new.valasz.hu/vilag/fotok-igy-fogadtak-az-ujabb-eszak-koreai-rakatakilovest-125531

http://new.valasz.hu/vilag/fotok-igy-fogadtak-az-ujabb-eszak-koreai-rakatakilovest-125531

Kulturális forradalom

/ 2011.03.16., szerda 19:30 /

Néhány hónapja láttak napvilágot a legújabb PISA-teszt eredményei. A 15 éves diákok olvasási, matematikai és természettudományos készségeit felmérő vizsgálat megdöbbentő eredményt hozott: mindhárom területen a kínai Sanghaj diákjai végeztek az élen.

A város jócskán rávert az olyan oktatási nagyhatalmakra, mint Finnország, Japán vagy Németország - az igencsak lemaradt Egyesült Államokról nem is szólva. A kelet-ázsiai kis, közepes és nagyobbacska tigrisek egyébként mind kiemelkedő eredményeket értek el. (Magyarország a középmezőnyben végzett - ízlés kérdése, hogy ezt sikerként vagy kudarcként fogjuk-e fel.)

A sanghaji gyerekek világelsősége kapcsán többen "szputnyiksokkról" beszéltek, arra a helyzetre utalva, amikor az első szovjet műhold fellövése hatalmas gyomrost adott a tudományukat legyőzhetetlennek tartó amerikaiaknak. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a gazdag Sanghaj nem reprezentálja Kínát, ami igaz is. Ugyanakkor egy folyamat elején járunk: ha ma Sanghaj képes valamire, 10-20 év múlva talán további húsz kínai nagyváros is képes lesz rá.

A kínaiakkal kapcsolatban makacsul tartja magát két tévhit. Az egyik szerint hiányzik belőlük a kreativitás, csak másolni tudnak. A másik hamis közhely szerint az egész kínai gazdaság az olcsó bérmunkán alapul: a kínaiak nem csinálnak mást, csak napi 16 órában szerelnek, varrnak, öntenek - éhbérért, a gazdag Nyugatnak. Nos, mindkét elképzeléstől ideje megszabadulnunk. Az elmúlt négy-ötezer évben az emberiség találmányainak jelentős része Kínából származott, a horgászorsótól a vécépapírig, a taposóaknától a fogkeféig. Bár az elmúlt két évszázadban valóban nem jártak az innováció élvonalában, ez nem valamiféle kulturális vagy genetikai adottság miatt volt. Az olcsó bérmunka pedig valóban fontos szerepet játszik a kínai gazdasági csodában, de jelentősége egyre csökken. A kínaiak ugyanis nem kívánnak az idők végezetéig a világ összeszerelő műhelye lenni - és mindent meg is tesznek, hogy ne maradjanak azok. Kitörési pontnak pedig a tudományt és az oktatást tartják.

Már a reformfolyamat elején meghirdetett "négy modernizáció" egyike a tudományé és technológiáé volt, beleértve az oktatást is. A '80-as években általánossá tették az elemi iskolát, ami a korábbiakhoz képest óriási előrelépés volt. Újjászervezték és bővítették a középfokú oktatást, egy-másfél évtizeddel ezelőtt pedig a felsőoktatásban kezdődött valóságos forradalom. A cél egyértelmű: Kína néhány évtizeden belül váljék kutatás-fejlesztési és kulturális nagyhatalommá, s a gazdaság fő hajtóereje az innováció legyen. Ambiciózus célok ezek, de reálisak, főleg úgy, hogy a pénzt sem sajnálják a megvalósításukra. K+F-re például 2010-ben a - köztudottan hatalmas - GDP csaknem két százalékát fordították, s ez az arány 2020-ra már 2,5 százalékra fog emelkedni (nálunk egy százalék körül van).

Persze a kitöréshez nemcsak pénz, hanem képzett emberek is kellenek. 1999 óta meghatszorozták a felsőoktatásba felvettek számát, de nemcsak mennyiségi változás történt. A kormány ki merte mondani, hogy nem lehet minden intézmény egyenlő, ezért a csaknem háromezerből kijelölt száz-egynéhány "kiemelt" és tíz-egynéhány "elit" egyetemet, amelyek bőkezű támogatást kapnak. Az utóbbi csoportba tartozó intézmények Cambridge, Oxford és Harvard vetélytársaivá kívánnak válni, amire meg is van minden esélyük. És az innen kikerülő diákok már nem Barbie babát fognak fröccsönteni.

A tudásra építő - hosszú távra tervező - ország stratégia nem pekingi találmány: annak idején ugyanezen az úton indult el Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong. Ezek a természeti erőforrásokban szegény területek már akkor is hatalmas összegeket fektettek az oktatásba, amikor gazdasági mutatóik alapján nem álltak jobban jó néhány fekete-afrikai országnál. S ha most kezünkbe veszünk egy koreai okostelefont vagy egy tajvani laptopot - horribile dictu egy japán társadalom-vagy gazdaságtudományi szakkönyvet, netán egy szingapúri kortárs festményt -, láthatjuk, hogy a program sikeres volt. A most tizenéves sanghaji gyerekek 10-15 év múlva a nyugati világban gyártott autók fedélzeti számítógépeit fogják tervezni. Hogy vezetni is fogjuk-e ezeket a kocsikat, vagy csak összeszereljük őket, az a mostani döntéseinken múlik. Nem ártana néha nekünk is hosszú távra gondolkodnunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.