Szokott a belvárosban autózni? Akkor most képzelje el, hogy holnaptól nem teszi

/ 2017.01.11., szerda 08:10 /

Egyre merészebb forgalomcsillapítási terveket valósítanak meg a nyugat-európai nagyvárosokban, sőt már Moszkvában is. Budapestnek lenne honnan merítenie.

Madrid, Gran Vía – Európa egyik legfurcsább nagyvárosi sugárútja. Első látásra olyan, mintha nem is Európában járnánk, inkább a 30-as évek Amerikájában, a Batman-képregények elképzelt Gothamjében. Art Deco felhőkarcolók, rikító moziplakátok, neonreklámok – kétszer három sáv zúgó, hömpölygő, embertelen forgalom, ami az út két oldalán található negyedeket falként választja el egymástól.

Madrid, Gran Vía - Gotham autók nélkül?

Fotó: Wikicommons

Madrid polgármesterasszonya, Manuela Carmena most bejelentette, hogy az önkormányzati ciklus végére, 2019 májusára a Gran Víáról teljesen kitiltják a személygépkocsikat, mindössze középen marad kétszer egy sáv a taxiknak, buszoknak és az áruszállító furgonoknak, az úttest többi részét megkapják kiszélesített járda formájában a gyalogosok, valamint a kerékpárosok.

Az elmúlt húsz évben sok bátor forgalomcsillapítási beavatkozásra került sor Európában (időnként Amerikában is), de ilyen léptékű, egy egész város életét alapvetően megváltoztató átalakulásra talán még nem volt példa.

Madrid városszerkezete úgy fest, hogy van egy nagykiterjedésű, szűk utcák és terek szövevényéből álló történelmi belváros, amit minden oldalról egy forgalmas körgyűrű övez, és az egészet kettévágja a Gran Vía, ami a gyűrűvel a két felhőkarcolójáról híres Plaza España szintén nagyon forgalmas terén találkozik. Ez a sugárút Spanyolország késői válasza a Champs Élysées-re és az Andrássy útra – a túl hosszúra nyúlt tervezgetés miatt viszonylag későn, 1910 és 1929 között vágták bele a sűrű belvárosba, ezért is lett az összkép annyira amerikaias, mert ekkor már New York jelentette építészetileg a mintát az Atlanti-óceán felé forduló spanyolok számára.

Kettévágja a várost, mint a Rákóczi út.

A Gran Vía fekvéséből következik, hogy ha innen kitiltják az autókat, akkor nem tudnak másfelé menni, nincs párhuzamos, belvárost átszelő főútvonal. A Gran Vía autómentesítése egyet jelent az egész belváros autómentesítésével.

Lefordítva Budapestre: a tervezett lépés olyan, mintha a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca tengelyt zárnák le teljes hosszában. Budapesten ezt ma valószínűleg mindenki sci-finek tartaná, és Madridban is van a tervnek rengeteg ellenzője.

Mégsem zárható ki, hogy Carmenának sikerül elfogadtatnia a lépést. Madrid ugyanis évek óta rettenetes szmogtól szenved, és a levegő minősége miatt rendszeresen behajtási tilalmat kell elrendelni. Decemberben kilenc napra teljesen lezárták a Gran Víát, amit az emberek rendkívül élveztek, a város azonnal belakta az utat, és az üzletek forgalma is fellendült. A Gran Vía abban is hasonlít a Rákóczi útra, hogy jelenleg se sétálni, se élni nem igazán lehet rajta, a forgalom miatt, aki csak teheti, messziről elkerüli.

Párizsban hasonlóan ambiciózus az önkormányzat terve, hogy fokozatosan visszaadják a Szajna-partot a városlakóknak. Ennek érdekében történtek már kisebb-nagyobb lépések, elég, ha egymás mellé teszünk két fotót arról, hogy nézett ki a Port de la Conférance nevű, leginkább parkolóként és aszfalttengerként hasznosított rakpartszakasz a 2016-os nagy felújítás előtt, amikor gyalogossétányt csináltak belőle.

Párizs, Port de la Conférance rakpart 2016 előtt és után

Fotó: Google Maps

Budapesten mostanában nincs szezonja a merészebb városátalakító elképzeléseknek, de egy ehhez hasonló tervet a Tarlós István-féle városvezetés is készítettett. Részletesen bemutattuk annak a pályázatnak az eredményét, amit a budapesti Duna-part forgalomcsillapítására írtak ki, és amin a Korzó Studió első helyezett lett:

Ilyen lehetne a Duna-part, forrás: Korzó Tervezési Stúdió

A megvalósítás azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik, legalábbis mostanában nem hallani róla, hogy mikor kezdik el az építkezést, vagy elkezdik-e egyáltalán.

A párizsi beavatkozások azonban sokkal merészebbek, Anne Hidalgo polgármester a Szajna jobb partján, a belvárosi szakaszon 3,3 km hosszan szeretné végleg lezárni a rakpartot a forgalom elől. A terv ellenzői, akik attól félnek, hogy a gépkocsik elárasztják a környező, elegáns belvárosi negyedeket, bíróságon támadták meg a nyár végén bevezetett intézkedést, de a jogi procedúrában vesztésre állnak. Most úgy látszik, egyéves próbaidőszak lesz, és megnézik, hogy okoz-e ténylegesen forgalmi káoszt a rakpartok lezárása, ebben az esetben korrigálnak, de ha az autósok alkalmazkodnak az új helyzethez, akkor a folyópart - nagyobb haváriáktól eltekintve - zárva marad.

És hogy mindez nemcsak a nyugati városokra jellemző folyamat, mutatja, hogy októberben még Moszkvában is a közösségi közlekedést előnyben részesítő átalakulást hajtottak végre a Kreml-gyűrűnek nevezett útvonalon, ami ott a Kiskörútnak felel meg: új buszsávok kialakításával elérték, hogy a buszok menetideje akár 45 perccel csökkenjen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.