Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

/ 2016.01.07., csütörtök 19:50 /
Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

Nemcsak a dél-koreai és az amerikai kormány, hanem a tudományos világ nagy része is hencegésnek tartja Észak-Korea pár nappal ezelőtti bejelentését arról, hogy sikeres hidrogénbomba-tesztet hajtottak végre. A szkeptikusok közé tartozik Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa is.

„Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban lehet, hogy »közönséges« atombomba előállítására megvannak a lehetőségei – mondta a tudós az mta.hu-nak. – A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség »kicsiben« előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely, hogy  hidrogénbomba kísérleti robbantására került sor.”

A kételyt táplálja, hogy a szeizmológiai állomások mindössze 5,1-es erősségű földrengés-hullámokat észleltek, nagyjából ugyanakkorát, mint a 2009 és 2013 között elvégzett atombomba-tesztek után. A szakértők ez alapján arra gyanakodnak, hogy ismét „csak” egy atombomba robbant, amelynek hatóereje nem nagyon haladta meg a 10 kilotonnát. Ez gyengébb, mint a Hirosimára ledobott, 15 kilotonnás bomba, míg a legkisebb hidrogénbombák általában 50 kilotonnásak. (Ez azt jelenti, hogy felrobbantásuk 50 ezer tonna TNT felrobbantásával megegyező hatású.)

A közönséges atombombák fissziós fegyverek, vagyis az atommagok hasadása során felszabadult energiát használják fel. A hidrogénbombák ezzel szemben fúziós fegyverek, amelyek az atommagok egyesülésekor felszabaduló, még nagyobb energiát hasznosítják. Utóbbi folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén, ezért úgy működnek, hogy először egy atombombát robbantanak fel, aminek energiája beindítja a magfúziót.

A legnagyobb hidrogénbomba, amit valaha felrobbantottak, az úgynevezett Cár-bomba volt, amelyet 1961-ben, Novaja Zemlja felett teszteltek a szovjetek. Hatóereje elérte az 50 megatonnát, vagyis körülbelül ezerötszázszor pusztítóbb volt, mint a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító két atombomba együttesen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Az osztrák elit nyert másfél évet – aztán jön a Szabadságpárt?

Brüsszel, Bécs és Berlin fellélegezhet, nem lesz jobboldali radikális elnöke Ausztriának. Az osztrák elitnek így van még jó másfél éve, hogy kitalálja, hogyan akadályozza meg a Szabadságpárt hatalomra kerülését. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, mi áll a nem várt különbségű győzelem mögött.

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.