heti-valasz.hu/vilag/evszazada-nem-latott-vulkankitores-johet-128703

http://heti-valasz.hu/vilag/evszazada-nem-latott-vulkankitores-johet-128703

Így zajlott az Ukrajna elleni magyar vétó

/ 2017.10.30., hétfő 13:00 /

Szijjártó Péter pénteken kiállt a sajtó elé, hogy közölje, „Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO–Ukrajna Bizottság decemberi ülésének összehívását”.

Az indok egyértelmű: a szeptemberben elfogadott, majd Petro Porosenko elnök által aláírt új oktatási törvény negatív következményekkel jár az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság számára.

Vagyis nem történt semmi rendkívüli, Budapest egyszerűen tartotta magát a szavához. Van azonban pár bökkenő.

Az egyik, hogy amikor Porosenko aláírta a törvényt, Magyarország Ukrajna európai uniós integrációja előmozdításának blokkolását lengette be: „Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban” – fogalmazott akkoriban a külügyminiszter. Vagyis szó nem volt arról, hogy az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatot Magyarország megbolygatná, ami méltányolható lépés, tekintve, hogy keleti szomszédunk három éve de facto háborút visel Oroszországgal.

A másik egy fokkal több kérdőjelt vet fel. Egy névtelen NATO-illetékes ugyanis Szijjártó pénteki közlése után egy nappal a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség brüsszeli tudósítójának azt állította, „nincs tervbe véve, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság decemberben ülésezzen”, a szövetség pedig elkötelezett az Ukrajnával való szoros együttműködés mellett. Vagyis úgy tűnhetett, Magyarország egy eleve nem létező esemény megakadályozását tette ki az ablakba.

Az eset azért is érdekes, mert a magyar vétó semmilyen komolyan vehető angol nyelvű, nyugati sajtóorgánumban nem jelent meg, holott az elég figyelemre méltó, ha Magyarország szembemegy a katonai szövetség másik 28 tagjával, köztük az Egyesült Államokkal. Szijjártó szavainak angol nyelven az ukrán sajtóban, illetve az orosz propagandaoldalakon (itt és itt) és néhány itthoni portálon volt lenyomata.

Megkerestük ezért a brüsszeli magyar NATO-képviseletet, ők viszont a külügy sajtóosztályára irányítottak minket, ahonnan ezt a választ kaptuk:

„A NATO nagyköveteinek értekezletén szó volt arról, hogy magas szintű találkozóra kerüljön sor Ukrajnával. Magyarország ezen az ülésen egyértelművé tette, hogy mivel az ukrán oktatási törvény kisebbségi szerzett jogokat vesz el, jelenleg nem tud támogatni miniszteri szintű találkozót Ukrajnával. A Szövetség a külügyminiszteri találkozó napirendjének egyeztetése során úgy döntött, hogy a partnerek közül Grúziával fog találkozni a decemberi külügyminiszteri értekezleten."

A válasz után érhető, hogy az oroszokon és az ukránokon kívül miért nem írt erről senki, a NATO pedig miért mondhatta, hogy nincs tervben a találkozó: Magyarország informálisan jelezte kifogásait, mire a szövetség elvetette a tervet, vagyis nincs ügy. Ez az, amit Szijjártó Péter nagyvonalúan vétónak titulált, holott annyi történt, hogy nem értettünk egyet egy nagyköveti értekezlet egyik napirendi pontjával.

Politikai kommunikációból jeles.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.