Lengyel fantasysláger a Netflixen – interjú a Witcher-könyvek írójával

/ 2017.05.19., péntek 19:00 /

A Trónok harca sikerre vitelével az HBO rengeteget tett azért, hogy a fantasy zsáner kitörjön a szubkultúra ketrecéből, és polgárjogot nyerjen a fősodratú tömegkultúrában.

Most a minőségi tartalomgyártás másik nagyágyúja, a Netflix is úgy döntött, hogy eposzi fantasy-sorozatot tűz a műsorára. Ismerve a Netflix-szériák minőségét, a Trónok harcára is veszélyes klasszikus születhet. A II. Erzsébet fiatal korát feldolgozó The Crown, a scifit és a kisvárosi horrort mesterien vegyítő Stranger Things, a Pablo Escobar életéről szóló Narcos vagy a Kártyavár című politikai thriller napjaink legjobb sorozatai közé tartoznak.

A Netflix Andrzej Sapkowski lengyel író Wiedźmin című regénysorozatát ülteti át mozgóképre, ami magyar nyelven Vaják címen jelent meg, de sokan inkább angol nevén, Witcherként ismerik, mivel ezen a címen készült belőle sikeres videójáték-adaptáció.

A Witcher-trilógia egy varsói stúdió, a CD Projekt terméke, és tízmilliós eladásának hála jelenleg az első számú lengyel kulturális exportcikk, Donald Tusk volt kormányfő a játék 2. részének egy példányát ajándékozta Barack Obamának 2011-es varsói látogatásán.

A játékok a két novelláskötetből és öt regényből álló ciklus cselekményét folytatják, a Netflix magukat a könyveket adaptálná. A saga főhőse egy szörnyvadász, aki bérért és fizetségért öl természetfeletti lényeket, és munkája közben folyton morális dilemmákkal szembesülve keresi az utat jó és rossz között, védelmezve az igazságot és fogadott lányát.

Andrzej Sapkowski az április Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, és kiadója, a PlayOn jóvoltából lapunknak is beszélt a fantasyről és az adaptációkról. Íme az interjú:

– Stanisław Lem a sci-fi egyik legnagyobb alakja, de a fantasynek nincsenek hagyományai Lengyelországban. Mi vonzotta a zsánerhez?

– Valamikor a hetvenes években első feleségem könyvespolcán láttam meg egy számomra ismeretlen szerző, bizonyos J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiáját. Kölcsönkértem, és nagyon tetszett, de csak úgy, mint bármilyen más regény. Fogalmam sem volt, hogy külön zsáner. Ez csak később derült ki, amikor üzletemberként utazgatva nyugati repterek könyvesboltjaiban felfedeztem Ursula Le Guin, Roger Zelazny, Jack Vance műveit. De nem a fantasynek lettem a rajongója, hanem az említett íróknak, mivel ezek remek könyvek.

– A fantasy sokak szemében menekülés a valóságból. Mit gondol erről?

– Hülyeség. Az irodalmat jó és rossz könyvekre lehet osztani. A zsáner mellékes. Egy jó fantasy ugyanúgy a valóságunkról szól, mint bármilyen más regény. Nem Merlin, a varázsló írta őket, hanem hús-vér emberek, akik a mi világunkban élnek, a mi gondjainkkal foglalkoznak. Én az égadta világon semmilyen különbséget nem látok Bovaryné és Zsákos Frodó karaktere között. Elvégre mindkettő a képzelet szüleménye.

– Hogy született a cinikus, de szigorú kód mentén élő bérszörnyvadász, Ríviai Geralt figurája?

– Regényeim minden karaktere azt szolgálja, hogy érdekes legyen a sztori. Ez olyan főhőssel lehetséges, aki nem fekete és fehér. A zsáner rossz híre talán abból fakad, hogy nem minden fantasyíró tudja ezt. Én is írhatnék Conanról, a barbárról, aki kétszáz oldalon keresztül orkokat öldös, és a szünetben néha meghág egy nőt, csak ez baromi unalmas lenne. Az érdekes sztorin nem azt értem, hogy pusztán szórakoztató. Az is fontos, de remélem, hogy azért tanít is ezt-azt az olvasónak. Egy tünde, törpe és sárkány erkölcsi problémái ugyanis ugyanazok, mint amikkel mi szembesülünk.

– Sokan George R. R. Martinnak tulajdonítják, hogy behozta a realizmust a fantasybe, de ön is hasonló, erkölcsileg szürke világot alkotott.

– Gyakran hallom, hogy őt másolom, pedig párhuzamosan alkottunk. Ezt meg is beszéltük, amikor bemutattam a lengyel fordítójának. Ismerjük egymást, rengeteg sört megiszunk, de bevallom, a könyveit nem olvastam, amíg a Trónok harca első évadát nem láttam a tévében.

– Sokan az ön könyveit is azután veszik kézbe, hogy játszottak a Witcher-játékokkal.

– Ezzel nem értek egyet. Talán vannak páran, de egy kézen meg lehet számolni őket, mert szerintem aki videójátékozik, az nem olvas, és aki olvas, az nem játszik.

– A Millenárison sokan érkeztek videójátékos pólóban a dedikálására. Nem lehet, hogy leegyszerűsített és idejétmúlt kép él önben a gamerekről?

– Rendben, aláírom: lehetséges, hogy van átfedés. De azt vitatom, hogy a játék népszerűségéből csak hasznot húztam. A játékot alkotó stúdió nem veri nagydobra, hogy a könyveimből dolgozott, így sokan azt hiszik, a játékok voltak előbb. És sokan azért nem veszik a regényeket, mert az a tapasztalatuk, hogy a játékok alapján írt könyvek ócska ponyvák, utánérzések, ami igaz is.

– Egy könyv mindig jobb, mint a belőle készült film, sorozat vagy játék?

– Ez úgy oszlik meg, mint egy Gauss-görbe. Van néhány adaptáció, amely nagyságrendekkel pocsékabb, mint a könyv. Van rengeteg, ami egyszerűen csak rosszabb. Akad kevés, ami eléri a színvonalát. És egy-kettő, amikor az adaptáció még jobban is sikerül. A ragyogásból például Stanley Kubrick jobb filmet csinált, mint Stephen King regénye. De ez a kevés kivétel egyike.

 

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.