new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

http://new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

Kígyót a keblükön

/ 2012.08.08., szerda 14:56 /

Németnek született, a muszlim hitre áttért fiatalok terrorakcióitól kell tartania Németországnak. A körülmetélés betiltása pedig csak olaj a tűzre.

Jóravaló embernek ismerte mindenki a négy düsseldorfi fiatalt. Volt munkájuk, mérsékeltnek tartott mecsetekbe jártak - és néha egy-egy feltűnően messze eső internetkávézóba. Nehogy lehallgassa őket otthonukban a német titkosszolgálat. A németeknek egyszer mégis sikerült lefülelniük egy SMS-t. "Sejkünk, megtartjuk ígéretünket, lemészároljuk a hitetlen kutyákat" - írta az egyik marokkói, és ez elég alapot adott a csoport letartóztatására.

A négy, már Németországban született muzulmán fiatal két hete áll a düsseldorfi bíróság előtt, terrorcsoportban való részvétel vádjával. A csoport, ha igaz a vád, támadásokat tervezett a német rendőrség és ügyészség egyes épületei, személyei ellen, és a pakisztáni al-Kaida irányítása alatt álltak. Ráadásul a kör egyik tagja nem is bevándorló családból származott, hanem ízig-vérig német volt.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szintén érzékeltette minapi jelentésében, hogy az iszlamista tanokba belekavarodtak "echte" németek is, és főleg az afgán-pakisztáni határon vesznek részt kiképzőtáborokban. Egy ilyen áttért német muzulmánt júniusban fogtak le Ugandában, mert egy szomáliai terrorcsoport tagjaként terrortámadásokat tervezett a közép-afrikai országban. A Stern magazinnak egy szomáliai sejk megerősítette, hogy a bonni fiatalember "vallásunkat védelmezni jött", és más németek is készülnek áttérni az iszlámra, hogy dzsihadisták lehessenek.

A berlini, magyar származású Thomasnak is ez volt a vágya, és Budapestről indulva német feleségével együtt kerekedett fel 2009-ben, hogy Észak-Pakisztánban kaphasson kiképzést. Thomas megcsömörlött a Nyugattól, és a keletiektől várta a megújulást. Magyar emigráns szüleinek azt mondta, nászútra mennek Ázsiába. Pakisztánban azonban csak nyomor és utcai erőszak várta őket. Mégis kitartottak, és más, szintén németországi áttértekkel önálló terrorcsoportot hoztak létre. Thomasnak azonban nemcsak muzulmán jelene, de magyar múltja is fontos volt: Hamza al-Madzsaari, azaz Magyar Harcos néven a YouTube-on iszlamista videókat terjesztett, és többek között afganisztáni NATO-támaszpontok támadásával fenyegetőzött.

Thomas társainak többségét azonban már az afgán határ átlépése után lelőtték, Thomasnak és feleségének pedig egyre jobban hiányzott a "hitetlen Nyugat" jóléte. Így idén vissza tudott menekülni Németországba, és elmesélte, hogy a dzsihadisták többsége kábítószer-kereskedelemből él, maguk is rendszeresen az anyag hatása alatt állnak, és a térségben nőellenes szabályok uralkodnak. A nők nem mehetnek utcára, akár ki is kötözik őket otthon. Felesége ott esett teherbe, de mivel a helyi kórházban, ahol érzéstelenítés nélkül, patkányok ürüléke között kellett volna szülnie, elmenekültek, pedig tudták: Németországban terrorcsoportban való részvételért vélhetőleg börtön vár rájuk. Hamis útlevelekkel Isztambulon keresztül akartak hazatérni, de a török hatóságok lefogták a házaspárt. A feleség egy török börtönben szült. A német hatóságoknak csak idénre sikerült elérniük a kiadatást, Thomas pár hete lépett újra német földre.

A német hírszerzésről nem állítható, hogy ne venné komolyan az iszlamista veszélyt. Kritikusai azonban azzal vádolják az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy túlságosan enged a társadalmi nyomásnak, és kezdi elfeledni a szélsőjobboldalt. És bár Németországban a "jobboldal elleni harc" állami politika, Kristina Schröder kereszténydemokrata családügyi miniszter szerint jobban kellene figyelni a szélsőbaloldalra. Pedig a szélsőbalosok egy-egy május elseje alkalmával legfeljebb kukákat borogatnak, Molotov-koktélokat dobálnak, de az egykori Vörös Hadsereg Frakcióhoz hasonló veszélyt már nem jelentenek.

Annál inkább a szélsőjobboldal, melynek esetében a német tartományok még azt sem tudják elérni, hogy a neonáci Nemzeti Demokrata Pártot (NPD) - mely két keletnémet tartomány parlamentjében is jelen van - betiltsák. Pedig vélhetően a Barna Hadsereg Frakciónak becézett, neonáci terrorcsoport, az NSU tagjai kapcsolatban álltak NPD-s politikusokkal is. A szervezettel még a belső elhárítás is "együttműködött", pontosabban "V-emberei" beépültek a szervezetbe - ám semmit sem tudtak megakadályozni, fedőtevékenységük részeként még segítették is a neonácik megerősödését. Vagy ahogy a Németországban terjedő morbid vicc mondja: a német alkotmányvédelem olyan precíz és megbízható, hogy maga hajtja végre a neonáci gyilkosságokat is...



Megvágott jogok

Véget érhet a németországi zsidóság jelenléte - kongatta meg a vészharangot a Németországi Zsidók Központi Tanácsa. Az ok egy kölni jogvita. Egy ottani arab orvos 2010 novemberében rosszul kötötte el egy tunéziai bevándorló kisfiú sebét az előbőr eltávolítása után, így német orvosoknak kellett megállítaniuk a vérzést. A fiút nem érte egészségkárosodás, a kölni bíróság idén májusban mégis testi sértésnek minősítette a körülmetélést, ám úgy vélte, az orvos nem tudhatta ennek tilalmát, így nem ítélte el. Az üzenet egyértelmű: innentől senki sem hivatkozhatna arra, hogy nem tud a körülmetélés törvényi tilalmáról.

Németországban több mint négymillió muzulmán és közel kétszázezer zsidó él. (A vallás csak a zsidók számára írja elő a körbemetélést, a muzulmánoknál csupán hagyomány.) Szerintük a vita csak látszólag elméleti, mert gyakorlatilag ellenük irányulna. Az a muzulmán orvos, akinek beavatkozását testi sértésnek ítélte a kölni bíróság, azt állította: "Ha zsidó lennék, nem így döntöttek volna." A zsidók szerint viszont a bíróság "felszámolja a németországi zsidóságot".

A Zsidók Központi Tanácsa úgy véli, ha a körülmetélést megtiltják, azzal a németországi zsidók ismét elvándorolni kényszerülnek.

Katolikus és balliberális értelmiségiek egyaránt a vallásszabadsághoz való jogot védik. A vallásszabadság és a multikulturalizmus védelme viszont a gyerekek jogával ütközik, ezért az ellentábor úgy véli, az államnak kötelessége megvédeni a kisgyerekeket szüleik vallási szokásaitól. A berlini igazságügy-minisztérium már foglalkozik a problémával. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger miniszter az egyéni jogok védelmezője, Angela Merkel viszont elkötelezett a német-zsidó együttélés mellett - melyet azonban a körbemetélés tilalma sokak szerint ellehetetlenítene.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.