Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

/ 2014.09.24., szerda 10:00 /
Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

Bár a „civil világ” elleni támadásról szólnak a hírek a Norvég Alap ügyében, pontosabb lenne liberális aktivista csoportokról beszélni. Ellenük sem helyes azonban a hatósági erődemonstráció, inkább az eszmék csatáját kellene megvívni. Volna miről vitatkozni, ugyanis még a nyitott társadalomért harcoló Soros-galaxis döntéshozatala is átláthatatlan. Feltáró írásunk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az aggódó hírek arról szólnak, hogy a jobboldali kormány támadást indított a civilszervezetek ellen. Nemcsak a hatalmon lévő párt kritizálja őket, de még a hivatalosság is rájuk szállt. A hasonlóság csak a véletlen műve: nem Magyarországon, hanem Ausztráliában járunk. Ott mostanában Tony Abbott konzervatív kormányát vádolja azzal a nem-kormányzati szektor, hogy a nagy bányavállalatoknak és károsanyag-kibocsátó cégeknek kedvezve, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva zaklatja a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket. Konzervatív politikusok viszont arra hivatkoznak, nem világos, hogy egyes beruházásokat támadó szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek és milyen pénzből tevékenykednek.

Ugyanezen kérdések vetődnek fel a nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma kapcsán. Erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos. 

Ennek középpontjában az adóoptimalizálók kedvelt svájci városába, Zugba bejegyzett Foundation Open Society Institute áll, amely kerüli a nyilvánosságot. Egy bolgár emberijogi szervezettel például olyan szerződést kötöttek, amely epxlicite megtiltja a zugi lerakatra való hivatkozást. Az izraeli tanulmány szerint a Soros-világ ügye azért is fontos, mert komplexitása révén tulajdonképpen egy „meta-NGO”. Azaz globális rendszere és kiterjedt erőforrásai révén képes más szervezeteket kormányozni és a demokratikus folyamatokat manipulálni.  

 

Mindezt hogyan? Részletek a szeptember 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.

Fekete György ősszel távozik

Bizalmatlanságra hivatkozva Balog Zoltán felmentette Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét. Fekete György elnöki mandátuma ősszel jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén. Veszélybe kerülhet-e az NKA? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Orbán válaszol: sportolónak futárral, konzervatív professzornak sehogy

Kovács Tamásnak futárral küldött személyes választ Orbán Viktor, miután a vívóbajnok kormánykritikus sorokat fogalmazott a Facebookon. Ami a sportolónak kijárt, a konzervatív professzornak már nem. Nagyinterjú Király Miklóssal, az ELTE jogi karának tanszékvezetőjével a csütörtöki Heti Válaszban.