Kivágják a rezet

/ 2011.05.11., szerda 18:57 /

Mongólia utoljára a XIII. században került a "lapok címlapjára", azóta legfeljebb a kis színesek rovatában tűnik fel.

A 17 magyarországnyi területű, 2,7 millió lakossal rendelkező ország néhány hete azzal szerepelt a híradásokban, hogy bejelentette: hamarosan - több tízmilliárd dolláros külföldi befektetéssel - új bányákat nyit. Ez nem tűnik izgalmasnak, ám érdemes figyelnünk: olyan horderejű változások kezdődhetnek, amelyek visszahelyezhetik Mongóliát a világ térképére.

Az utóbbi időkben Mongóliát ellepték a külföldi geológusok, Ulánbátort pedig az üzletemberek. Nem véletlenül: a Góbi sivatag alatt rejtőzik a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye, kokszszénbányája, rengeteg az arany és a vasérc. Ha megkezdenék ezek kitermelését, az átalakítaná Mongólia egész arculatát. Csak az Oju Tolgoj nevű rézbánya beindulása egyharmaddal fogja növelni az ország GDP-jét. Szakértők szerint a következő öt évben a mongol lesz a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, a GDP öt éven belül megduplázódik, 10 év múlva pedig a mostani háromszorosa is lehet.

Van honnan fejlődni. A lakosság csaknem fele még ma is nomád pásztorkodásból él, s jurtában lakni a pusztán csak turistaként tűnik kellemesnek - a pásztorok jelentős része szívesebben lakna fűtött, lehetőleg internettel is felszerelt lakásokban. Ebben segíthet, hogy a kormány ígérete szerint az ásványkincsek hasznából a lakosság is részesedik majd: minden mongol állampolgár alanyi jogon bányarészvényeket kap.

Bár a megkezdődött feltárások kapcsán a politikusok már "mongol farkasként" beszélnek az országról - a nagy szavakkal már csak a jövőre esedékes választások miatt sem fukarkodhatnak -, mégsem biztos, hogy a Góbi sivatag tényleg az ígéret földje lesz. Ennek egyrészt belső okai vannak. Mongólia többpárti demokrácia, ami nehezíti a döntéshozatalt - többek között a koncessziós ügyekben is. Nincs olyan üzlet, amelyet valamelyik rivális politikus ne támadna meg, s az illetékes hivatalnokok is gyakran cserélődnek. A félprezidenciális köztársaságban a parlamenti többség és a miniszterelnök a posztkommunista utódpárté, az elnököt viszont az ellenzék adja, ami sok vitát okoz. Ráadásul a "kiárusítják a nemzeti vagyont!" jelszóval a sajtó és kisebb-nagyobb tömeg minden külföldi beruházás ellen mozgósítható, márpedig Mongóliának nincs tőkéje, hogy saját erőből fejlesszen. A másik probléma a korrupció: a tisztviselők egy részét a koncessziók eladásakor a nemzeti érdek jóval kevésbé érdekli, mint az, hogy jutalékából kijöjjön az a Hummer terepjáró, amit megígért a gyereknek. "Nyitott kérdés, hogy olyanok leszünk, mint Norvégia, vagy mint Nigéria" - fogalmazott egy mongol bankár, arra utalva, hogy az ásványkincs-jövedelmeket jól, de rosszul is el lehet költeni.

A legnagyobb gondot Mongólia elhelyezkedése okozza: a sok ásványkincset csak Kínán vagy Oroszországon keresztül tudják eljuttatni a világpiacra. Kína maga is felvásárolná a mongol rezet, szenet, egyebeket, ám ha a mongol bányaipar csak a kínai piacra épülne, az tovább fokozná Mongólia amúgy is frusztráló függését óriási szomszédjától. A mongol export 70 százaléka már most is Kínába irányul, s a mongol városokat nemcsak a kínai áruk, hanem a kínaiak is elárasztották. Ez nem kevés aggodalmat vált ki a mongolokból, akik idén ünneplik századik évfordulóját annak, hogy függetlenné váltak a Kínai Birodalomtól. Az oroszok sem kellemes partnerek: ha valahol, hát a XX. század nagy részében szovjet bábállamként működő Mongóliában ezt jól tudják. A kínaiak nem fogják megengedni, hogy a mongol nyersanyagok rajtuk keresztül harmadik országokba jussanak, s az oroszok is megkérik a tranzit árát. Az utóbbiakkal azonban mégiscsak meg lehet alkudni, a kemény valutát végül is Putyinék sem vetik meg. Ráadásul az oroszokat is zavaró kínai nyomulás éppen elég indok arra, hogy Moszkva ne fojtsa meg a hagyományos ütközőállamot.

A mongol farkas tehát akár még sikeres is lehet, és ebből mi is kivehetnénk a részünket. A mongol-magyar kapcsolatok jók, az 1970-80-as években magyar geológusok térképezték fel az országot, s a kitörési pontokat kereső Ulánbátor számára hídfőállás lehetnénk az EU felé. Ha van eszünk, a következő években ott leszünk Mongóliában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.