Leállósáv

Csillagászati összegért épülő autópályák

/ 2008.09.11., csütörtök 16:50 /

Ígéretekben nincs hiány, a megvalósítás annál több kívánnivalót hagy maga után. Lassan épülnek a romániai autópályák. Délkeleti szomszédunk az EU segítségére számít.

Románia bő másfél éves uniós tagsága egy tekintetben egyértelmű kudarc: az országnak még egyetlen eurót sem sikerült felhasználnia az európai pénzalapokból autópályák építésére. Erre az államfő, Traian Băsescu hívta fel a figyelmet, és az illetékesek hozzá nem értésével magyarázta a helyzetet.

Az első erdélyi szakasz, még ha csak öt kilométer hosszan is, de elkészült Gyalu és Aranyosgyéres között. Novemberre megötszöröződhet a Kolozsvárt délről elkerülő, a város közlekedését nagyban segítő újabb szakasz. A jövő év végére pedig 116 km-re bővülhet a magyar határtól, Borstól induló és Marosvásárhelyen, Segesváron át Brassóig vezető észak-erdélyi autópálya.

A kormány nem éri be ennyivel: 2013-ra 578 kilométer autópálya szerepel az ígéretek között, ám szakértők szerint valószínűleg csak a fele válik valóra. A lassúság legjobb példája az északerdélyi sztráda. Az amerikai Bechtel céggel már 2003-ban aláírták a szerződést, de az a bizonyos öt kilométer csak mostanra készült el. A munkálatok 2004-ben ugyan elkezdődtek, de a következő évben - korrupciót szimatolva - az új kormány leállíttatta az építkezést. Ennek következménye lett az, hogy a 415 kilométeres út építése 2013-ra fejeződhet be, és egy kilométernyi autó pálya az uniós viszonylatban rekordnak számító, több mint hárommilliárd forintos összegbe (13 millió euró) fog kerülni. Ez még akkor is csillagászatinak számít, ha 55 kilométernyi híd és viadukt épül, továbbá 94 gyalogos-felüljáró és 58 híd ível majd át az autópálya fölött.



Nem jobb a helyzet más terveknél sem. Az Erdélyt Moldvával összekötő, 300 kilométeres Marosvásárhely-Iaşi pálya esetében talán jövőre megtörténhet az első kapavágás, bár még a megvalósíthatósági tanulmányt sem készítették el. A beruházás optimista jóslatok szerint legkorábban 2014-2015-re fejeződhet be. Ugyanakkor azonnal szükség lenne arra, hogy Brassó és Bukarest között teljes hosszában autópályán lehessen közlekedni a mostani kétszer egy sáv helyett. Az ország egyik legforgalmasabb útvonalán, a Brassó-Comarnic szakaszon viszont még el sem kezdődtek a munkák.

Csúszás jellemzi a gyorsforgalmi utak kivitelezését is. Az idén 350 kilométer építését kellett volna elkezdeni, ehelyett még a szerződéseket sem kötötték meg az útépítő cégekkel. A dél-romániai Craiova-Piteşti, a magyar határ mellett futó Arad-Nagyvárad, északon a magyar határtól induló Pete-Szatmárnémeti-Nagybánya, valamint a közép-erdélyi Szászsebes-Torda útszakaszok átadására legkorábban két-három év múlva lesz esély.

Aligha vigasztalja a romániai utakon közlekedőket, hogy több évtizedes elmaradást kellene rövid időn belül behozni. Romániában a Ceauşescuérában településeket elkerülő utak sem épültek. Bukarest esetében már tervezik a körgyűrűt, néhány erdélyi város határában pedig hamarosan megkezdődhet az elkerülő szakaszok építése - feltéve, hogy sikerül felhasználni az erre szánt uniós pénzeket. Az Országos Útkezelő Társaság elkészítette a terelőurakra vonatkozó pályázatot, melyben két Hargita megyei város, a Csíkszereda és a Gyergyószentmiklós körüli körgyűrűk megépítésének ütemterve szerepel, de Élesd és Vaskohsziklás is gyűrűt kaphat - ha jövőre befejezik a hatástanulmányokat és kivitelezési terveket.

A szállításügyi minisztérium terveiben más települések is szerepelnek. Előbb-utóbb - ugyancsak uniós támogatással - elkészülhet a Temesvárt elkerülő út déli szakasza, és a Fogarast és Bánffyhunyadot tehermentesítő út is. A romániai útépítéseket a régészeti feltárások, a környezetvédelmi és egyéb engedélyek megszerzése mellett a nyomvonalba eső területek kisajátítási nehézségei is hátráltatják. Hiányosak a telekkönyvek, nem mindig tudható például, ki a törvényes tulajdonosa a megvásárlásra kiszemelt földdarabnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.