valasz.hu/vilag/krimibe-illo-tortenet-igy-vette-meg-a-cukoripar-az-orvosok-hallgatasat-120716?fbclid=IwAR13YnTr5JJeXqYiI1IFSTIiaMvKiwdVXd3TzCSB4arsR4vPBZ7-8JZkkaY

http://valasz.hu/vilag/krimibe-illo-tortenet-igy-vette-meg-a-cukoripar-az-orvosok-hallgatasat-120716?fbclid=IwAR13YnTr5JJeXqYiI1IFSTIiaMvKiwdVXd3TzCSB4arsR4vPBZ7-8JZkkaY

Katolikus belviszályt szült Ferenc pápa merész döntése az elvált hívőkről

/ 2017.12.07., csütörtök 15:05 /

Ókovács Szilveszter mostantól még nyugodtabb lelkiismerettel áldozhat. De mi lesz így a házasság felbonthatatlanságával?

A katolikus tanítás szerint a házasság szentség, ezért az egyház nem ismeri a válást. Azon pároknak, akiknek frigye zátonyra futott, egyetlen eszközt kínál fel, hogy rendezzék állapotukat. Ha a vonatkozó feltételek fennállnak, akkor a megfelelő kánonjogi eljárás megállapítja, hogy a házasság – például mert nem szabad akaratból kötetett, valamelyik fél eleve kizárta a gyermekáldást, vagy pszichikai terheltség állt fenn – létre sem jött.

Azok a hívők, akiknek kapcsolatát ily módon nem semmisíti meg az egyház, és (nyilván már csak polgárilag) újraházasodnak, mivel úgymond folyamatos házasságtörést követnek el, nem járulhatnak szentáldozáshoz. Kivéve azon ritka eseteket, amikor a felek „József-házasságban”, szexuális kapcsolat nélkül, kvázi testvérként élnek, ahogy a teológia szerint Jézus földi szülei is tették. Mondani sem kell, hogy manapság hány és hány katolikust érint érzékenyen a tiltás.

Amely rendelkezést azért eddig sem minden hívő és lelkipásztor tekintette megfellebbezhetetlennek. A Válasz.hu-n már felidéztük Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának vallomását, aki Kit ad Isten? című interjúkötetünkben elmondta: lelki atyjával egyetértésben második házasságában élve annak ellenére áldozik, hogy nem ment végig a semmisségi eljáráson.

Éspedig tette ezt az úgynevezett belső fórum segítségével. A családokról szóló 2015-ös püspöki szinódus után a vatikáni tanács főrelátora (koordinálója) Erdő Péter bíboros így beszélt erről a Magyar Kurír katolikus hírügynökségnek: „Lehetnek olyan esetei egy házasság érvénytelenségének, amelyek külső fórumon, tehát még a mai egyszerű perrendtartás szerint sem bizonyíthatók. Ilyenkor nagyon komoly lelkivezetésre van szükség, nagyon őszinte önmagunkba tekintésre, hiszen Istent, aki mindent tud, nem lehet megtéveszteni. Ezért rendkívüli felelősséggel jár az ilyen fajta lelkivezetés, és egy másik kérdés, hogy egy ilyen belső fórumon nyert felismerésnek vagy bizonyosságnak lehet-e közösségi vonatkozást tulajdonítani.”

A kérdés egyáltalán azért maradhatott kérdés, mert a szinódus Amoris Laetitia című záródokumentumába bekerült egy passzus, mely szerint meg kell vizsgálni, hogy mi gátolja az elvált és újraházasodott hívők „teljesebb részvételét” az egyház életében; erre a kérdésre a szöveg szerint a lelkipásztorral a „belső fórumon” – a lelki élet jogi bizonyítékokkal nem igazolható, intim világában – folytatott beszélgetés adhatja meg a választ. És ahogy az ebből kialakult vitában a The Tablet című katolikus lap egyik szerzője korábban emlékeztetett, sok hívő gyakorlata már korábban is felülírta az elméletet: „A valóságban a nyugati világ számos egyházmegyéjében a papok már most alkalmazzák a belső fórum megoldást”, vagyis a kérdést a lelkiismeret mérlegére helyezve az arra méltó feleket bátorították az áldozásra.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének a 2015-ös szinódus utáni nyilatkozata ugyanakkor jelzi, hogy e kérdésben messze nincs egység az egyházban: „Az elvált és polgári jogilag újra házasságot kötött párok esetében az Eucharisztiához való járuláshoz változatlanul ezután sincs mód” – nyilatkozta anno Veres András a Magyar Kurírnak.

Ami azt illeti, a legfrissebb fejlemények nem éppen ezt igazolják. A héten ugyanis napvilágra került az a leirat, amelyet Ferenc pápa még júniusban küldött Pietro Parolin bíborosnak, a Szentszék államtitkárának. Ebben az egyházfő a hiteles tanítóhivatali megnyilatkozás rangjára emelte azt a magánlevelét, amelyet 2016 szeptemberében az argentin püspöki kar Buenos Aires-i régiója küldöttének írt, illetve utóbbi terület főpapjainak instrukcióját az Amoris Laetitia értelmezéséről.

Ezek szerint bizonyos körülmények között, ha a felek hiteles keresztény életet élnek, és az új kapcsolat megkívánja, akkor az arra méltó híveknek semmiségi eljárás nélkül is engedélyezni lehet a szentáldozást. Ugyanezt erősítette meg az év elején, majd a napokban ismét egy nemzetközi katolikus hírügynökségnek nyilatkozva Francesco Coccopalmerio bíboros, mondván, noha a levelekben nincs új tanítás hitről és erkölcsről, a két dokumentum híven tükrözi, és kellő nyomatékkal képviseli a világegyház vezetőjének álláspontját a kérdésben.

A pápa tevékenységét amúgy is árgus szemekkel figyelő hívők, püspökök most azt hangoztatják: Ferenc ezzel a házasság szentségének egyik zárókövét billentette ki a helyéről, és utat enged a felbonthatatlanságról szóló tanítás leértékeléséhez. Az egyházfő, illetve a szándékait híven tolmácsoló hírmagyarázók szerint ugyanakkor nem történt más, mint az eddig is létező gyakorlat hivatalos rangra emelése, amely nem veszélyezteti a házasság szentségét. Ellenben tágabb teret enged egy legalább olyan fontos tényező érvényesülésének: az irgalmasság megnyilvánulásának olyan esetekben, amikor a külső törvények helyett a – természetesen kellően karban tartott – lelkiismeret élvez elsőbbséget.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.