Kína kapitalizmusa

, / 2011.09.23., péntek 15:41 /
Kína kapitalizmusa

Amíg nő a gazdaság, a kínaiak nem fognak választási jogokat követelni - állítja Bruce Stening, a Mathias Corvinus Collegium vendégprofesszora, a belga Vlerick Management School pekingi campusának dékánja. Az MCC vezetőképző programjában tartott szemináriuma után nyilatkozott lapunknak.

- A kínai miniszterelnök júniusi budapesti látogatásán megegyezés született arról, hogy Kína magyar államkötvényeket vásárol és egymilliárd eurós hitelkeretet nyújt Magyarországnak. Ön szerint miért érdekük komoly összegeket befektetnie kis kelet-közép-európai országba?

- Kína igyekszik nemzetközivé válni, ami új korszak kezdete: a kitekintés korszakáé. Kína sosem volt katonai hatalom, és nem területi terjeszkedés érdekében nyit a világ felé, mint ahogy sok amerikai gondolja. Nagyrészt gazdasági motivációi vannak, amihez elegendő tőkével rendelkezik, így "bevásárlókörutakra" jár a világban. Például az én hazámban, Ausztráliában bányákat vásárolnak fel a kínaiak, egyszerűen azért, mert szeretnek birtokolni bizonyos erőforrásokat. Óriási érdeklődéssel fordulnak Dél-Amerika felé, és jelen vannak Afrikában is: a szudáni gazdasági és politikai kapcsolatok miatt sok kritika érte Kínát. A Magyarországhoz hasonlóan nagy tudástőkével rendelkező országokkal azonban tartalmasabb együttműködésre törekszenek. Vállalati kutatás-fejlesztési kérdések is motiválhatják őket, bár nem állítanám, hogy kizárólag ezért jöttek volna Magyarországra.

- Előfordulhat, hogy politikai befolyással is szeretnének bírni Magyarországon vagy Európában?


- Kínának nem érdeke, hogy megpróbálja kormányozni Magyarországot, mivel épp elég problémájuk van saját országuk vezetésével. Mint minden nagyhatalomnak, Kínának is fontos a politikai befolyás, főleg a jelenlegi európai válság idején. De azt gondolom, ha segítenének az eurózóna fenntartásában, azt leginkább gazdasági okok miatt, illetve az együttműködés szélesítése érdekében tennék.

- Tekintve, hogy Kína nagy mennyiségű amerikai államkötvénybe fektetett be, mennyire érinti mélyen az elhúzódó gazdasági válság?


- Kínában, Ausztráliához hasonlóan, nincs gazdasági válság. Igaz, a növekedés kismértékben lassult, de még mindig közel 10 százalékos, miközben Spanyolország vagy az Egyesült Államok esetén nagyon alacsony, Görögországot tekintve pedig negatív növekedésről beszélünk. Kínában a hazai fogyasztás nem éri el a nyugati szintet, így ennek stimulálásával - Amerikával és Európával ellentétben - kezelni tudták a problémákat.

- A kínai gazdaság fejlődési ütemét figyelve egyre hihetőbbek a világgazdaság amerikai korszakának alkonyáról szóló híresztelések. Kína valóban meg fogja előzni Amerikát?


- Az angolszász országok szeretik azt gondolni, hogy a világgazdaság lineárisan működik, így sok évre előre kirajzolódik az irányvonala. A kínai mentalitás ettől különbözik. Szerintük a világ, a gazdaság folyamatosan változik: egyszer fent, egyszer lent. Kína nem is olyan régen a siralmas szegénységből küzdötte föl magát. Versengő világban élünk, és ezt a kínaiak jól tudják. Ausztráliában, Új-Zélandon magas az életszínvonal, mindig süt a nap, de az emberek önelégültek, és nincsenek tudatában az ebből fakadó veszélyeknek. Én ebből a sokak által irigyelt kényelemből költöztem Pekingbe öt éve, egy vibráló, dinamikus, gyorsan változó társadalomba. Ha nem is 5-10 év múlva, de Kína utol fogja érni Amerikát, miközben az ausztrálok a tengerparton fekszenek és barbecue-t sütögetnek. Bár az egy főre jutó GDP Kínában még ma is tizedannyi, mint Amerikában, figyelembe kell vennünk, hogy milyen mélyről indultak.



- Az ilyen mértékű gazdasági fejlődést nem kísérik szükségszerűen gazdasági-politikai változások is?

