Kőkemény mondatok: így ír az arab sajtó az iszlám terrorról

/ 2016.07.28., csütörtök 17:00 /
Kőkemény mondatok: így ír az arab sajtó az iszlám terrorról

A nizzai teherautós tömegmészárlás, a würzburgi fejszés támadás, az ansbachi öngyilkos merénylet és a roueni papgyilkosság után ismét felharsant a kórus: az iszlamista terroristáknak semmi közük az iszlámhoz, a szélsőségesek csak egy maroknyi kisebbséget alkotnak a muszlimok körében, a békés hívek elítélik a támadásokat, és nem is szabad felvenni az iszlám közegének felelősségét, nehogy iszlamofób hangulat alakuljon ki.

Létezik azonban egy Közel-Keleti Médiát Kutató Intézet nevű szervezet, angol rövidítése alapján MEMRI, amely rendszeresen szemlézi az arab médiát. A mostani támadások után készített összeállításukból kiderül, hogy az iszlám világból is egyre többen vetik fel az iszlám felelősségét a terrorizmusban. Kiemeltük a szerintünk legtanulságosabb mondatokat.

Khaled Al-Hroub, palesztin, Al-Hayat (London):

„Már nem működik, hogy újra meg újra elismételjük, hogy a terrocselekményeket elkövető bandák nem minket képviselnek, mert felmerül a kérdés: mások bandái miért nem követnek el hasonló szörnyűségeket, mint a mi bandáink? Milyen kultúra, oktatás, atmoszféra biztosított táptalajt ahhoz, hogy ezek a bandák kinőjenek és leírhatatlan bűnöket kövessenek el? (…)

Milyen kép alakul ki bennünk a nem muszlimokról, ha azt halljuk, hogy minden héten hitszónokok ezrei fohászkodnak Allahhoz, hogy a nyomukat is tüntesse el a Föld színéről?  Ha gyermekeink elé nap mint nap olyan szövegeket tesznek az iskolákban, amelyek lekicsinylő és megvető színben tüntetik fel a nem muszlimokat?”

Sa’id Nasheed, marokkói, Al-Arab (London):

 „Az iszlám világ alapvető problémája, hogy nincs elég bátorságunk, hogy feltegyük a legfontosabb kérdést: honnan tettünk szert arra a képességre, hogy ennyire sértődöttek és gyűlölködőek legyünk, hogy ennyire semmibe vegyük az emberéletet, és ilyen vérontásokat kövessünk el? Nemcsak a bátorságunk hiányzik e kérdés megválaszolásához, hanem az önbecsülésünk is ahhoz, hogy ne állandóan másokat hibáztassunk. (…)

A takfiri (dzsihád) ideológiája, ami sok arab és muszlim országban polgár- és vallásháborúk sorához vezetett, most a nyugati világ városait fenyegeti, és emiatt mindannyian a vádlottak padjára kerülünk. De mit tettünk voltaképpen, hogy ezeket a nézeteket száműzzük a fejekből? Más vallású értelmiségiek, médiaszemélyiségek, politikusok kötelességüknek érzik, hogy küzdjenek a szélsőségeseik ellen. Mi mit tettünk a mi szélsőségeink ellen?

Amr Hosny, egypitomi, Al-Tahrir (Egyiptom):

„Amikor egy muszlim szélsőséges elkövet egy bűnt, mindig vannak, akik elkezdenek sikoltozni, hogy mindennek semmi köze az iszlámhoz, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ezek az ideológiák nem elvont entitások, hanem annak a kultúrának a tükrében eresztenek gyökeret az emberek gondolkodásában és viselkedésében, amely meghatározza a másokhoz fűződő kapcsolataink természetét. A mi nemzedékünk iszlám társadalmai, különösen az arab társadalmak egy olyan erőszakos iszlámot építettek fel, amelynek hívei vallásuk megsértésére hivatkozva képesek lemészárolni mindenkit, akiknem ért egyet velük, miközben ők maguk a saját érzékenységükön kívül senki másét nem veszik figyelembe.”

Qinan Al-Ghamdi, szaúdi, Al-Watan (Szaúd-Arábia):

„A Rangidős Hittudósok Tanácsának, különösen a Mekkai nagymecset és a medinai Prófétai mecset imámjainak kötelessége lenne, hogy reagáljanak a dzsihadista ideológiára, kritikus szemmel vizsgálják felül a szövegeit, és válaszoljanak rájuk. Ezek nem koráni szent szövegek, hanem olyan értelmezések és fatvák, amelyekkel a terror teoretikusai saját, földi céljaikat szolgálják: hogy fiatalságunkat tűzifaként használják fel az általuk szított tűzrakásokon.”

Aal Al-Sheikh, szaúdi, Al-Jazirah (Szaúd-Arábia):

„Az ISIS nem az égből pottyant ide. (…) Nem intézhetjük el őket annyival, hogy nem képviselik az iszlámot, amikor bűntetteik olyan szövegekben gyökereznek, amelyek az örökségünk részét képezik ugyan, de annak a kornak a körülményeit és szokásait tükrözik, amelyben megszülettek, ezek ugyanis teljesen mások, mint a mai kor körülményei és szokásai. Ezt a helyzetet csak a modern világgal kompatibilis értelmezések kiadásával lehetne orvosolni.”

Taoufik Bouachrine, marokkói, Alyaoum24.com (Marokkó):

„Jama Al-Din Al-Afghani (XIX. századi hittudós, az iszlám modernizmus alapítója) óta máig nem született új elképzelés arra, hogyan lehetne megmenteni az iszlám értékeit a tudatlanság, a maradiság és az erőszak kultúrájától, amelyben évszázadok óta élnek a muszlimok.”

Muhammad Yaghi, palesztin, Al-Ayyam (Palesztin Hatóság):

„Fel kell tárnunk a szélsőségesség valódi okait, és nem szabad megelégednünk annak a mantrának az ismételgetésével, hogy a Nyugat a felelős érte, mivel ez önmagában nem magyarázza meg a jelenséget. Okolhatjuk az őrületért a szegénységet, a munkanélküliséget, a muszlim fiatalok millióinak kilátástalan jövőjét, a zsarnoki rezsimeket, az izraeli megszállást. Ezek mind valós okok, és nyilván vannak, akik ezek miatt csatlakoztak az ISIS-hez. De valójában nem ebben gyökerezik az ISIS és társai sikere. Az ISIS médiája sem a szegénységről, a munkanélküliségről és az izraeli megszállásról beszél, hanem a hitetlenek, a síiták és a keresztesek elleni harcról, a Kalifátus felépítéséről és az Allah nevében folytatott dzsihádról.”

„Nincs mentség arra, hogy a Muszlim Testvériség vagy a Rangidős Hittudósok Tanácsa nem hajlandó kiközösíteni az ISIS-t az iszlám közösségéből. Nincs mentség arra, hogy például a Muszlim Testvériség minden alkalommal az utcára hívja a híveit, ha egy újságban az iszlámot sértő karikatúra jelenik meg, de néma marad, ha felrobbantanak egy mecsetet.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.