Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

/ 2014.09.24., szerda 10:00 /
Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

Bár a „civil világ” elleni támadásról szólnak a hírek a Norvég Alap ügyében, pontosabb lenne liberális aktivista csoportokról beszélni. Ellenük sem helyes azonban a hatósági erődemonstráció, inkább az eszmék csatáját kellene megvívni. Volna miről vitatkozni, ugyanis még a nyitott társadalomért harcoló Soros-galaxis döntéshozatala is átláthatatlan. Feltáró írásunk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az aggódó hírek arról szólnak, hogy a jobboldali kormány támadást indított a civilszervezetek ellen. Nemcsak a hatalmon lévő párt kritizálja őket, de még a hivatalosság is rájuk szállt. A hasonlóság csak a véletlen műve: nem Magyarországon, hanem Ausztráliában járunk. Ott mostanában Tony Abbott konzervatív kormányát vádolja azzal a nem-kormányzati szektor, hogy a nagy bányavállalatoknak és károsanyag-kibocsátó cégeknek kedvezve, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva zaklatja a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket. Konzervatív politikusok viszont arra hivatkoznak, nem világos, hogy egyes beruházásokat támadó szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek és milyen pénzből tevékenykednek.

Ugyanezen kérdések vetődnek fel a nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma kapcsán. Erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos. 

Ennek középpontjában az adóoptimalizálók kedvelt svájci városába, Zugba bejegyzett Foundation Open Society Institute áll, amely kerüli a nyilvánosságot. Egy bolgár emberijogi szervezettel például olyan szerződést kötöttek, amely epxlicite megtiltja a zugi lerakatra való hivatkozást. Az izraeli tanulmány szerint a Soros-világ ügye azért is fontos, mert komplexitása révén tulajdonképpen egy „meta-NGO”. Azaz globális rendszere és kiterjedt erőforrásai révén képes más szervezeteket kormányozni és a demokratikus folyamatokat manipulálni.  

 

Mindezt hogyan? Részletek a szeptember 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.