Itt a fotós, akinek a képét a Föld legtöbb lakója már látta valahol!

/ 2016.03.04., péntek 08:00 /
Itt a fotós, akinek a képét a Föld legtöbb lakója már látta valahol!

A leghíresebb menekültportré készítője, Steve McCurry képeiből nyílt kiállítás Budapesten. Mi teszi különlegessé az Afgán lányt és hogyan alakítja a világról szóló képünket a sajtófotó? Interjú az amerikai legendával a friss Heti Válaszban.

Fotó: Steve McCurry / Magnum Photos 

Ha valaha találkozott csillogó szemekkel félig oldalvást a kamerába néző lány profilképével a Facebookon, jó esély van rá, hogy egy 43 éves pastu nő ihlette. Sharbat Gula gyerek volt, amikor egy szovjet légicsapásban elvesztette szüleit, és egy pakisztáni menekülttáborban kötött ki. Itt hozta össze a sors egy fiatal, a világhírnév felé elinduló amerikai fotóssal, Steve McCurryvel. A találkozás gyümölcse egy olyan portré lett, amit a Föld legtöbb lakója látott már valahol. Bár fotósok méltatására kevés elcsépeltebb mondat van, mint hogy „megmutatta a háború emberi oldalát”, az Afgán lány esetében ez nem túlzás. Az addig elvont geopolitikai fogalomnak tűnő afganisztáni háború arcot kapott, és ha a kimenetelére nem is, a szovjet invázió megítélésére hatással bírt a National Geographic címlapképe. Ha az Afgán lányra azt mondjuk, hatással volt a közvéleményre, akkor Nilufer Demir tavalyi képére ez hatványozottan igaz. Szeptember elején a fiatal török fotóriporternő fotózta le Bodrumnál a háromévesen vízbe fulladt Alan Kurdi holttestét, és bár nem ez, de egy a migránsválságról a magyar–szerb határon készült fénykép nyert az idei World Press Photón is.

 

 

Mi teszi időtállóvá McCurry művészetét? Képes-e megváltoztatni egy fénykép a történelem menetét? Hogyan tolódtak el az elmúlt években a sajtófotó hangsúlyai? Válaszok és interjú az amerikai legendával a Heti Válasz március 3-i számában, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.