Kurdok kora?

/ 2017.07.12., szerda 16:23 /

Szeptemberben kiszakadhatnak a kurd területek Irakból önálló államként. A kurdok, mint Amerika szövetségesei, túlnyerték magukat az Iszlám Állam elleni harcban, ezért Irak és Szíria területi egysége is veszélybe került.

„Az iraki Kurdisztánról beszélünk, és nem Skóciáról vagy éppen Katalóniáról, ahol az ott élő nemzeti kisebbségnek nem sikerült népszavazás útján elszakadniuk az »anyaországtól«” – jelentette ki Sami Abdul Rahman, az iraki kurd regionális kormány Washingtonba akkreditált képviselőnője. A diplomata a lényegre tapintott, mivel olyan térségről van szó, ahol a nyugati demokratikus megoldások soha nem működtek, mindig annak van igaza, aki katonailag erősebb.

Az erőfölényre alapozta tervét a széles autonóm jogokkal rendelkező iraki kurd körzet elnöke is, amikor bejelentette: nyár végén népszavazást írnak ki a terület függetlenségéről. Az erő nem ahhoz kell, hogy a referendumon többségbe kerüljenek az elszakadáspártiak, hanem ahhoz, hogy ennek érvényt tudjanak szerezni a nagypolitikai játszmában. És a kurdok még sosem voltak ilyen erősek.

Angelina Jolie, a katona

Az iraki kurdok – szíriai nemzettársakkal együtt – jelentős katonai erőt képviselnek az Iszlám Állam elleni háborúban. A kurd harcosok, a pesmergák a leghatékonyabb szárazföldi szövetségesei az amerikaiak vezette nyugati koalíciónak. Elsősorban nekik köszönhető, hogy kiűzték a terroristákat Iraknak a török és iráni határa menti, elsősorban kurdok lakta területeiről. A pesmergák női alakulatai pedig egyenesen a nemzetközi média sztárjaivá váltak. Amerikai újságírók szúrták ki, hogy az egyik katonalány hasonlít a hollywoodi filmcsillagra, Angelina Jolie-ra. A tévések igyekeztek kedvencük nyomában maradni, naponta számoltak be harci cselekményeiről, az amerikai tévénézők mint egy szappanoperát követték a tudósításokat. A „tévésorozat” nem zárult happy enddel, „Angelinát” lelőtték, és sokan megsiratták Amerikában a képernyők előtt.

Halála azonban nem volt hiábavaló. A kurdok függetlenségi törekvéseik során nemcsak a Washingtontól kapott fegyvereikre, hanem a pesmerga nők által kivívott nemzetközi rokonszenvre is számíthatnak. A független Kurdisztán nemzetközi elismerésének folyamatában nem lesz közömbös, hogy a világ miként fogadja az új ország létrejöttét. Az állam megalakulása ugyanis felboríthatja a nagyhatalmi geostratégiai megállapodásokat. A jelenlegi leosztás szerint az Iszlám Állam veresége után Szíria és Irak megőrizné területi egységét: Damaszkusz orosz, Bagdad amerikai befolyás alatt maradna.

Államok csonkítása

A kiindulási pont azonban nem fedi a realitásokat, mert a pesmergák katonai sikerei után ma már sem Irak, sem Szíria esetében nem beszélhetünk egységes államról, hiszen a kurdok lakta területekre egyik ország kormányának hatalma sem terjed ki. Az új kurd állam a két arab országból jelentős területeket szakítana ki. Amerikának mind a bagdadi kormány, mind az Erbilben székelő iraki kurd adminisztráció a szövetségese, és mindkettőt meg akarja tartani. Ezt a tervet a független Kurdisztán kikiáltása után lehetetlennek tűnik fenntartani, mivel Bagdad tiltakozik országa megcsonkítása ellen.

Washingtonnak a konfliktus feloldására a jelek szerint nincs elképzelése, de a szíriai kurdok kezelésére Moszkvában sem formálódik terv. Az amerikaiak felfegyverezték a pesmergákat, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyezte, hogy a szíriai kurdok politikai szervezete, a Demokratikus Unió Párt irodát nyisson Moszkvában. A Kreml így akarta a Damaszkusszal ellenséges kurdok vehemenciáját csillapítani, hogy tehermentesítse a fő szövetségesére, Bassár el-Aszad elnökre nehezedő katonai nyomást. Ahhoz viszont Putyin nyilván nem adja majd hozzájárulását, hogy a kurdok diplomáciai elismerésének fejében legfőbb közel-keleti partnerétől egy fél magyarországnyi területet elszakítsanak. A Kreml Washingtonhoz hasonló helyzetbe került: egyszerre akarja megtartani befolyását mindkét szövetségesénél.

Törökország a térség harmadik érdekelt hatalmaként szintén kemény szavakkal fejezte ki ellenérzését a kurd állam tervével kapcsolatban. Az ankarai álláspont a másik két hataloméhoz képest áttekinthetőbb: nincsenek jóban egyetlen kurd szervezettel sem, és más szövetségesi kapcsolatok sem kötik. A Törökország délkeleti részén élő kisebbség politikai szervezete, a marxista–leninista Kurd Munkáspárt évtizedek óta harcot folytat a terület elszakadásáért. Törökország attól tart, a független iraki kurd állam inspirálni fogja a helyi nemzettársakat, hogy még intenzívebben harcoljanak az önállósodásért.

Egy nemzet, négy ország

A kurdok egy csapásra a közel-keleti konfliktus főszereplőivé váltak. A térségben négyezer éve élő, indoiráni nyelvet beszélő népcsoport többsége az iszlám szunnita irányzatát követi. Az első írott feljegyzések a kurdokról a VII. századból valók. Az Oszmán Birodalomban a most húszmilliós kurd nép egy tömbben élt, de a nagyhatalmaknak az első világháború után a Török Köztársasággal kötött békeszerződése négy részre darabolta a kurd nemzetet, Törökország, Szíria, Irak és Irán területére.

Egy évszázad után most nyílt esély arra, hogy a kurdok – legalábbis az egyik felük – ismét egy hazában egyesüljenek. Az iraki példát valószínűleg a Szíriában élő kurdok is követni fogják, a két terület pedig várhatóan valamifajta föderatív államszövetséget hoz létre. Ez utóbbit a nemzetközi sajtó már kész tényként kezeli. Egy tekintélyes, 100-120 ezer négyzetkilométeres, tízmilliós állam születésének folyamatát látjuk.

Amerikának és Oroszországnak nincs más választása, mint hogy – a kurdok támogatásának fejében – elnézze szövetségese nemzeti törekvéseit. Ugyanakkor 1991-ben, amikor a nyugati koalíció támadást intézett Szaddám Huszein csapatai ellen és visszafoglalta Kuvaitot, Washington lázadásra biztatta az iraki kurdokat, majd a hadműveletek után a sorsukra hagyta őket, kiszolgáltatva a bagdadi diktátor bosszújának.

A kurdok az elmúlt száz évben mindig a nagyhatalmak kegyeit keresve akarták kivívni függetlenségüket, ezért is voltak mindig sikertelenek. Nem ismerték fel Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szavainak jelentőségét: a geostratégiában nincsenek állandó barátok vagy ellenségek. Washington és Moszkva bármennyire rá van most szorulva a kurdok támogatására, kérdés, mit lép a két nagyhatalom, amikor az Iszlám Államot leverik. Nem volna meglepő, ha most is cserbenhagynák a kurdokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.