Itt a fotós, akinek a képét a Föld legtöbb lakója már látta valahol!

/ 2016.03.04., péntek 08:00 /
Itt a fotós, akinek a képét a Föld legtöbb lakója már látta valahol!

A leghíresebb menekültportré készítője, Steve McCurry képeiből nyílt kiállítás Budapesten. Mi teszi különlegessé az Afgán lányt és hogyan alakítja a világról szóló képünket a sajtófotó? Interjú az amerikai legendával a friss Heti Válaszban.

Fotó: Steve McCurry / Magnum Photos 

Ha valaha találkozott csillogó szemekkel félig oldalvást a kamerába néző lány profilképével a Facebookon, jó esély van rá, hogy egy 43 éves pastu nő ihlette. Sharbat Gula gyerek volt, amikor egy szovjet légicsapásban elvesztette szüleit, és egy pakisztáni menekülttáborban kötött ki. Itt hozta össze a sors egy fiatal, a világhírnév felé elinduló amerikai fotóssal, Steve McCurryvel. A találkozás gyümölcse egy olyan portré lett, amit a Föld legtöbb lakója látott már valahol. Bár fotósok méltatására kevés elcsépeltebb mondat van, mint hogy „megmutatta a háború emberi oldalát”, az Afgán lány esetében ez nem túlzás. Az addig elvont geopolitikai fogalomnak tűnő afganisztáni háború arcot kapott, és ha a kimenetelére nem is, a szovjet invázió megítélésére hatással bírt a National Geographic címlapképe. Ha az Afgán lányra azt mondjuk, hatással volt a közvéleményre, akkor Nilufer Demir tavalyi képére ez hatványozottan igaz. Szeptember elején a fiatal török fotóriporternő fotózta le Bodrumnál a háromévesen vízbe fulladt Alan Kurdi holttestét, és bár nem ez, de egy a migránsválságról a magyar–szerb határon készült fénykép nyert az idei World Press Photón is.

 

 

Mi teszi időtállóvá McCurry művészetét? Képes-e megváltoztatni egy fénykép a történelem menetét? Hogyan tolódtak el az elmúlt években a sajtófotó hangsúlyai? Válaszok és interjú az amerikai legendával a Heti Válasz március 3-i számában, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.