valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

http://valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

Jeges pokol?

/ 2018.04.04., szerda 17:52 /

Bár a svédek soha nem gondolták volna, részei lettek a magyar választási kampánynak. De tényleg pokollá tette országukat és a skandináv államokat a migráció, ahogy a magyar köztévében nyilatkozók állítják?

A kormánysajtó először egy Magyarországra menekülő, magát svéd grófnőnek kiadó asszonnyal, majd egy nevét nem vállaló bácsival igyekezett bizonyítani, hogy a menekültek miatt Svédország élhetetlenné vált. Azóta kiderült, hogy a nő inkább tűnik pszichés esetnek, és a svédek legalább annyira örülhetnek, ha megszabadultak tőle, mintha egy marokkói huszonévest sikerült volna kitoloncolniuk. De ettől függetlenül a bűnözésről feltett kérdések tényleg léteznek.

S persze a politikai korrektségnek köszönhetően részben megválaszolhatatlanok. Tilos etnikai-vallási alapon adatokat gyűjteni, azaz mindenféle statisztika legfeljebb származási ország szerint tart nyilván embereket, a második nemzedékben pedig már csak annyit lehet tudni, hogy az illető szülei külföldön születtek-e. Vagyis amikor azt mondjuk, hogy a bő tízmilliós ország népességének csaknem negyede külföldön született (illetve a szüleik), ebben benne vannak az odaköltözött dánok is. E szemérmes hallgatás miatt robbant bombaként, amikor nemrég egy bulvárlap végigvette a 2016–2017-ben csoportosan elkövetett nemi erőszakokat, és azt találta, hogy a 43 elkövetőből egy akadt, akinek mindkét szülője Svédországban jött világra. A többség – 32 fő – első generációs bevándorló, harmaduk fiatalkorú. Hasonló vihart kavart, amikor tavaly egy rendőr a Facebookon kiposztolta, hogy azokban az erőszakos bűncselekményekben, amelyekben éppen nyomoz, a feltételezett elkövetők listája a származási ország szerint a következőképpen néz ki: „Irak, Irak, Törökország, Szíria, Afganisztán, Szomália, Szomália, Szíria, Szomália, ismeretlen ország, ismeretlen ország, Svédország.” Megint csak a svéd helyzetre jellemző, hogy gyűlöletbeszéd miatt a rendőrből is azonnal gyanúsított lett.

A bandák integrálnak

Ugyanakkor az elmúlt években a Svédországban elkövetett bűncselekmények száma nem nőtt, dacára annak, hogy 2015-ben ide érkezett az egy hazai lakosra jutó legtöbb menekült (163 ezer). Optimisták szerint ez az ideérkezettek törvénytiszteletét mutatja, pesszimisták szerint egyszerűen azt, hogy még nem volt idejük betagozódni a bandákba. Ezek a bűnözői csoportok becslések szerint háromnegyed részben nem őshonos svédekből állnak. Mindez pedig összefügg a svéd bevándorlás történetével. Svédország – a többi skandináv országhoz hasonlóan – száz éve etnikailag szinte teljesen homogén volt, viszont a jóléti államban élő svédekben kialakult az a felelősség, hogy afféle humanitárius szuperhatalomként kötelességük befogadni menekülteket. Kezdődött a nyolcvanas években az irakiakkal és irániakkal, majd folytatódott a kilencvenes években a volt Jugoszláviából menekülőkkel, főleg a bosnyákokkal, s máig a szomáliaiakkal. A Balkánról érkezettekkel együtt megjelentek a háborúban könnyen beszerezhető fegyverek is.

A svéd munkásoknak épített negyedek megteltek menekültekkel, a gettók pedig fegyverekkel. A svéd rendőrség jobb híján azóta is úgy használja a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket, mint a bűnbandák tevékenységének mutatóját. És míg 2014-ben kétszáz ilyen bűncselekményt követtek el, tavaly már több mint háromszázat. Az áldozatok nagy része szintén bandatag, de egyre gyakrabban kerülnek tűz alá civilek is. Ami részben szintén az elkövetők összetételének változására vezethető vissza. Míg a balkáni maffia igyekezett rendet tartani a területén, a helyükbe lépett észak-afrikai, közel-keleti tagokból álló, a kábítószerüzletben érdekelt bandák fegyelmezetlenebbek és erőszakosabbak.

