Köln előtt 5 évvel: fékevesztett horda erőszakolta meg a tévériportert

Válasz.hu / 2016.01.25., hétfő 20:13 /
Köln előtt 5 évvel: fékevesztett horda erőszakolta meg a tévériportert

2011. január 25-én tört ki az egyiptomi forradalom.

Az öt évvel ezelőtti forradalom kezdetén több tízezren vonultak fel Kairóban és az ország más nagyvárosaiban. Bár a helyi jelentőségű tüntetések már megszokottak voltak, az 1977-es kenyérlázadás óta nem volt ekkora megmozdulás, és az ország történetében még nem volt ennyire szervezett tüntetés. A tüntetők társadalmi, vallási és életkor szerinti összetétele igen színes képet mutatott.

Demonstrálók a kairói Tahrir téren január 25-én. Mubarak elnök lemondását és reformokat követeltek

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

A tüntetők első összecsapása a rendőrökkel január 25-én

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

A demonstrációk a tunéziai felkelés kitörése után pár héttel indultak, és több tüntető a kezében lobogó tunéziai zászlóval jelezte is a két esemény közötti kapcsolatot. Az egyiptomi tüntetők motivációi elsősorban politikai és jogi természetűek voltak. Ilyen volt a rendőri brutalitás, a szükségállapottal indokolt törvények, a véleménynyilvánítás korlátozása, a korrupció, valamint az olyan gazdasági kérdések, mint a magas munkanélküliség, az élelmiszerek magas inflációja, és az alacsony minimálbér. A tüntetések szervezői többek között szabadságot és igazságot, a rezsim végét, új kormányt és az egyiptomi nép érdekeinek képviseletét követelték. Azonban hiába mondott le Mubarak elnök febrár 11-én, az ország destabilizálódott, ami a szélsőséges erők megerősödéséhez vezetett. A tüntetés másik oldalára pedig csak később derült fény: Lara Logan, a CBS amerikai televízió riportere három hónappal később beszélt arról, hogy hogyan erőszakolták meg a téren: visszaemlékezése szerint helyi kísérői hallották, hogy a tömegben lévő férfiak arról beszélnek, hogy le akarják húzni róla a nadrágot. Egyiptomi munkatársai éppen kijelentették, hogy el kellene tűnni onnan, amikor a körülbelül kétszáz fősre becsülhető, férfiakból álló csőcselék rátámadt: letépték a ruháját, megverték és megerőszakolták. A dél-afrikai születésű tudósítót nagyjából fél órával később mentették ki a tömegből helyi civilek és katonák. 

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

Összecsapás Szuezben január 27-én

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Az elkövetkezendő hetekben állandósultak az utcai harcok

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Civilruhás rendőrök tartóztatnak le egy tüntetőt

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

 

Az uralmon lévő Nemzeti Demokratikus Párt főhadiszállása lángokban áll január 28-án

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Mubarak elnök lemondását követelő tüntetők Kairóban január 29-én. Csak ezen a napon 109-en vesztették életüket az összecsapásokban.

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

 

Egy egyiptomi katona csatlakozik az imádkozó demonstrálókhoz a felkelés hatodik napján

Fotó: AFP/Europress/Marco Longari

Kairó, január 31.

Fotó: AFP/Europress/Miguel Medina

 

Omar Szulejmán alelnök február 11-én helyi idő szerint 18:00-kor az elnöki palotából jelentette be, hogy az elnöki poszt megüresedett, az ország vezetését pedig elnöki tanács veszi át

Fotó: AFP/Europress/Al-Maszrija TV

Mubarak lemondását országszerte ünnepségek követték. Azonban az elnök lemondása nem hozott stabilitást az országnak. Az egymást váltó politikai erők a szélsőségesek megerősödéséhez vezettek

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.