Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

/ 2016.01.14., csütörtök 13:49 /
Köln megmutatta: a migránsbarát német kormány a Facebookot is cenzúrázza

Tudta ön, hogy a német kormány decemberben megállapodott a Facebookkal, melynek értelmében a közösségi oldal törli a legkeményebb migránsellenes bejegyzéseket?

Amint ma már  felidéztük, egy bekapcsolva felejtett mikrofon jóvoltából kiderült: tavaly ősszel Angela Merkel német kancellár felszólította Mark Zuckerberget, a Facebook vezérét, hogy a közösségi oldalról töröltesse a gyűlöletbeszédre utaló bejegyzéseket, különös tekintettel a bevándorlók elleni megszólalásokra. Ahogy Zsuppán András kollégám helyesen emlékeztetett, Zuckerberg egyértelművé tette, hogy már dolgoznak a megoldáson.

Amekkora vihart a szeptemberi eset kiváltott, akkora visszhang nélkül maradt, hogy három hónap múlva, decemberben az amerikai cég – valamint a Google, a Youtube és a Twitter – már meg is állapodott a németekkel a kérés teljesítéséről. Ennek értelmében az idei év közepére végleg és teljes körűen megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyűlöletesnek minősített tartalmakat 24 órán belül töröljék. Ehhez német nyelven tudó munkatársakat is hadrendbe állítanak – és persze fogadkoznak, hogy mindez nem érinti a szólásszabadságot, kizárólag a szigorú német törvények által szankcionált tartalmakra vonatkoznak. (Az ottani jogszabály szerint tilos erőszakra buzdítani vagy gyűlöletet kelteni a társadalom valamely rétege ellen, de még azt is büntetik, ha lárvának, potyázónak, tarhálónak neveznek csoportokat.)

Merkel és Zuckerberg beszélgetése még csak általános érvénnyel okozott megdöbbenést a teljes szólásszabadság híveinek körében. A szilveszter éjjel Kölnben és máshol történtek viszont a maga konkrétságában mutatták meg, hogy mindez miként is fog működni a gyakorlatban. Internetezők sokasága háborodott fel azon, hogy az országos német sajtóban négy napig elhallgatott randalírozásról és szexuális erőszakoskodásról szóló bejegyzések és kommentek egy része szőrén-szálán eltűnt a Facebookról. Miként nem győzzük hangsúlyozni, tegnap a Heti Válasz is áldozatul esett a közösségi oldal újdonsült érzékenységének: eheti, a kölni eseményekkel foglalkozó címlapunk hirdetését az oldal letiltotta, mondván, sokkolhatja a fiatalokat. (Képelemzés a gyengébbek kedvéért: amint a Stille Nacht főcímből is kitetszhet, a befogott szájú fiatal nő egyszerre utal a brutális erőszakra és a német médiumok hallgatására.)

 

A közösségi oldalak most sajátos precedenst teremtettek: arról tettek tanúságot, hogy miközben más kérdésekben világszerte ragaszkodnak vállalati politikájukhoz, ebben az esetben alkalmazkodnak a németországi törvényekhez. A globális internet korában a világháló, és egyáltalán, a nyilvánosság korlátozhatatlanságát hirdetők ezzel súlyos vereséget szenvedtek. Amint Jillian York, az internetes szólásszabadságért küzdő nemzetközi szervezet, az Electronic Frontier Foundation vezetője nyilatkozta: „Miközben megértjük a cégek törvénytiszteletét, ez a gyakorlat rossz precedenst teremthet, és ahhoz vezethet, hogy más kormányok kevésbé nemes szándéktól vezérelve alkalmazzák a rendszert.”

Szerinte azért is abszurd a helyzet, mert például az Egyesült Államokban elképzelhetetlen volna ennek a gyakorlatnak az alkalmazása, hiszen ott a gyűlöletbeszédhez való jog része az általános szólásszabadságnak. Ennek megfelelően Donald Trump republikánus elnökjelölt-jelölt muszlimellenes nyilatkozatait sem törölték a közösségi oldalakról, mondván, bármennyire abszurdak vagy viszolyogtatóak is, részei a politikai közbeszédnek.

A történtek azért is elképesztőek, mert alig múlt egy éve, hogy Angela Merkel kart karba öltve vonult fel Párizsban a világ vezetőivel a terrorizmust elítélő és a – vallásgyalázást, az egyes kultúrákon történő öncélú gúnyolódást is magában foglaló – szólásszabadságot védelmező meneten.

Csoda-e, ha a Charlie Hebdo-tragédia áldozatai most valószínűleg forognak a sírjukban – vagy éppen a hasukat fogva röhögik ki a farizeus politikusokat azon a túlvilágon, amelynek létezésében oly látványosan nem hittek?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.