A Balkánról szeretettel

Nemrég egy kézigránát robbanásánál halt meg egy kerékpáros. A gránát a bandák másik kedvenc fegyvere, szintén balkáni hatásra: annak idején a fegyverüzleteknél az eladók ajándéknak szívesen hozzácsaptak néhány olcsó gránátot a csomaghoz. Mára a gránát olyan svéd specialitás lett, mint a lapra szerelt bútor: tavaly kéttucatnyi ilyen támadást jegyeztek fel. És ami a legdöbbenetesebb: 2016-ban egyetlen lőfegyverrel elkövetett bűncselekménynél sem sikerült kinyomozni a tettest. A rendőrök ugyanis az etnikai korlátok miatt képtelenek beépülni a bandákba, s az elkövetők ellen senki nem mer tanúskodni – jó okkal. Egy tavaly januári stockholmi leszámolás szemtanúja hajlandó lett volna rá, ám a gyilkosság észak-afrikai gyanúsítottjai a tanút és feleségét megölték.

Vagyis összességében nincs több bűntény, mint korábban, Svédország nagy része továbbra is biztonságos hely, de vannak olyan cselekménytípusok, amelyek száma gyorsan emelkedik, ezeket pedig általában nagyvárosok bevándorlók lakta gettóiban követik el. Ahol a nők több mint fele bevallottan fél sötétedés után az utcán tartózkodni. A svéd rendőrség, gondosan kerülve a no-go zóna szót, 53 ilyen „érzékeny” városrészt tart nyilván, és a migránsok negyede ilyen helyen él.

Ma már viszont a kormány legalább kezdi elismerni a problémát. Még a szocdem-zöld kabinet is keményebb büntetéseket és több rendőrt ígér, a menekültek országon belüli jobb szétosztását, és még több pénzt az integrációra. Ám a migrációs költségvetés egy évtized alatt így is megötszöröződött, s minden kísérő nélküli fiatalról való gondoskodás naponta kétszáz euróba kerül. És az eredmények mérsékeltek. A régebb óta ott élő migránsoknál is 16 százalékos a munkanélküliség, ami a normálérték háromszorosa. Másrészt ez azt is jelenti, hogy a többség igenis dolgozik. Nem tudni viszont, hogy ez az átlag milyen távolságot takar mondjuk egy lengyel és egy szomáliai migráns foglalkoztatási rátája között.

Az integrációt nehezíti, hogy a svéd kultúra még egy dél-európai számára is idegen, nem beszélve egy harmadik világbelitől. A közös gyarmati történelem és a nyelvismeret hiánya miatt is rögösebb az azonosulás útja egy Svédországba kerülő afrikainak, mint egy Franciaországba érkezettnek. Furcsa módon a szociáldemokrácia sikere is akadálya az integrációnak: a szakszervezetek által kivívott magas minimálbérek mellett nem éri meg képzetlen migránsokat alkalmazni. Számítások szerint a Svédországban keletkező munkahelyek 95 százaléka legalább középiskolai végzettséget kíván, meg persze nyelvismeretet. Márpedig az érkezők többsége képzetlen, és az iskolában sem tud lépést tartani a svédekkel.

A problémahalmaz kezelését csak nehezítette, szőnyeg alá söprését viszont megkönnyítette, hogy a pártok közül egyedül a Svéd Demokraták voltak hajlandók beszélni róla. Az alakulat ma egy az európai bevándorlásellenes pártok közül, de valamikor neonáci erőként indult, ami megkönnyítette a karanténban tartását. Ez kezd most megváltozni, a középjobb ugyanis már nem zárja ki az együttműködést az idén szeptemberi választások után. Ami abból a szempontból érthető is, hogy a legutóbb 13 százalékot szerző pártot most húsz százalékra mérik, s lehet, hogy a jobboldalon ő lesz a legnagyobb erő. Nagy erőkkel dolgozik is a szélsőséges imázs lebontásán: a héten derült ki, hogy Budapestre költözik a párt egyik hírhedt, csúnya verekedésbe keveredett képviselője, mert a pártvezetés túl szélsőségesnek tartja, és nem indítja a választásokon. Ő, vagyis Kent Ekeroth volt, aki februárban magyarul mondott köszönetet a svéd parlamentben Orbán Viktornak a migrációs politikájáért.

A svéd különút vége?

