valasz.hu/vilag/mit-lep-trump-eszak-korea-ellen-az-amerikai-diak-halala-utan-124378

http://valasz.hu/vilag/mit-lep-trump-eszak-korea-ellen-az-amerikai-diak-halala-utan-124378

Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

/ 2016.01.07., csütörtök 19:50 /
Ezért lehet kamu az észak-koreai hidrogénbomba-robbantás

Nemcsak a dél-koreai és az amerikai kormány, hanem a tudományos világ nagy része is hencegésnek tartja Észak-Korea pár nappal ezelőtti bejelentését arról, hogy sikeres hidrogénbomba-tesztet hajtottak végre. A szkeptikusok közé tartozik Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa is.

„Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban lehet, hogy »közönséges« atombomba előállítására megvannak a lehetőségei – mondta a tudós az mta.hu-nak. – A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség »kicsiben« előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely, hogy  hidrogénbomba kísérleti robbantására került sor.”

A kételyt táplálja, hogy a szeizmológiai állomások mindössze 5,1-es erősségű földrengés-hullámokat észleltek, nagyjából ugyanakkorát, mint a 2009 és 2013 között elvégzett atombomba-tesztek után. A szakértők ez alapján arra gyanakodnak, hogy ismét „csak” egy atombomba robbant, amelynek hatóereje nem nagyon haladta meg a 10 kilotonnát. Ez gyengébb, mint a Hirosimára ledobott, 15 kilotonnás bomba, míg a legkisebb hidrogénbombák általában 50 kilotonnásak. (Ez azt jelenti, hogy felrobbantásuk 50 ezer tonna TNT felrobbantásával megegyező hatású.)

A közönséges atombombák fissziós fegyverek, vagyis az atommagok hasadása során felszabadult energiát használják fel. A hidrogénbombák ezzel szemben fúziós fegyverek, amelyek az atommagok egyesülésekor felszabaduló, még nagyobb energiát hasznosítják. Utóbbi folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén, ezért úgy működnek, hogy először egy atombombát robbantanak fel, aminek energiája beindítja a magfúziót.

A legnagyobb hidrogénbomba, amit valaha felrobbantottak, az úgynevezett Cár-bomba volt, amelyet 1961-ben, Novaja Zemlja felett teszteltek a szovjetek. Hatóereje elérte az 50 megatonnát, vagyis körülbelül ezerötszázszor pusztítóbb volt, mint a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító két atombomba együttesen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.