Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

/ 2016.01.07., csütörtök 19:50 /
Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

Nemcsak a dél-koreai és az amerikai kormány, hanem a tudományos világ nagy része is hencegésnek tartja Észak-Korea pár nappal ezelőtti bejelentését arról, hogy sikeres hidrogénbomba-tesztet hajtottak végre. A szkeptikusok közé tartozik Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa is.

„Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban lehet, hogy »közönséges« atombomba előállítására megvannak a lehetőségei – mondta a tudós az mta.hu-nak. – A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség »kicsiben« előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely, hogy  hidrogénbomba kísérleti robbantására került sor.”

A kételyt táplálja, hogy a szeizmológiai állomások mindössze 5,1-es erősségű földrengés-hullámokat észleltek, nagyjából ugyanakkorát, mint a 2009 és 2013 között elvégzett atombomba-tesztek után. A szakértők ez alapján arra gyanakodnak, hogy ismét „csak” egy atombomba robbant, amelynek hatóereje nem nagyon haladta meg a 10 kilotonnát. Ez gyengébb, mint a Hirosimára ledobott, 15 kilotonnás bomba, míg a legkisebb hidrogénbombák általában 50 kilotonnásak. (Ez azt jelenti, hogy felrobbantásuk 50 ezer tonna TNT felrobbantásával megegyező hatású.)

A közönséges atombombák fissziós fegyverek, vagyis az atommagok hasadása során felszabadult energiát használják fel. A hidrogénbombák ezzel szemben fúziós fegyverek, amelyek az atommagok egyesülésekor felszabaduló, még nagyobb energiát hasznosítják. Utóbbi folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén, ezért úgy működnek, hogy először egy atombombát robbantanak fel, aminek energiája beindítja a magfúziót.

A legnagyobb hidrogénbomba, amit valaha felrobbantottak, az úgynevezett Cár-bomba volt, amelyet 1961-ben, Novaja Zemlja felett teszteltek a szovjetek. Hatóereje elérte az 50 megatonnát, vagyis körülbelül ezerötszázszor pusztítóbb volt, mint a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító két atombomba együttesen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.