Junckeréknek nem Orbántól kell félteni a „közös európai megoldást” – inkább saját maguktól

/ 2016.02.17., szerda 11:04 /
Junckeréknek nem Orbántól kell félteni a „közös európai megoldást” – inkább saját maguktól

Már most látszik, hogy az EU holnap kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján megint nem lesz semmiféle áttörés menekültügyben. Jó, elvileg nem is az a fő témája a találkozónak, hanem London követelései (és hogy egyáltalán bent lehet-e tartani a briteket az unióban), de azért mára már nincs olyan tanácskozás, amelyen a menekültválság megkerülhető lenne.

A fő gond, hogy a főszereplők lassan már semmitmondó jelszavak szintjén sem képesek ugyanazt mondani, a tettekről nem is beszélve – és ezekhez a Nyugat-Európán belül éleződő ellentétekhez már Orbán Viktorra sincs szükség.

A francia nemzetgyűlés pont tegnap hosszabbította meg újabb három hónappal a szükségállapotot, amely a tavaly novemberi (részben a menekülthullámmal érkezett merénylők által elkövetett) terrortámadás óta van érvényben. A belügyminiszter kijelentette, hogy soha nem volt még nagyobb a terrorveszély. A francia kormány nem is titkolja, hogy ilyen körülmények között senki ne várja el tőle, hogy jelképes számúnál több menekültet átvegyen. Márpedig Franciaország Németország után az unió legnépesebb tagállama, ha oda nem lehet szétosztani a menekülteket, akkor hova?

De kihátrálni látszik Angela Merkel mögül eddigi leghűbb szövetségese, az osztrák kancellár is. Nem csak arról van szó, hogy Werner Faymann, aki pedig nem is olyan rég még súlyos tévképzetnek nevezte, hogy kerítéssel megállítható volna a menekültáradat, most már mindenhova kerítéseket épít. Hanem nyíltan üzent Merkelnek, hogy az nemsokára az ő példáját fogja követni, mert szembe kell nézni a valósággal. És akkor Faymann szerint majd visszaáll az összhang Németország és Ausztria között.

Ám Merkel egyelőre hallani sem akar erről és továbbra is egy közös európai megoldást szorgalmaz, ami ugye egyre irreálisabbnak tűnik. Az egyetlen, aki változatlanul mellette áll, a brüsszeli bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a mai Bildben megjelent interjújában azt jósolja, hogy Merkel minden bírálóját túl fogja élni a hatalomban és a történelem igazságot szolgáltat majd neki.

A jóslatoknál azonban még érdekesebb, hogy Juncker szerint már látszanak is a közös európai politika első sikerei. És hogy melyek ezek? Hát például már a Görögországba érkezők 90 százalékának leveszik az ujjlenyomatát. És csak átlagban napi kétezer ember jön, ami kevesebb, mint decemberben, márpedig ez Juncker szerint Brüsszel (továbbá Berlin és Ankara) érdeme. Nem pedig az időjárásé.

Szóval közös politika még a láthatáron sincs, de sikerei már vannak.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.