Karácsony a mecset árnyékában

/ 2017.12.20., szerda 16:46 /

Keresztényüldözés a Közel-Keleten, üres templomok Európában, a radikális iszlám térhódítása a világban. Ám ritkán esik szó Indonéziáról, a világ legnépesebb muszlim többségű országáról, amely büszke vallási toleranciájára.

A Béke útja – így nevezik Jakarta központjában azt az átkelőt, amely összeköti az egymással szemben lévő római katolikus katedrálist és a főváros legnagyobb mecsetét. „Amikor magas rangú külföldi delegáció érkezik, országunk vallási toleranciájának példájaként mutatják be a két szomszédos épületet” – magyarázza Adi atya, a Szent Szűz mennybemeneteléről elnevezett katedrális plébánosa. „Nem is volt még itt összetűzés, sőt, amikor karácsonykor, húsvétkor nagyobb tömeg érkezik misére, a mecset átengedi parkolóhelyeit, és mi is így teszünk a ramadánt lezáró, a böjt megtörésének ünnepén.”

A délkelet-ázsiai ország büszke vallási toleranciájára: 1945-ös megalapításakor az államot alkotó öt vezérelv (Pancasila) egyike az istenhit lett. Vagyis Indonézia nem szekuláris ország, de nincs államvallás sem. Az alaptörvény szerint a muszlim, a keresztény, a hindu, a buddhista és a konfuciánus felekezet egyenértékű. S hogy sikerül így az országot békében egyben tartani? Adi atya szerint ennek oka az indonéz történelemben keresendő: „Közel 350 évig éltünk holland fennhatóság alatt, majd a második világháború idején jött a japán megszállás. Amikor végre kivívtuk a függetlenséget, örültünk, hogy szabadok lehetünk, s tudtuk, hogy félre kell tennünk minden nézeteltérést.”

Egység a sokféleségben – ez lett az ország jelmondata (miként jó pár évvel később Európában az EU mottója is). Az biztos, hogy az alapító atyáknak nem volt egyszerű dolguk, de az ötezer kilométer hosszan elnyúló, földrajzilag, etnikailag, vallásilag széttagolt, 17 ezer szigetből álló szigetvilág korábban nem alkotott ilyen egységet. „Elsősorban indonézek vagyunk, s csak utána merülhet fel, ki milyen vallást követ” – mondja fel a lelkipásztor a helyben gyakran ismételt szólamot.

Istenkáromló kormányzó

Túl szép, hogy igaz legyen? Azért tegyük hozzá, hogy már az említett két imahely méretei, építésének körülményei is sejtetik a különbségeket. Nem nehéz kitalálni, melyik épületet emelték Indonézia függetlenné válásának jelképeként. Igen, az Istiqlalt, amely 120 ezres férőhelyével Délkelet-Ázsia legmonumentálisabb szunnita mecsete. Az árnyékában meghúzódó, egyszerre 800 hívőt befogadó római katolikus katedrális a holland gyarmati idők emlékét őrzi.

Az atya elismeri, hogy a Pancasila a válságát éli. „Indonéziában is megjelent az Iszlám Állam, vannak radikális muszlim csoportok. Előfordul, hogy egy szélsőséges iszlamista kerül egy-egy település élére, aztán jönnek a bajok.” Nem is kell messzire menni: Jakarta korábbi kormányzója, a kínai származású, protestáns Basuki Tjahaja Purnama jelenleg istenkáromlás miatt börtönbüntetését tölti. Sikeres politikus volt, zéró toleranciát hirdetett a mindent behálózó korrupció ellen, sokat tett a tízmilliós fővárost sújtó áradások megakadályozásáért. Újraválasztásáért folytatott tavalyi kampányában azonban azt találta mondani: a Korán nem tiltja, hogy muszlimok keresztény jelöltre szavazzanak. Utódja nem szélsőséges, de sokszor hangsúlyozza, hogy muszlim vallású, eskütételekor mindenesetre megemlítette: Indonézia nem egyvallású ország.

Valószínű, hogy mindez nem győzött meg sok Krisztus-hívőt, mert a Canisius College nevű keresztény magániskolában pár hete az új kormányzó beszéde alatt a hallgatóság tiltakozásul kiszállingózott a teremből. Nem véletlen, hogy az új vezető fontosnak tartotta meglátogatni az intézményt: számos országosan is elismert politikusi, üzleti karrier indult innen, a legbefolyásosabb nem keresztények is igyekeznek ide járatni gyermekeiket. Az idén kilencvenedik évfordulóját ünneplő fiúiskolát egy jezsuita szerzetes alapította a gyarmati időkben.

Újabb forrásunk, a kínai származású Maria két fia jár az intézménybe, s ezzel a család legnagyobb álma teljesült. „Ijesztőek a folyamatok, amelyek az utóbbi években elindultak az országunkban. Sajnos a feszültségek szítása gyakran a politikusok érdeke, a hétköznapi emberek békében élnének egymással. Karácsonyhoz közeledve azonban az imámok megtiltják híveiknek, hogy boldog karácsonyt kívánjanak nekünk. Helyette marad a semleges »boldog ünnepeket«.”

