„Lázadás éve”, holland kiadás: így néz ki a tájkép a választások után

/ 2017.03.16., csütörtök 09:30 /

A muszlimellenes, euroszkeptikus Szabadságpárt áttörése elmaradt, de meglepetésre a liberálisok és a zöld baloldal is jól szerepelt a holland választásokon. Mark Rutte miniszterelnök marad, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is európai győzelemnek gratulált.

Az európai közvélemény feszülten figyelte a holland választásokat, azon belül is a Geert Wilders-féle muszlimellenes, euroszkeptikus Szabadságpárt szereplését. Bár korábban mi is megírtuk, hogy a teljesen arányos választási rendszerben a Szabadságpárt nem számíthatott győzelemre, a jó szereplést (18 százalék körül) sokan beárazták. Wilderséknek végül be kell érniük 13 százalékkal; ennél például 2010-ben jobban szerepeltek, akkor 15,5 százalékot szereztek.

A pártok sorrendje a választási eredmény szerint:

  • Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) – liberális jobboldali, 21 százalék
  • Szabadságpárt (PVV) – radikális jobboldali, 13 százalék
  • Kereszténydemokrata Párt (CDA) – kereszténydemokrata, 12,4 százalék
  • Democraten 66 (D66) – liberális, progresszív baloldali, 12,1 százalék
  • Socialist Party (SP) – szocialista, 9,1 százalék
  • GroenLinks (GL) – zöld baloldali, 9 százalék
  • Labour Party (PvdA) – szociáldemokrata, 5,7 százalék
  • Christian Union (CU)  – konzervatív, kereszténydemokrata, 3,4 százalék
  • Party for the Animals (PvdD) – állatvédő, környezetvédő, 3,2 százalék
  • 50PLUS – nyugdíjaspárt, populista vonásokkal, 3,1 százalék
  • Staatkundig Gereformeerde Partij (SGP) – euroszkeptikus, jobboldali-kálvinista, 2,1 százalék
  • DENK – az első tisztán bevándorlók érdekei szerint szerveződő párt, 2,1, százalék
  • Forum voor Democratie – euroszkeptikus, multikulti-ellenes, 1,8 százalék

 

Azért van ennyi párt, mert Hollandiában csak pártlistákra lehet szavazni, bejutási küszöb pedig nincs, már kétharmad százaléknyi szavazat is mandátumot eredményez a 150 fős parlamentben.

A listából a Szabadságpárt mellett a D66 eredményére a Zöld Baloldalra érdemes még figyelni: mindkettő jött fel, a D66 lényegében fej-fej mellett harmadik a CDA-val. Vagyis nem csak a radikális jobboldal, hanem a baloldal is erősödni tudott.

A 150 fős parlamentben a VVD várhatóan 32, a PVV pedig 19 képviselői mandátumot tudhat magáénak. A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 15, a szocialisták 14, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) kilenc, a Keresztény Unió (CU) pedig hat képviselőhöz juthat. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet jelentése szerint a részvételi arány rendkívül magas, közel 82 százalékos volt.

Angela Merkel német kancellár telefonon gratulált Rutténak választási győzelméhez - közölte Steffen Seibert kormányszóvivő Twitter-oldalán. Seibert emellett szó szerint is idézte a kancellárt: „Örülök a további jó együttműködésnek barátokként, szomszédokként és európaiakként”.

Francois Hollande francia elnök a „szélsőség felett aratott világos győzelemként” méltatta Rutte választási sikerét. Az Élysée-palota csütörtökre virradóra megjelent közleménye szerint a nyitottság, a mások iránti tisztelet és az Európába vetett hit értéke az egyetlen válasz a nacionalizmusra és az elzárkózásra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.