valasz.hu/vilag/az-irek-atestek-a-lo-tulfelere-abortusz-akar-a-kilencedik-honapig-128697

http://valasz.hu/vilag/az-irek-atestek-a-lo-tulfelere-abortusz-akar-a-kilencedik-honapig-128697

Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

/ 2016.01.14., csütörtök 13:49 /
Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

Tudta ön, hogy a német kormány decemberben megállapodott a Facebookkal, melynek értelmében a közösségi oldal törli a legkeményebb migránsellenes bejegyzéseket?

Amint ma már  felidéztük, egy bekapcsolva felejtett mikrofon jóvoltából kiderült: tavaly ősszel Angela Merkel német kancellár felszólította Mark Zuckerberget, a Facebook vezérét, hogy a közösségi oldalról töröltesse a gyűlöletbeszédre utaló bejegyzéseket, különös tekintettel a bevándorlók elleni megszólalásokra. Ahogy Zsuppán András kollégám helyesen emlékeztetett, Zuckerberg egyértelművé tette, hogy már dolgoznak a megoldáson.

Amekkora vihart a szeptemberi eset kiváltott, akkora visszhang nélkül maradt, hogy három hónap múlva, decemberben az amerikai cég – valamint a Google, a Youtube és a Twitter – már meg is állapodott a németekkel a kérés teljesítéséről. Ennek értelmében az idei év közepére végleg és teljes körűen megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyűlöletesnek minősített tartalmakat 24 órán belül töröljék. Ehhez német nyelven tudó munkatársakat is hadrendbe állítanak – és persze fogadkoznak, hogy mindez nem érinti a szólásszabadságot, kizárólag a szigorú német törvények által szankcionált tartalmakra vonatkoznak. (Az ottani jogszabály szerint tilos erőszakra buzdítani vagy gyűlöletet kelteni a társadalom valamely rétege ellen, de még azt is büntetik, ha lárvának, potyázónak, tarhálónak neveznek csoportokat.)

Merkel és Zuckerberg beszélgetése még csak általános érvénnyel okozott megdöbbenést a teljes szólásszabadság híveinek körében. A szilveszter éjjel Kölnben és máshol történtek viszont a maga konkrétságában mutatták meg, hogy mindez miként is fog működni a gyakorlatban. Internetezők sokasága háborodott fel azon, hogy az országos német sajtóban négy napig elhallgatott randalírozásról és szexuális erőszakoskodásról szóló bejegyzések és kommentek egy része szőrén-szálán eltűnt a Facebookról. Miként nem győzzük hangsúlyozni, tegnap a Heti Válasz is áldozatul esett a közösségi oldal újdonsült érzékenységének: eheti, a kölni eseményekkel foglalkozó címlapunk hirdetését az oldal letiltotta, mondván, sokkolhatja a fiatalokat. (Képelemzés a gyengébbek kedvéért: amint a Stille Nacht főcímből is kitetszhet, a befogott szájú fiatal nő egyszerre utal a brutális erőszakra és a német médiumok hallgatására.)

 

A közösségi oldalak most sajátos precedenst teremtettek: arról tettek tanúságot, hogy miközben más kérdésekben világszerte ragaszkodnak vállalati politikájukhoz, ebben az esetben alkalmazkodnak a németországi törvényekhez. A globális internet korában a világháló, és egyáltalán, a nyilvánosság korlátozhatatlanságát hirdetők ezzel súlyos vereséget szenvedtek. Amint Jillian York, az internetes szólásszabadságért küzdő nemzetközi szervezet, az Electronic Frontier Foundation vezetője nyilatkozta: „Miközben megértjük a cégek törvénytiszteletét, ez a gyakorlat rossz precedenst teremthet, és ahhoz vezethet, hogy más kormányok kevésbé nemes szándéktól vezérelve alkalmazzák a rendszert.”

Szerinte azért is abszurd a helyzet, mert például az Egyesült Államokban elképzelhetetlen volna ennek a gyakorlatnak az alkalmazása, hiszen ott a gyűlöletbeszédhez való jog része az általános szólásszabadságnak. Ennek megfelelően Donald Trump republikánus elnökjelölt-jelölt muszlimellenes nyilatkozatait sem törölték a közösségi oldalakról, mondván, bármennyire abszurdak vagy viszolyogtatóak is, részei a politikai közbeszédnek.

A történtek azért is elképesztőek, mert alig múlt egy éve, hogy Angela Merkel kart karba öltve vonult fel Párizsban a világ vezetőivel a terrorizmust elítélő és a – vallásgyalázást, az egyes kultúrákon történő öncélú gúnyolódást is magában foglaló – szólásszabadságot védelmező meneten.

Csoda-e, ha a Charlie Hebdo-tragédia áldozatai most valószínűleg forognak a sírjukban – vagy éppen a hasukat fogva röhögik ki a farizeus politikusokat azon a túlvilágon, amelynek létezésében oly látványosan nem hittek?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.