A svéd migrációs politika tehát így is szigorodik, de ha a helyi jobboldal és a szélsőjobb egymásra találna, Svédország még inkább elindulna azon az úton, amelyen a többi északi ország már régóta jár. A bevándorlásellenes pártok Dániában, Norvégiában és Finnországban is részei a hatalomnak. Bevándorlásügyben pedig meghatározó részei, amint legjobban a Dán Néppárt példája mutatja, hiszen Dániában Nyugat-Európa legszigorúbb bevándorláspolitikája zajlik, immár évtizedek óta. A most éppen 18 százalékra mért párt 2001 és 2011 között kívülről támogatta a kormányzó mérsékelt jobboldalt, cserébe befolyást követelt és kapott a bevándorlási szabályok meghatározásában.

Sikerüket segítette, hogy a dánok 2005-ben, a Mohamed-karikatúrák miatt előbb szembesültek az iszlám fundamentalizmus, a kultúrák összeegyeztethetetlenségének veszélyeivel, mint más európai országok. A bevándorlás okozta problémákat minden párt annyira komolyan vette, hogy amikor 2011-ben baloldali kormány alakult, eszébe sem jutott hozzányúlni a szigorú szabályokhoz. Olyannyira nem, hogy a közben ismét ellenzékbe került szocdemek vezetőnője most bejelentette: a jövőre esedékes választásokon azzal fog kampányolni, hogy vezessenek be felső korlátot az egy évben befogadható nem európai migránsok számára. Mindezt úgy, hogy Svédországhoz képest Dániában a bevándorlók csupán a népesség tíz százalékát teszik ki, de integrációjuk még így is komoly gondot okoz.

Hogy mennyire, azt jelzi, hogy a Dán Néppárt által kívülről támogatott jobboldali kormány programot hirdetett a no-go zónák felszámolására „párhuzamos társadalmak és gettók nélküli Dániát 2030-ra” néven. A törvény lehetővé tenné, hogy a normál büntetés kétszeresét szabják ki bizonyos bűncselekmények, például vandalizmus, lopás esetén, ha azt egy gettóban követik el. A gettó jellemzőit is meghatározzák: sok migráns, sok bűncselekmény, alacsonyabb foglalkoztatottság és iskolai végzettség. Jelenleg 22 ilyen helyet tartanak számon összesen 55 ezer lakossal, ami a dániai népesség szűk egy százaléka. Ilyen helyeken az önkormányzati lakásokba nem lehetne újabb, segélyen élő migránsokat beköltöztetni, s a büntetett előéletű személyeket ki lehetne tiltani a gettókból. Emberi jogi szervezetek persze a törvény előtti egyenlőség és a demokrácia végéről beszélnek, de a kormányfő szerint csupán arról van szó, hogy „végképp realizmusra cserélték a naivitást”.

Ha bevándorláspolitikában a svéd és a dán helyzet a két véglet, akkor a norvégok és a finnek is inkább a dánokhoz állnak közelebb. A finneket például az ENSZ gyermekügyi szervezete, az UNICEF nemrég azért dorongolta le, mert előszeretettel vesznek őrizetbe kísérő nélkül érkezett fiatal menedékkérőket, aztán ahogy elérik a nagykorúságot, kitoloncolják őket. A bevándorlásellenes Finnek Pártja jó ideig itt sem kerülhetett szóba koalíciós partnerként, amíg aztán 2014-ben a jobboldal kormányra emelte; azóta támogatottságuk egy számjegyűre zuhant, ami nem sok jót ígér a jövő évi választásokon.

A bravúr csak a norvég kollégáiknak, a Haladás Pártnak sikerült, mely tavaly ősszel úgy is megőrizte 15 százalék feletti támogatottságát, hogy az elmúlt ciklust kormányon töltötte. Átvészelni látszanak a bevándorlásügyi miniszterük lemondása miatti botrányt is, aki terrorizmus támogatásával vádolta az ellenzéket. Ami tényleg rosszízű vád egy olyan országban, amelynek legsúlyosabb terrorcselekményét a Haladás Párt egy volt tagja, Anders Breivik követte el, s áldozatai baloldali politikusnövendékek voltak. Már meg is van az új miniszter, aki elődjénél is keményvonalasabb, s egyebek között arról ismert, hogy egy húsz évvel ezelőtti házibuliján lefejelt egy menedékkérőt. Hasonló Svédországban egyelőre elképzelhetetlen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.