Papok „exportja”

Maria szerint változtatni csak az oktatással lehet. „A Canisiusban a vallási toleranciát nem könyvből tanítják. A gyerekeknek kell megtapasztalniuk. Minden évben van pár nap, amit a fiúk az iskolától távol, muszlim környezetben töltenek. Ilyenkor együtt laknak, dolgoznak muszlim családokkal, majd az iskolába visszatérve megbeszélik a tapasztalatokat. Más alkalommal muszlim vagy buddhista iskola óráin vesznek részt.” Az iskolában alapelv: légy becsületes! Akkor is, ha más nem az, vagy épp senki nem látja. Ehhez tartják is magukat – állítja Maria, például dolgozatíráskor nem szokás puskázni. A Canisius, bár óriási a túljelentkezés, nem válogat vallási alapon, mindenkit felvesznek, aki teljesíti a szigorú követelményeket. Ugyanakkor nem csupán a keresztény iskola iránti lelkesedés nagy, az intézmény kápolnája is megtelik minden hétvégén.

Indonéziában ugyanis nem állnak üresen keresztény templomok. Adi atya körbevezet a katedrális körül, ahol az udvart sátortető fedi. Erre azért van szükség, mert a 800 fős templom vasárnaponként kicsinek bizonyul: kétszer ennyien jönnek szentmisére, így a hívek fele a templomudvaron imádkozik. Pedig naponta hat misét tartanak. Papokból sincs hiány; ahogy a plébános mondja: „A gyarmati időkben a hollandok küldték a misszionáriusokat, most mi adunk nekik papokat.”

A hagyományosan keresztény vidékeken, Flores, Pápua szigetein olyan sok fiú szeretne papnak tanulni, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés. A vallás pedig nem szorul a templom falai közé. Ahogy Susyana Suwadie, a katedrális múzeumának vezetője meséli, az emberek a vasárnapi misén kívül is gyakorolják a hitüket. „Nálunk a vallás közösségi esemény. Adventben minden héten összegyűlnek az egymáshoz közel lakó családok. Átbeszéljük a karácsony misztériumához kapcsolódó témákat, lélekben készülünk Jézus születésére. A gyerekeket is bevonjuk, énekelünk, imádkozunk. Az év többi részében is vannak összejöveteleink, olykor a Bibliát olvassuk és értelmezzük, máskor rózsafüzért imádkozunk.”

A kisebbségi lét

„Az emberek gyakran órákkal a mise előtt megérkeznek, hogy lélekben felkészüljenek” – ezt már Ivan Abraham, a Szent Peter Canisius Nemzetközi Plébánia egyháztanácsának tagja mondja. Amikor arról kérdezzük, mi lehet az oka annak, hogy az emberek számára itt fontosabb a hit, mint Európában, több tényezőt is említ. „A kisebbségi lét velejárója, hogy támadásokkal, akadályokkal szembesülünk. De nincs ezzel probléma, a nehézségek megedzenek, és még elszántabban óvjuk a hitünket.”

Sokkal több templomra lenne szükségük, de a hatóságok mindent megtesznek ennek megakadályozására. „Míg nekünk évekig tart – ha egyáltalán sikerül – minden engedélyt beszerezni az építkezéshez, egy mecset pár hét alatt felépülhet.” Az indonéz katolikus egyház közben mindent elkövet, hogy a fiatalokat megszólítsa; Ivan Abraham szerint az utóbbi években a liturgikus énekeket „a fiatalok füléhez igazították”. Hogy mi lehet a különbség Európához képest? „Hallottam róla, hogy ott másképp tekintenek a világra, sokkal fontosabb az individualizmus – mondja. – Európában a technológiai fejlődés megállíthatatlan, az emberek élete kényelmes, talán sokan úgy érzik, nincs is már szükségük Istenre. De vajon a túlzott jólét nem hoz ürességet? A hittel megélt advent nélkül lehet teljes a karácsony este öröme? Nem tudom, ezt nekik kell megválaszolni. Annyi biztos, szabad akaratot kaptunk, választhatunk, melyik úton akarunk járni.”

* * *

Tíz százalék keresztény

Indonézia hindu, buddhista, illetve törzsi vallásai mellé a XIII. században kereskedők révén érkezett meg az iszlám. Bár a XVI. századra a szigetvilág többségén elterjedt, az ősi vallási gyökerek máig nagy hatással vannak a kultúrára, gondolkodásra. A kereszténység helyi története az 1500-as évek táján a portugál hódítókkal kezdődött, majd a holland gyarmatosítókkal folytatódott. Jelenleg a 260 milliós ország lakóinak 87 százaléka vallja magát szunnita muzulmánnak, a keresztények aránya tíz százalék. A holland örökségnek megfelelően a keresztények többsége protestáns.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.