Junckeréknek nem Orbántól kell félteni a „közös európai megoldást” – inkább saját maguktól

/ 2016.02.17., szerda 11:04 /
Junckeréknek nem Orbántól kell félteni a „közös európai megoldást” – inkább saját maguktól

Már most látszik, hogy az EU holnap kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján megint nem lesz semmiféle áttörés menekültügyben. Jó, elvileg nem is az a fő témája a találkozónak, hanem London követelései (és hogy egyáltalán bent lehet-e tartani a briteket az unióban), de azért mára már nincs olyan tanácskozás, amelyen a menekültválság megkerülhető lenne.

A fő gond, hogy a főszereplők lassan már semmitmondó jelszavak szintjén sem képesek ugyanazt mondani, a tettekről nem is beszélve – és ezekhez a Nyugat-Európán belül éleződő ellentétekhez már Orbán Viktorra sincs szükség.

A francia nemzetgyűlés pont tegnap hosszabbította meg újabb három hónappal a szükségállapotot, amely a tavaly novemberi (részben a menekülthullámmal érkezett merénylők által elkövetett) terrortámadás óta van érvényben. A belügyminiszter kijelentette, hogy soha nem volt még nagyobb a terrorveszély. A francia kormány nem is titkolja, hogy ilyen körülmények között senki ne várja el tőle, hogy jelképes számúnál több menekültet átvegyen. Márpedig Franciaország Németország után az unió legnépesebb tagállama, ha oda nem lehet szétosztani a menekülteket, akkor hova?

De kihátrálni látszik Angela Merkel mögül eddigi leghűbb szövetségese, az osztrák kancellár is. Nem csak arról van szó, hogy Werner Faymann, aki pedig nem is olyan rég még súlyos tévképzetnek nevezte, hogy kerítéssel megállítható volna a menekültáradat, most már mindenhova kerítéseket épít. Hanem nyíltan üzent Merkelnek, hogy az nemsokára az ő példáját fogja követni, mert szembe kell nézni a valósággal. És akkor Faymann szerint majd visszaáll az összhang Németország és Ausztria között.

Ám Merkel egyelőre hallani sem akar erről és továbbra is egy közös európai megoldást szorgalmaz, ami ugye egyre irreálisabbnak tűnik. Az egyetlen, aki változatlanul mellette áll, a brüsszeli bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a mai Bildben megjelent interjújában azt jósolja, hogy Merkel minden bírálóját túl fogja élni a hatalomban és a történelem igazságot szolgáltat majd neki.

A jóslatoknál azonban még érdekesebb, hogy Juncker szerint már látszanak is a közös európai politika első sikerei. És hogy melyek ezek? Hát például már a Görögországba érkezők 90 százalékának leveszik az ujjlenyomatát. És csak átlagban napi kétezer ember jön, ami kevesebb, mint decemberben, márpedig ez Juncker szerint Brüsszel (továbbá Berlin és Ankara) érdeme. Nem pedig az időjárásé.

Szóval közös politika még a láthatáron sincs, de sikerei már vannak.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.