Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

/ 2014.09.24., szerda 10:00 /
Így szerzett kormányok feletti befolyást Soros György

Bár a „civil világ” elleni támadásról szólnak a hírek a Norvég Alap ügyében, pontosabb lenne liberális aktivista csoportokról beszélni. Ellenük sem helyes azonban a hatósági erődemonstráció, inkább az eszmék csatáját kellene megvívni. Volna miről vitatkozni, ugyanis még a nyitott társadalomért harcoló Soros-galaxis döntéshozatala is átláthatatlan. Feltáró írásunk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az aggódó hírek arról szólnak, hogy a jobboldali kormány támadást indított a civilszervezetek ellen. Nemcsak a hatalmon lévő párt kritizálja őket, de még a hivatalosság is rájuk szállt. A hasonlóság csak a véletlen műve: nem Magyarországon, hanem Ausztráliában járunk. Ott mostanában Tony Abbott konzervatív kormányát vádolja azzal a nem-kormányzati szektor, hogy a nagy bányavállalatoknak és károsanyag-kibocsátó cégeknek kedvezve, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva zaklatja a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket. Konzervatív politikusok viszont arra hivatkoznak, nem világos, hogy egyes beruházásokat támadó szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek és milyen pénzből tevékenykednek.

Ugyanezen kérdések vetődnek fel a nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma kapcsán. Erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos. 

Ennek középpontjában az adóoptimalizálók kedvelt svájci városába, Zugba bejegyzett Foundation Open Society Institute áll, amely kerüli a nyilvánosságot. Egy bolgár emberijogi szervezettel például olyan szerződést kötöttek, amely epxlicite megtiltja a zugi lerakatra való hivatkozást. Az izraeli tanulmány szerint a Soros-világ ügye azért is fontos, mert komplexitása révén tulajdonképpen egy „meta-NGO”. Azaz globális rendszere és kiterjedt erőforrásai révén képes más szervezeteket kormányozni és a demokratikus folyamatokat manipulálni.  

 

Mindezt hogyan? Részletek a szeptember 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.