt áll, jobbra a romos városrész Jobar, a felkelők egyik legjobban megerősített bázisa. Az itteni frontvonal azért is nyújt annyira döbbenetes látványt, mert legalább öt éve nem mozdult el. Jobar a felkelés kezdetén a lázadók kezére került, akik azóta is kitartanak a kormányerők szinte folyamatos bombázása és támadásai ellenére. A civil lakosság innen már rég elmenekült a fronttól távolabbi területekre, a romok alatt labirintusszerű alagútrendszer rejtőzik.

A háborút itt már régóta főként a föld alatt vívják: a felkelők alagutakat fúrnak a kormányerők állásai felé, és ha eljutnak a front szélén álló épületek alá, alulról felrobbantják őket, hogy rést üssenek a védvonalon. A kormányerők ugyanezt csinálják, csak ők még bombázni is tudnak, mert létezik légierejük. Áttörést hosszú idő óta egyik oldal sem tudott elérni, a kormánycsapatok legutóbbi, két hetig tartó offenzívája körülbelül egy vagy két háztömb elfoglalását eredményezte több száz katona élete árán.

A polgárháború mai állása: rózsaszín a kormány, zöld a felkelők, sárga a kurdok, szürke az Iszlám Állam által ellenőrzött terület.

A polgárháború mai állása: a rózsaszín a kormány, a zöld a felkelők, a sárga a kurdok, a szürke az Iszlám Állam által ellenőrzött terület

Forrás: syria.liveuamap.com

A frontok persze nem mindenhol ennyire statikusak, a szír polgárháború valójában a végéhez – vagy inkább valamilyen nyugalmi állapothoz – közelít, és a nyugatiak által leginkább ismert szereplő, az Iszlám Állam valóban a végóráit éli, miután a kurdok körülzárták, és félig már el is foglalták a fővárosát, Rakkát, a kormányerők pedig visszafoglalták a szír sivatag nagyobb részét.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!