„Lázadás éve”, holland kiadás: így néz ki a tájkép a választások után

/ 2017.03.16., csütörtök 09:30 /

A muszlimellenes, euroszkeptikus Szabadságpárt áttörése elmaradt, de meglepetésre a liberálisok és a zöld baloldal is jól szerepelt a holland választásokon. Mark Rutte miniszterelnök marad, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is európai győzelemnek gratulált.

Az európai közvélemény feszülten figyelte a holland választásokat, azon belül is a Geert Wilders-féle muszlimellenes, euroszkeptikus Szabadságpárt szereplését. Bár korábban mi is megírtuk, hogy a teljesen arányos választási rendszerben a Szabadságpárt nem számíthatott győzelemre, a jó szereplést (18 százalék körül) sokan beárazták. Wilderséknek végül be kell érniük 13 százalékkal; ennél például 2010-ben jobban szerepeltek, akkor 15,5 százalékot szereztek.

A pártok sorrendje a választási eredmény szerint:

  • Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) – liberális jobboldali, 21 százalék
  • Szabadságpárt (PVV) – radikális jobboldali, 13 százalék
  • Kereszténydemokrata Párt (CDA) – kereszténydemokrata, 12,4 százalék
  • Democraten 66 (D66) – liberális, progresszív baloldali, 12,1 százalék
  • Socialist Party (SP) – szocialista, 9,1 százalék
  • GroenLinks (GL) – zöld baloldali, 9 százalék
  • Labour Party (PvdA) – szociáldemokrata, 5,7 százalék
  • Christian Union (CU)  – konzervatív, kereszténydemokrata, 3,4 százalék
  • Party for the Animals (PvdD) – állatvédő, környezetvédő, 3,2 százalék
  • 50PLUS – nyugdíjaspárt, populista vonásokkal, 3,1 százalék
  • Staatkundig Gereformeerde Partij (SGP) – euroszkeptikus, jobboldali-kálvinista, 2,1 százalék
  • DENK – az első tisztán bevándorlók érdekei szerint szerveződő párt, 2,1, százalék
  • Forum voor Democratie – euroszkeptikus, multikulti-ellenes, 1,8 százalék

 

Azért van ennyi párt, mert Hollandiában csak pártlistákra lehet szavazni, bejutási küszöb pedig nincs, már kétharmad százaléknyi szavazat is mandátumot eredményez a 150 fős parlamentben.

A listából a Szabadságpárt mellett a D66 eredményére a Zöld Baloldalra érdemes még figyelni: mindkettő jött fel, a D66 lényegében fej-fej mellett harmadik a CDA-val. Vagyis nem csak a radikális jobboldal, hanem a baloldal is erősödni tudott.

A 150 fős parlamentben a VVD várhatóan 32, a PVV pedig 19 képviselői mandátumot tudhat magáénak. A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 15, a szocialisták 14, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) kilenc, a Keresztény Unió (CU) pedig hat képviselőhöz juthat. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet jelentése szerint a részvételi arány rendkívül magas, közel 82 százalékos volt.

Angela Merkel német kancellár telefonon gratulált Rutténak választási győzelméhez - közölte Steffen Seibert kormányszóvivő Twitter-oldalán. Seibert emellett szó szerint is idézte a kancellárt: „Örülök a további jó együttműködésnek barátokként, szomszédokként és európaiakként”.

Francois Hollande francia elnök a „szélsőség felett aratott világos győzelemként” méltatta Rutte választási sikerét. Az Élysée-palota csütörtökre virradóra megjelent közleménye szerint a nyitottság, a mások iránti tisztelet és az Európába vetett hit értéke az egyetlen válasz a nacionalizmusra és az elzárkózásra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.