Kapzsiság: Így rabolják el a legszegényebbektől még az ivóvizet is

/ 2014.02.19., szerda 08:20 /
Kapzsiság: Így rabolják el a legszegényebbektől még az ivóvizet is

Új vízbárók - a Wall Street bankjai és az elitista multimilliárdosok - kezébe kerülhet a legszegényebb fekete-afrikai és feltörekvő országok egyetlen „kincse", az ivóvíz. Így pedig épp az éhező és nélkülöző nincstelenek válhatnak még kiszolgáltatottabbakká a „víz-kioszkosoknak".

Vigyázzatok, mert az idegen vízbárók megrabolják kincseiteket, elveszik a vizeiteket, aztán vásárolhattok magatoknak pénzért és adagolva a jóféle ivóvízből! - figyelmeztette az afrikaiakat bő évvel ezelőtt Sandra Postel vízgazdálkodási szakértő, a Globális Vízgazdálkodási Projekt alapítója és igazgatója.

Az amerikai tudós a National Geographic című folyóiratban közölt nagy feltűnést keltő és fölöttébb érdekes tanulmányt, s ebben azt fejtegette, hogy kellenek a kezdetleges helyi öntözési technikák, a mindenki számára hozzáférhető pumpák, s az olyan egyszerű felszerelések, amelyeket a nagyon szegény családok is megengedhetnek maguknak, hogy a száraz időszakokban öntözhessék a kis földjüket, gondoskodhassanak a termésükről, és végső soron kihúzhassák magukat a nyomorúságból, ám míg mindez megteremtődik, nagyon kell vigyázni, nehogy közben megrabolják a fekete kontinens vízkészleteit! Mert afrikaiak milliói maradhatnak ivóvíz nélkül.

A figyelmeztetés persze elsősorban a politikacsinálóknak szólt: legyenek éberek, hogy a vízzel kapcsolatban hol és milyen beruházásokat engedélyeznek! Az afrikai kormányzatoknak igencsak oda kellene figyelniük - tanácsolta Sandra Postel -, mert az „egyszerű" privatizálástól az átláthatatlan földbérleti szerződésekig sok ravaszság fenyegeti a vízlelőhelyek kiaknázását.

Afrikában is nagy hiány az iható ivóvíz...

Az amerikai szakértő figyelmeztetése nem egyedi és egyszeri. Egyre többen és többféleképpen óvnák a vízkészletek tulajdonjogát. S nemcsak Afrikában, hanem az úgynevezett harmadik vagy feltörekvő világ országaiban is. A legutóbb például a Market Oracle brit pénzügyi elemző és tanácsadó cég tanulmánya és a kis farmerek segítésével foglalkozó, barcelonai központú non-profit szervezet, a GRAIN jelentetett meg elemzést, illetve tanulmányt.

„Az új vízbárók -a Wall Street bankjai és az elitista multimilliárdosok - azon vannak, hogy szerte a világban felvásárolják a vízlelőhelyeket" - fogalmaznak a brit szakértők. S arra hívják fel a figyelmet, hogy soha nem látott mértékben és gyorsasággal folyik a vízlelőhelyek vagy a vízhasználati jogok felvásárlása. A profitok felhalmozása pedig „természetesen" mindenütt a közösségek rovására történik.

... és Indiában is

Mindehhez nem egy esetben maguk a (feltételezhetően korrupt) kormányzati tényezők nyújtanak segédkezet. Ráadásul látszólag úgy, mintha a lakosság érdekeit védenék: állami céget hoznak létre, ám a vízszolgáltatást és a szaniter (vagyis csatornázási) szolgáltatásokat külső cégeknek kiszervezik, vagy a nálunk is ismert, rosszemlékű, úgynevezett PPP (public-private-partnership)-konstrukcióban hirdetik meg. Ez történt nemrégiben az indiai Nagpurban vagy Új-Delhiben is. A kontinensnyi országban a vidéki közösségeknél még mindig nagy kihívás a tiszta ivóvíz és a csatornázás. A profit alapú cégek pedig (mint például a Sarvajal), már meg is kezdték a fizetős víz-kioszkok felállítását; ezek adagolva, bizonyos mennyiségű vizet adnak, de csakis fizetőkártyával hozzáférhetők.

Az afrikai kontinensen elsősorban a két nagy folyó, a Nílus és a Niger mentén fekvő országokban maradhatnak ivóvíz nélkül emberek milliói. A pénzsóvár kormányzatok kiárusítják, szinte kizárólag külföldi vállalatoknak adják el a vízhasználati jogokat. Trükkös földügyletekkel, átláthatatlan földbérleti szerződésekkel kerülnek külföldi cégekhez olyan területek, ahol vízlelőhelyek vannak. Etiópia, Szudán, Dél-Szudán, Egyiptom már csaknem kilencmillió (!) hektár bérletére szerződést külföldi cégekkel, s bár az ügyleteket mindenütt meglehetősen nagy titkolódzás övezi, a nyilvánosságra hozott vagy kiszivárgott hírekből kitűnik, hogy a földügyletek hátterében mindenütt a vízhasználati jog kiárusítása rejlik. A vízért tolongók között a legnagyobb beruházók a kínaiak, a britek, a szaúdiak.  

 

„Vízgazdálkodási öngyilkosságról van szó" - idézte a minap a spanyol non-profit szervezet véleményét a brit The Guardian. Tény, hogy nem egy afrikai államban már most annyi területet adtak bérbe külföldi cégeknek, hogy ha ezt mindet megművelnék, vagyis öntöznék, akkor ezzel akár - kiszáríthatnák Afrika legnagyobb folyóit is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.