- Nem vagyok kommunista, de jelenleg az a legjobb megoldás Kína számára, ha fenntartja politikai rendszerét. Bármilyen politikai változás negatívan hatna a gazdasági növekedésre és a társadalmi stabilitásra. A nyugati típusú demokrácia bevezetése csak Irakhoz hasonló, kaotikus rendszert eredményezne. Ezt a kínaiak jól tudják, tehát amíg a gazdaság növekedik, ők nem fognak az utcákra rohanni, hogy szabad választási jogokat követeljenek.

- Szóval ön szerint Kína nem kér a nyugati típusú demokráciából?

- Miért is lenne rá szüksége? Persze, sokáig vitatkozhatnánk annak az ideológiának a szellemében, hogy mindenkit megillet a szólásszabadság joga... Kínában mindig is szigorú szabályok uralkodtak, talán Oroszországhoz tudnám hasonlítani a helyzetet. Egypártrendszer működik az országban, de nem olyan rendőrállamot kell elképzelnünk, mint amilyen például a Stasit működtető NDK volt. Kína szabadabb, mint sokan gondolják. Sajátos, kínai típusú demokráciához közelít, hiszen már eddig is nagyszabású liberalizáció történt.

- A liberalizációnak a politikai, gazdasági vonatkozásokon kívül milyen következményei voltak?

- Teng Hsziao-ping 1978- ban azt mondta, hogy a régi szocialista úton nem mehet tovább az ország. Így kinyílt a gazdaság, és új, jellemzően kínai modell alakult ki. Ezen gyakorlatilag a piacgazdaság bevezetését kell érteni, hiszen Kína közelebb áll a kapitalizmushoz, mint a szocializmushoz. Ez viszont egy új problémát hozott a felszínre: Kína kimondottan anyagias ország lett, ahol az emberek a boldogulásuk érdekében önző módon gondolkodnak. A volt szovjet tagállamokban is sokszor hallani az előző nemzedék szájából, hogy "a kommunizmusban legalább voltak értékeink". Ez a legnagyobb aggodalmam Kína jövőjével kapcsolatban: már nincs meg a régi értékrend. Bár kommunista párt van hatalmon, a valóságban nagyon is anyagias és kapitalista az ország.

- Mennyire érzi a kommunista párt uralmát a mindennapi életben?

- Én nagyon kritikus vagyok, meg is mondom mindig a véleményemet, de soha nem az jut eszembe, hogy te jó ég, most valahonnan biztos figyelnek engem. Persze vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni: Tajvanról, Tibetről, és nyíltan az elnökre sem lehet azt mondani, hogy egy idióta, mert akkor lecsukják az embert. De a kormányt lehet kritizálni. Csak bele kell olvasni a kínai újságokba: a publicisták nyíltan írnak a társadalmi egyenlőtlenségekről, a korrupcióról. A gyanúsítottakat perbe fogják, és ha a bíróság úgy ítéli, korrupció elkövetéséért kivégezhetnek akár polgármestert vagy rendőrfőkapitányt is. Tehát indirekt módon igen nagy szavuk van az embereknek. Bárki indíthat blogot, tele is van velük a világháló.



- Az internet ugyanakkor nem működik teljesen szabadon.

- A kormány úgynevezett dadusokat, "Internet Nanny"-ket alkalmaz - tízezer, vagy talán százezer főt, senki nem tudja pontosan -, akik folyamatosan figyelik az internetes oldalakat, és bármelyiket letilthatják. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban a kormány paranoiás. Bár legitim magyarázatként szolgálhat, hogy a világ népességének ötöde számára kell társadalmi stabilitást nyújtaniuk, és ilyen nagy népesség esetében nemcsak egy esetleges politikai, de egy társadalmi megmozdulás is könnyen kicsúszhat a hatalom kezéből. Ezek a lépések természetesen nemcsak a stabilitást, hanem a kommunista hatalom fenntartását is szolgálják. A legnépszerűbb közösségi oldalakra még mindig nem lehet regisztrálni, de léteznek kínai megfelelőik, például a kínai fejlesztésű Twitter - még a helyi vállalkozók is jobban járnak, ha nem kell az amerikai változatot "importálni". Kínai feleségem pedig még a Facebookon is rajta van - mint nagyon sok más kínai, hiszen nem nagy kunszt kijátszani a korlátozásokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.