Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

/ 2016.01.07., csütörtök 19:50 /
Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

Nemcsak a dél-koreai és az amerikai kormány, hanem a tudományos világ nagy része is hencegésnek tartja Észak-Korea pár nappal ezelőtti bejelentését arról, hogy sikeres hidrogénbomba-tesztet hajtottak végre. A szkeptikusok közé tartozik Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa is.

„Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban lehet, hogy »közönséges« atombomba előállítására megvannak a lehetőségei – mondta a tudós az mta.hu-nak. – A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség »kicsiben« előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely, hogy  hidrogénbomba kísérleti robbantására került sor.”

A kételyt táplálja, hogy a szeizmológiai állomások mindössze 5,1-es erősségű földrengés-hullámokat észleltek, nagyjából ugyanakkorát, mint a 2009 és 2013 között elvégzett atombomba-tesztek után. A szakértők ez alapján arra gyanakodnak, hogy ismét „csak” egy atombomba robbant, amelynek hatóereje nem nagyon haladta meg a 10 kilotonnát. Ez gyengébb, mint a Hirosimára ledobott, 15 kilotonnás bomba, míg a legkisebb hidrogénbombák általában 50 kilotonnásak. (Ez azt jelenti, hogy felrobbantásuk 50 ezer tonna TNT felrobbantásával megegyező hatású.)

A közönséges atombombák fissziós fegyverek, vagyis az atommagok hasadása során felszabadult energiát használják fel. A hidrogénbombák ezzel szemben fúziós fegyverek, amelyek az atommagok egyesülésekor felszabaduló, még nagyobb energiát hasznosítják. Utóbbi folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén, ezért úgy működnek, hogy először egy atombombát robbantanak fel, aminek energiája beindítja a magfúziót.

A legnagyobb hidrogénbomba, amit valaha felrobbantottak, az úgynevezett Cár-bomba volt, amelyet 1961-ben, Novaja Zemlja felett teszteltek a szovjetek. Hatóereje elérte az 50 megatonnát, vagyis körülbelül ezerötszázszor pusztítóbb volt, mint a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító két atombomba együttesen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.