Szokott a belvárosban autózni? Akkor most képzelje el, hogy holnaptól nem teszi

/ 2017.01.11., szerda 08:10 /

Egyre merészebb forgalomcsillapítási terveket valósítanak meg a nyugat-európai nagyvárosokban, sőt már Moszkvában is. Budapestnek lenne honnan merítenie.

Madrid, Gran Vía – Európa egyik legfurcsább nagyvárosi sugárútja. Első látásra olyan, mintha nem is Európában járnánk, inkább a 30-as évek Amerikájában, a Batman-képregények elképzelt Gothamjében. Art Deco felhőkarcolók, rikító moziplakátok, neonreklámok – kétszer három sáv zúgó, hömpölygő, embertelen forgalom, ami az út két oldalán található negyedeket falként választja el egymástól.

Madrid, Gran Vía - Gotham autók nélkül?

Fotó: Wikicommons

Madrid polgármesterasszonya, Manuela Carmena most bejelentette, hogy az önkormányzati ciklus végére, 2019 májusára a Gran Víáról teljesen kitiltják a személygépkocsikat, mindössze középen marad kétszer egy sáv a taxiknak, buszoknak és az áruszállító furgonoknak, az úttest többi részét megkapják kiszélesített járda formájában a gyalogosok, valamint a kerékpárosok.

Az elmúlt húsz évben sok bátor forgalomcsillapítási beavatkozásra került sor Európában (időnként Amerikában is), de ilyen léptékű, egy egész város életét alapvetően megváltoztató átalakulásra talán még nem volt példa.

Madrid városszerkezete úgy fest, hogy van egy nagykiterjedésű, szűk utcák és terek szövevényéből álló történelmi belváros, amit minden oldalról egy forgalmas körgyűrű övez, és az egészet kettévágja a Gran Vía, ami a gyűrűvel a két felhőkarcolójáról híres Plaza España szintén nagyon forgalmas terén találkozik. Ez a sugárút Spanyolország késői válasza a Champs Élysées-re és az Andrássy útra – a túl hosszúra nyúlt tervezgetés miatt viszonylag későn, 1910 és 1929 között vágták bele a sűrű belvárosba, ezért is lett az összkép annyira amerikaias, mert ekkor már New York jelentette építészetileg a mintát az Atlanti-óceán felé forduló spanyolok számára.

Kettévágja a várost, mint a Rákóczi út.

A Gran Vía fekvéséből következik, hogy ha innen kitiltják az autókat, akkor nem tudnak másfelé menni, nincs párhuzamos, belvárost átszelő főútvonal. A Gran Vía autómentesítése egyet jelent az egész belváros autómentesítésével.

Lefordítva Budapestre: a tervezett lépés olyan, mintha a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca tengelyt zárnák le teljes hosszában. Budapesten ezt ma valószínűleg mindenki sci-finek tartaná, és Madridban is van a tervnek rengeteg ellenzője.

Mégsem zárható ki, hogy Carmenának sikerül elfogadtatnia a lépést. Madrid ugyanis évek óta rettenetes szmogtól szenved, és a levegő minősége miatt rendszeresen behajtási tilalmat kell elrendelni. Decemberben kilenc napra teljesen lezárták a Gran Víát, amit az emberek rendkívül élveztek, a város azonnal belakta az utat, és az üzletek forgalma is fellendült. A Gran Vía abban is hasonlít a Rákóczi útra, hogy jelenleg se sétálni, se élni nem igazán lehet rajta, a forgalom miatt, aki csak teheti, messziről elkerüli.

Párizsban hasonlóan ambiciózus az önkormányzat terve, hogy fokozatosan visszaadják a Szajna-partot a városlakóknak. Ennek érdekében történtek már kisebb-nagyobb lépések, elég, ha egymás mellé teszünk két fotót arról, hogy nézett ki a Port de la Conférance nevű, leginkább parkolóként és aszfalttengerként hasznosított rakpartszakasz a 2016-os nagy felújítás előtt, amikor gyalogossétányt csináltak belőle.

Párizs, Port de la Conférance rakpart 2016 előtt és után

Fotó: Google Maps

Budapesten mostanában nincs szezonja a merészebb városátalakító elképzeléseknek, de egy ehhez hasonló tervet a Tarlós István-féle városvezetés is készítettett. Részletesen bemutattuk annak a pályázatnak az eredményét, amit a budapesti Duna-part forgalomcsillapítására írtak ki, és amin a Korzó Studió első helyezett lett:

Ilyen lehetne a Duna-part, forrás: Korzó Tervezési Stúdió

A megvalósítás azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik, legalábbis mostanában nem hallani róla, hogy mikor kezdik el az építkezést, vagy elkezdik-e egyáltalán.

A párizsi beavatkozások azonban sokkal merészebbek, Anne Hidalgo polgármester a Szajna jobb partján, a belvárosi szakaszon 3,3 km hosszan szeretné végleg lezárni a rakpartot a forgalom elől. A terv ellenzői, akik attól félnek, hogy a gépkocsik elárasztják a környező, elegáns belvárosi negyedeket, bíróságon támadták meg a nyár végén bevezetett intézkedést, de a jogi procedúrában vesztésre állnak. Most úgy látszik, egyéves próbaidőszak lesz, és megnézik, hogy okoz-e ténylegesen forgalmi káoszt a rakpartok lezárása, ebben az esetben korrigálnak, de ha az autósok alkalmazkodnak az új helyzethez, akkor a folyópart - nagyobb haváriáktól eltekintve - zárva marad.

És hogy mindez nemcsak a nyugati városokra jellemző folyamat, mutatja, hogy októberben még Moszkvában is a közösségi közlekedést előnyben részesítő átalakulást hajtottak végre a Kreml-gyűrűnek nevezett útvonalon, ami ott a Kiskörútnak felel meg: új buszsávok kialakításával elérték, hogy a buszok menetideje akár 45 perccel csökkenjen.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Cseh Tamás születésnapjára

A Cseh Tamás Archívum a dalszerző-énekes születésnapján, január 22-én élő koncertekkel és régi fellépések emlékképeivel várja vendégeit a Budai Várban.

Habsburg György: a Monarchia jobb volt

A magyarországi olimpia egész Közép-Európának hasznos lenne – mondja Habsburg György, a Budapest 2024 pályázat egyik nagykövete, akit Ferenc József és az Osztrák-Magyar Monarchia megítéléséről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Idén beteljesülhet Andy Vajna nagy álma

A Viszkis, a Kincsem és a Budapest noir – többek között e három nagy költségvetésű magyar filmet mutatják be idén. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos joggal bizakodhat a nézők visszatérésében. 2017 legalábbis vissza nem térő alkalomnak tűnik.

Minden keresztény egyház tegye a közösbe, amije van!

Idén az ötszáz éve elindított reformáció, a 150 évvel ezelőtti osztrák-magyar kiegyezés és a száz éve lezajlott oroszországi puccs évfordulóján kellene józanul szembenézni a múlttal. A világnak és nekünk, magyaroknak. Részletek a friss Heti Válaszban.