Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

/ 2016.04.08., péntek 09:47 /
Kell-e nyugati civilizációt tanítani egy nyugati országban?

Úgy tűnik, az amerikai diákok egy része fellázadt a politikai korrektség diktatúrája ellen. Tágabb értelemben viszont az is felvetődik, hogy a technológiai forradalom idején szükség van-e egyáltalán a humán tárgyak oktatására.

A világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményében, a kaliforniai Stanford Egyetemen hétvégén szavazhatnak a hallgatók arról, hogy huszonöt év kihagyás után ismét kötelezővé tegyék-e a nyugati civilizáció tanítását egy szemeszteren keresztül. Ennek keretében foglalkoznának a nyugati világ történelmével, politikájával, filozófiájával és kultúrájával, vagyis saját örökségükkel.

A referendumot az egyetem újságja, a Stanford Review szervezi. „El kell ismernünk a nyugati kultúra kivételes szerepét a politika, gazdaság, társadalmi intézmények formálásában, ezért a Stanford Egyetemnek kötelezővé kellene tenni elsőévesek számára a nyugati civilizáció oktatását”– írják, hiszen olyan ideák történelméről van szó, amelyek nemcsak a Nyugatot, de az egész világot irányították.

„A nyugati rendszer, értékek és intézmények ismerete felkészíti diákjainkat, hogyan éljenek, dolgozzanak, tanuljanak a nyugati társadalomban, és képessé teszi őket arra is, hogy szükség esetén változtatásokat eszközöljenek” – érvelnek, és leszögezik: „A társadalmi tudatosság csak közös értékekből és normákból nőhet ki. Egyetlen társadalom sem képes működni és virágozni közös hit, erények, szokások nélkül. Lehet ezekkel az elvekkel nem egyetérteni, de reform nem jöhet anélkül, hogy mindezt történelmi kontextusba ne helyeznénk” – hívják fel a figyelmet.

A hatvanas évekig ez a tárgy szinte minden egyetemen kötelező volt, mára politikai okokból eltűnt. 1988-ban a Stanfordon a színes bőrű polgárjogi harcos, Jesse Jackson vezetésével tüntettek a diákok, és a nyugati civilizáció oktatásának eltörlését követelték a kisebbségek jogainak megsértésére hivatkozva. Akciójuk sikerrel járt.

A visszaállítás ma is sokakban vált ki ellenérzést: kirekesztőnek, dehumanizálónak, ostobának tartják.

Az 1885-ban alapított Stanford Egyetem a világ egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye. A San Francisco vonzáskörzetében, Palo Altóban épült kampusz több mint 20 ezer hallgatót oktat alap- és mesterképzésen. Tanárai, kutatói a tudományos élet kiemelkedő alakjai. Az egyetem összesen 58 Nobel-díjast mondhat magáénak.

A Stanford és a környező Szilícium-völgy high-tech iparának kapcsolata egyre erősödik. Az egyetem diákjainak, professzorainak ötletei, kutatásai ösztönzik az innovációs központot. Mások mellett a Google-alapító Larry Page, Sergey Brin is stanfordos diák volt. A csúcstechnológiai nagyvállalatok pedig nemcsak az infrastruktúra fejlesztéséhez, de a kutatásokhoz is jelentősen hozzájárulnak. Minden együtt van: magasan képzett munkaerő, versenyszellem, olyan légkör, ami ösztönzi a merész kezdeményezőket.

A Szilícium-völgy hatása az egyetemi alapképzésben is érezhető, egyre több a technológiai kurzus, és kihalóban a humán tárgyak.

Tényekre, átfogó tudásra, műveltségre nincs szükség, ezt helyettesítheti a kreatív gondolkodás, érvelés, vita. A petíció azt követeli, hogy a Thinking Matters (A gondolkodás számít) kurzust váltsa fel a nyugati civilizáció tanítása.

A szervezők remélik, hogy legalább vitát vált ki javaslatuk és valami elindul a politikailag korrekt amerikai egyetemeken. A Stanford ebben is példaadó lehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.