Lavinát indíthat el, ha a pénteki írországi népszavazáson az igenek győznek

/ 2018.05.24., csütörtök 19:00 /

Lazítsanak-e a magzati élet Európában példa nélküli védelmén? Erről népszavaznak az írek május 25-én, pénteken, amikor az alkotmány – 1983-ban, szintén referendum eredményeként hatályba lépő – nyolcadik kiegészítéséről mondanak véleményt. A megvitatásra bocsátandó kérdés arról szól, hogy az alaptörvénybe illesztett kitétel, mely szerint az anyát és magzatát egyforma jogok illetik meg, maradjon-e vagy sem. A rendelkezés értelmében Írországban az abortusz minden formája akár 14 éves börtönnel sújtandó, kivéve, ha (a katolikus egyház álláspontjának megfelelően) a magzat az anya életének megmentését célzó orvosi beavatkozás következtében hal meg.

1992-ben két újabb kiegészítés került az alkotmányba; az egyik szerint mindenkinek jogában áll külföldre utazni, hogy elvetesse magzatát – ezt azóta is ír nők ezrei teszik –, a másik pedig engedélyezte a tengerentúli abortuszklinikák reklámozását a szigetországban.

A mostani népszavazást egy, a korábbi miniszterelnök, Enda Kenny által létrehozott Állampolgári Gyűlés nevű népképviseleti szerv készítette elő. A testület javaslatokat tett a korlátozás enyhítésére, például nemi erőszak és válsághelyzet esetén, illetve ha az anya testi vagy lelki egészsége súlyos veszélyben forog. Egy parlamenti bizottság ezután mérlegre helyezte a felvetéseket; többségüket elfogadta, arra viszont nemet mondott, hogy a magzat életét nem végzetes rendellenesség esetén is el lehessen venni.

Ha a népszavazáson az igenek győznek, abból még nem derül ki egyértelműen, hogy az enyhítés pontosan mit fog takarni. A referendum következtében ugyanis első lépésben az alkotmány nyolcadik kiegészítése a következő szövegre fog módosulni: „A törvények szabályozhatják a terhesség megszakításának feltételeit.” A kormány viszont a maga részéről kinyilvánította: a várandósság 12. hetéig feltételek nélkül, egyébként pedig a nő életének kockáztatása, egészségügyi válsághelyzete vagy a magzat károsodása esetén engedélyezné az abortuszt. Ha az alaptörvényt enyhítik, akkor a részletekről hosszan elhúzódó vitára lehet számítani.

A közvélemény-kutatók szerint a lazítást pártolók némi többségben vannak, a bizonytalanok több mint 20 százalékos aránya miatt azonban nehéz volna megjósolni a végeredményt. Ahogy a melegházasság bevezetését eredményező 2015-ös népszavazás kampányában is egyértelmű volt, a városi, fiatalabb tömegek inkább az enyhítést, a vidékiek, idősebbek a korlátozást támogatják.

Sokatmondó, hogy miközben az egyház egyértelművé tette álláspontját, az életpártiak kampányába nem szállt bele. Hasonló volt a helyzet az azonos nemű párok frigyéről szóló vita esetében: a korábbi évtizedekben zajlott szexuális zaklatási ügyek kirobbanása annyira megtépázta a katolikusok tekintélyét, hogy a klérus tagjai jobbnak látták a háttérbe húzódni.

Egy viszont bizonyos: ha a nyolcadik kiegészítés ellenzői győznek, az a nyugati világ sok országában – elsőként is a hasonlóan szigorú törvénnyel rendelkező észak-íreknél – végiggördülő lavinát indíthat el. Hiszen ha a katolikus Írország szélesre tárja kapuit a magzatelhajtás előtt, ugyan mi gátolhatna más államokat ugyanebben?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.