Konzekvensen undorító a Charlie Hebdo

/ 2016.01.14., csütörtök 12:57 /
Konzekvensen undorító a Charlie Hebdo

Ezúttal a halott kurd kisfiúból csináltak nemi erőszakolót.

Mi lett volna a kis Aylanból, ha felnő?, kérdezi a Charlie Hebdo legújabb karikatúráján. Fenékfogdosó Németországban, adják meg a választ. A rajzon menekülő lányok látszanak, akiket két férfi üldöz, az egyik – számomra érthetetlen okból – olyan kalapot visel, mint a vidéki nagypapák a 80-as években. A félreértések elkerülése végett még egy buborékban odarajzolták a strandon arccal a homokba fúródott Aylan Kurdi holttestét is.

Biztos bennem van a hiba, de sose tudtam nevetni hároméves gyerekek vízbefulladásán. Semmilyen kontextusban. És nem tartom magam egy nagy migránssimogatónak, de határozottan az az érzésem, hogy ez visszataszító. Még akkor is, ha a Charlie Hebdo karikatúrája történetesen a polkorrekt tabukat sérti, amikor azt sugallja – nyilván a kölni szilveszter fényében –, hogy a gyerekként Európába érkező keletiekből szexuális ragadozó lesz.

Csakhogy senki nem tudhatja, mi lesz egy hároméves gyerekből. Aylan Kurdi egy valódi gyerek volt, és már soha nem fog kiderülni, hogy szexuális ragadozó lett volna-e belőle, vagy a rák gyógyszerének feltalálója. Éppen ezért nem kellene konkrét halott gyerekekkel viccelődni.

Annak idején a világ vezetői kart karba öltve felvonultak Párizsban, hogy kiálljanak a szólásszabadság védelmében, amikor iszlamisták vérengzést rendeztek a Charlie Hebdo szerkesztőségében. A Charlie Hebdo azonban mindig is egy undorító termék volt: akkor is, amikor a vallásos embereket öncélúan provokáló karikatúrákat jelentetett meg, és most is, amikor halott gyerekeken kacarászik. Ez az utóbbi rajz Németországban valószínűleg már gyűlöletbeszédnek számítana, és a szerkesztői járhatnának miatta a bíróságra. Azt számos példa bizonyítja, hogy a sajtószabadság korlátozása csúszos terep, és mégoly visszataszító karikatúráknál is többet árt, ezért véleményem szerint rajzoljon csak a Charlie, amit akar.

De aki annak idején kirakta a Je suis Charlie grafikát profilképnek, most elég kínosan érezheti magát, hogy bármilyen értelemben szolidaritást vállalt ezzel a sajtótermékkel.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Pokoli tűz Oaklandban

San Francisco és az Öböl-környéke gyászol, és azt kérdezi, hogy hány embernek kell ahhoz meghalnia, hogy a térség nagy problémáival érdemben foglalkozzanak.

Csúnyán kikapott az olasz kormányfő

Nagy többséggel elutasították az olasz szavazók a kormányfő által javasolt alkotmányos reformterveket a vasárnapi népszavazáson, a kudarc nyomán Matteo Renzi hétfő éjjel bejelentette lemondását.

„Odafurakodnak, de Kocsis Zoltán tüze fogja elégetni őket”

Kocsis Zoltánt üstökösnek nevezi, és bizalmas barátja volt. Rácz Zoltánt, az Amadinda együttes tagját a Presser Gáborral közös szilveszteri bulikról és a kortárs zenéről kérdeztük, de közben üzent a kritikusoknak is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kiszámoltuk: ezért nem jó ötlet az óraátállítás eltörlése

Elsőre gumicsontnak gondolnánk, pedig több mint egy évszázada világszerte politikai csaták tárgya a nyári időszámítás. Hány világos téli reggelt áldoznánk fel a kevésbé sötét estékért a parlament elé kerülő javaslat szerint? A friss Heti Válaszból kiderül.

Gyurcsány Ferenc már diadalmas visszatérésről álmodik (2022-ben)

Az előző ciklus felénél a baloldal erősen bízott abban, hogy a Fideszt leválthatja 2014-ben. Most az önbizalom megcsappant, és az innováció is hiánycikk. Gyurcsány Ferenc viszont 2022-es diadalmas visszatérésről álmodik. Minden, amit a magyar baloldalról tudni érdemes – a csütörtöki Heti Válaszban.