Köln előtt 5 évvel: fékevesztett horda erőszakolta meg a tévériportert

Válasz.hu / 2016.01.25., hétfő 20:13 /
Köln előtt 5 évvel: fékevesztett horda erőszakolta meg a tévériportert

2011. január 25-én tört ki az egyiptomi forradalom.

Az öt évvel ezelőtti forradalom kezdetén több tízezren vonultak fel Kairóban és az ország más nagyvárosaiban. Bár a helyi jelentőségű tüntetések már megszokottak voltak, az 1977-es kenyérlázadás óta nem volt ekkora megmozdulás, és az ország történetében még nem volt ennyire szervezett tüntetés. A tüntetők társadalmi, vallási és életkor szerinti összetétele igen színes képet mutatott.

Demonstrálók a kairói Tahrir téren január 25-én. Mubarak elnök lemondását és reformokat követeltek

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

A tüntetők első összecsapása a rendőrökkel január 25-én

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

A demonstrációk a tunéziai felkelés kitörése után pár héttel indultak, és több tüntető a kezében lobogó tunéziai zászlóval jelezte is a két esemény közötti kapcsolatot. Az egyiptomi tüntetők motivációi elsősorban politikai és jogi természetűek voltak. Ilyen volt a rendőri brutalitás, a szükségállapottal indokolt törvények, a véleménynyilvánítás korlátozása, a korrupció, valamint az olyan gazdasági kérdések, mint a magas munkanélküliség, az élelmiszerek magas inflációja, és az alacsony minimálbér. A tüntetések szervezői többek között szabadságot és igazságot, a rezsim végét, új kormányt és az egyiptomi nép érdekeinek képviseletét követelték. Azonban hiába mondott le Mubarak elnök febrár 11-én, az ország destabilizálódott, ami a szélsőséges erők megerősödéséhez vezetett. A tüntetés másik oldalára pedig csak később derült fény: Lara Logan, a CBS amerikai televízió riportere három hónappal később beszélt arról, hogy hogyan erőszakolták meg a téren: visszaemlékezése szerint helyi kísérői hallották, hogy a tömegben lévő férfiak arról beszélnek, hogy le akarják húzni róla a nadrágot. Egyiptomi munkatársai éppen kijelentették, hogy el kellene tűnni onnan, amikor a körülbelül kétszáz fősre becsülhető, férfiakból álló csőcselék rátámadt: letépték a ruháját, megverték és megerőszakolták. A dél-afrikai születésű tudósítót nagyjából fél órával később mentették ki a tömegből helyi civilek és katonák. 

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

Összecsapás Szuezben január 27-én

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Az elkövetkezendő hetekben állandósultak az utcai harcok

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Civilruhás rendőrök tartóztatnak le egy tüntetőt

Fotó: AFP/Europress/Mohammed Abed

 

Az uralmon lévő Nemzeti Demokratikus Párt főhadiszállása lángokban áll január 28-án

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Mubarak elnök lemondását követelő tüntetők Kairóban január 29-én. Csak ezen a napon 109-en vesztették életüket az összecsapásokban.

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

 

Egy egyiptomi katona csatlakozik az imádkozó demonstrálókhoz a felkelés hatodik napján

Fotó: AFP/Europress/Marco Longari

Kairó, január 31.

Fotó: AFP/Europress/Miguel Medina

 

Omar Szulejmán alelnök február 11-én helyi idő szerint 18:00-kor az elnöki palotából jelentette be, hogy az elnöki poszt megüresedett, az ország vezetését pedig elnöki tanács veszi át

Fotó: AFP/Europress/Al-Maszrija TV

Mubarak lemondását országszerte ünnepségek követték. Azonban az elnök lemondása nem hozott stabilitást az országnak. Az egymást váltó politikai erők a szélsőségesek megerősödéséhez vezettek

Fotó: AFP/Europress/Khaled Desouki

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.