Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

/ 2016.01.14., csütörtök 13:49 /
Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

Tudta ön, hogy a német kormány decemberben megállapodott a Facebookkal, melynek értelmében a közösségi oldal törli a legkeményebb migránsellenes bejegyzéseket?

Amint ma már  felidéztük, egy bekapcsolva felejtett mikrofon jóvoltából kiderült: tavaly ősszel Angela Merkel német kancellár felszólította Mark Zuckerberget, a Facebook vezérét, hogy a közösségi oldalról töröltesse a gyűlöletbeszédre utaló bejegyzéseket, különös tekintettel a bevándorlók elleni megszólalásokra. Ahogy Zsuppán András kollégám helyesen emlékeztetett, Zuckerberg egyértelművé tette, hogy már dolgoznak a megoldáson.

Amekkora vihart a szeptemberi eset kiváltott, akkora visszhang nélkül maradt, hogy három hónap múlva, decemberben az amerikai cég – valamint a Google, a Youtube és a Twitter – már meg is állapodott a németekkel a kérés teljesítéséről. Ennek értelmében az idei év közepére végleg és teljes körűen megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyűlöletesnek minősített tartalmakat 24 órán belül töröljék. Ehhez német nyelven tudó munkatársakat is hadrendbe állítanak – és persze fogadkoznak, hogy mindez nem érinti a szólásszabadságot, kizárólag a szigorú német törvények által szankcionált tartalmakra vonatkoznak. (Az ottani jogszabály szerint tilos erőszakra buzdítani vagy gyűlöletet kelteni a társadalom valamely rétege ellen, de még azt is büntetik, ha lárvának, potyázónak, tarhálónak neveznek csoportokat.)

Merkel és Zuckerberg beszélgetése még csak általános érvénnyel okozott megdöbbenést a teljes szólásszabadság híveinek körében. A szilveszter éjjel Kölnben és máshol történtek viszont a maga konkrétságában mutatták meg, hogy mindez miként is fog működni a gyakorlatban. Internetezők sokasága háborodott fel azon, hogy az országos német sajtóban négy napig elhallgatott randalírozásról és szexuális erőszakoskodásról szóló bejegyzések és kommentek egy része szőrén-szálán eltűnt a Facebookról. Miként nem győzzük hangsúlyozni, tegnap a Heti Válasz is áldozatul esett a közösségi oldal újdonsült érzékenységének: eheti, a kölni eseményekkel foglalkozó címlapunk hirdetését az oldal letiltotta, mondván, sokkolhatja a fiatalokat. (Képelemzés a gyengébbek kedvéért: amint a Stille Nacht főcímből is kitetszhet, a befogott szájú fiatal nő egyszerre utal a brutális erőszakra és a német médiumok hallgatására.)

 

A közösségi oldalak most sajátos precedenst teremtettek: arról tettek tanúságot, hogy miközben más kérdésekben világszerte ragaszkodnak vállalati politikájukhoz, ebben az esetben alkalmazkodnak a németországi törvényekhez. A globális internet korában a világháló, és egyáltalán, a nyilvánosság korlátozhatatlanságát hirdetők ezzel súlyos vereséget szenvedtek. Amint Jillian York, az internetes szólásszabadságért küzdő nemzetközi szervezet, az Electronic Frontier Foundation vezetője nyilatkozta: „Miközben megértjük a cégek törvénytiszteletét, ez a gyakorlat rossz precedenst teremthet, és ahhoz vezethet, hogy más kormányok kevésbé nemes szándéktól vezérelve alkalmazzák a rendszert.”

Szerinte azért is abszurd a helyzet, mert például az Egyesült Államokban elképzelhetetlen volna ennek a gyakorlatnak az alkalmazása, hiszen ott a gyűlöletbeszédhez való jog része az általános szólásszabadságnak. Ennek megfelelően Donald Trump republikánus elnökjelölt-jelölt muszlimellenes nyilatkozatait sem törölték a közösségi oldalakról, mondván, bármennyire abszurdak vagy viszolyogtatóak is, részei a politikai közbeszédnek.

A történtek azért is elképesztőek, mert alig múlt egy éve, hogy Angela Merkel kart karba öltve vonult fel Párizsban a világ vezetőivel a terrorizmust elítélő és a – vallásgyalázást, az egyes kultúrákon történő öncélú gúnyolódást is magában foglaló – szólásszabadságot védelmező meneten.

Csoda-e, ha a Charlie Hebdo-tragédia áldozatai most valószínűleg forognak a sírjukban – vagy éppen a hasukat fogva röhögik ki a farizeus politikusokat azon a túlvilágon, amelynek létezésében oly látványosan nem hittek?

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.