felsooktatasirangsor.hu/vilag/rohejes-modszerrel-probaltak-lejaratni-magyarorszagot-ukrajnaban-127673

http://felsooktatasirangsor.hu/vilag/rohejes-modszerrel-probaltak-lejaratni-magyarorszagot-ukrajnaban-127673

Koreai hullám

/ 2012.03.19., hétfő 15:48 /

Az elmúlt hetekben két hír is megjelent a Koreai Köztársasággal kapcsolatban. Az egyik szerint megnyílt a budapesti koreai kulturális központ, a másik pedig arról szólt, hogy koreai cégek is részt vennének a paksi atomerőmű bővítésében.

A Koreai Köztársaságot a "kis tigrisek" között emlegetik, pedig ha tigrisnek tigris is, kicsinek nem nevezhető. Az ötvenmilliós ország a világ 15. legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Vállalatai sok csúcstechnológiai területen piacvezetők, a koreai mérnökök már rég nem követik, hanem megszabják a trendeket. Ez sokáig így is lesz: az ország annyit költ olyan, mifelénk úri huncutságnak tekintett területekre, mint a kutatás-fejlesztés, hogy egy magunkfajta kelet-közép-európai egyetemi oktató könnyen sírógörcsöt kap.

Mindezen sikereket az ország kedvezőtlen körülmények között érte el: a Koreai Köztársaság a legnagyobb világhatalmak érdekszférájának ütközőpontján található. A gazdasági fejlődést illetően pedig a show-t elvitte először Japán, majd Kína a maga csodájával.

A fentiek miatt a külvilág sokáig viszonylag keveset tudott Dél-Koreáról. Ez a helyzet az 1990-es évek végén kezdett megváltozni, egy tulajdonképpen spontán folyamat eredményeként. Ekkoriban, megmagyarázhatatlan okokból, az ázsiai fiatalok elkezdtek koreai popzenét hallgatni, koreai filmeket és szappanoperákat nézni, koreai sztárokért rajongani. Japánon, Kínán, Délkelet-Ázsián végigsöpört a hallyu, a "koreai hullám". Ennek politikai, diplomáciai és üzleti hasznát a dél-koreai kormány is felismerte, és maga is támogatni kezdte a koreai kulturális termékek exportját. E tudatos országimázs-formálás egyik eleme az, hogy a számukra fontos területeken kulturális intézeteket hoznak létre - ebből a szempontból sokatmondó, hogy térségünkben Varsó után Magyarországon hozták létre a második központot.

A globális kulturális jelenlét növelésével párhuzamosan az utóbbi években a koreai gazdaságpolitika is módosult. Új célként tűzték ki, hogy olyan területeken is élre törjenek, amelyek nem tartoznak a nemzetközileg ismert koreai sikertörténetek - autók, mobiltelefonok, LCD-képernyők stb. - közé. Ilyenek az atomerőművek is. A 21 reaktorral rendelkező ország néhány éve jutott el arra a szintre, hogy már képes nukleáris technológiát exportálni, s a tervek szerint 2030-ig 80 reaktort fog építeni világszerte. Néhány arab országgal már meg is állapodtak egy-egy erőmű felépítéséről. Ezen új stratégia részeként ajánlották fel Magyarországnak is, hogy részt vennének a paksi projektben.

Ha jó feltételeket ajánlanak, akkor Magyarországnak érdemes megfontolni a nukleáris együttműködést. Dél-Korea fontos számunkra: az ország hazánk második legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnere, s politikai kapcsolataink is jók, amióta 1989-ben - térségünkben elsőként - felvettük a diplomáciai kapcsolatot. A rendszerváltozás óta 40 koreai cég 1,3 milliárd dollárt fektetett be nálunk, és 20 ezer embernek ad munkát. Budapesten nem túl népes, de dúsgazdag koreai közösség él. Magyar részről megindult a szakemberképzés, az ELTE-n néhány éve önálló és a diákok körében népszerű koreai tanszék működik. Az alapok tehát jók: érdemes építenünk rájuk, hiszen mindenkinek jobb, ha Kelet-politikánk is több lábon áll.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.