valasz.hu/vilag/philip-zimbardo-bortonkiserlete-ismet-felrazta-amerikat-114215

http://valasz.hu/vilag/philip-zimbardo-bortonkiserlete-ismet-felrazta-amerikat-114215

Lengyel fantasysláger a Netflixen – interjú a Witcher-könyvek írójával

/ 2017.05.19., péntek 19:00 /

A Trónok harca sikerre vitelével az HBO rengeteget tett azért, hogy a fantasy zsáner kitörjön a szubkultúra ketrecéből, és polgárjogot nyerjen a fősodratú tömegkultúrában.

Most a minőségi tartalomgyártás másik nagyágyúja, a Netflix is úgy döntött, hogy eposzi fantasy-sorozatot tűz a műsorára. Ismerve a Netflix-szériák minőségét, a Trónok harcára is veszélyes klasszikus születhet. A II. Erzsébet fiatal korát feldolgozó The Crown, a scifit és a kisvárosi horrort mesterien vegyítő Stranger Things, a Pablo Escobar életéről szóló Narcos vagy a Kártyavár című politikai thriller napjaink legjobb sorozatai közé tartoznak.

A Netflix Andrzej Sapkowski lengyel író Wiedźmin című regénysorozatát ülteti át mozgóképre, ami magyar nyelven Vaják címen jelent meg, de sokan inkább angol nevén, Witcherként ismerik, mivel ezen a címen készült belőle sikeres videójáték-adaptáció.

A Witcher-trilógia egy varsói stúdió, a CD Projekt terméke, és tízmilliós eladásának hála jelenleg az első számú lengyel kulturális exportcikk, Donald Tusk volt kormányfő a játék 2. részének egy példányát ajándékozta Barack Obamának 2011-es varsói látogatásán.

A játékok a két novelláskötetből és öt regényből álló ciklus cselekményét folytatják, a Netflix magukat a könyveket adaptálná. A saga főhőse egy szörnyvadász, aki bérért és fizetségért öl természetfeletti lényeket, és munkája közben folyton morális dilemmákkal szembesülve keresi az utat jó és rossz között, védelmezve az igazságot és fogadott lányát.

Andrzej Sapkowski az április Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, és kiadója, a PlayOn jóvoltából lapunknak is beszélt a fantasyről és az adaptációkról. Íme az interjú:

– Stanisław Lem a sci-fi egyik legnagyobb alakja, de a fantasynek nincsenek hagyományai Lengyelországban. Mi vonzotta a zsánerhez?

– Valamikor a hetvenes években első feleségem könyvespolcán láttam meg egy számomra ismeretlen szerző, bizonyos J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiáját. Kölcsönkértem, és nagyon tetszett, de csak úgy, mint bármilyen más regény. Fogalmam sem volt, hogy külön zsáner. Ez csak később derült ki, amikor üzletemberként utazgatva nyugati repterek könyvesboltjaiban felfedeztem Ursula Le Guin, Roger Zelazny, Jack Vance műveit. De nem a fantasynek lettem a rajongója, hanem az említett íróknak, mivel ezek remek könyvek.

– A fantasy sokak szemében menekülés a valóságból. Mit gondol erről?

– Hülyeség. Az irodalmat jó és rossz könyvekre lehet osztani. A zsáner mellékes. Egy jó fantasy ugyanúgy a valóságunkról szól, mint bármilyen más regény. Nem Merlin, a varázsló írta őket, hanem hús-vér emberek, akik a mi világunkban élnek, a mi gondjainkkal foglalkoznak. Én az égadta világon semmilyen különbséget nem látok Bovaryné és Zsákos Frodó karaktere között. Elvégre mindkettő a képzelet szüleménye.

– Hogy született a cinikus, de szigorú kód mentén élő bérszörnyvadász, Ríviai Geralt figurája?

– Regényeim minden karaktere azt szolgálja, hogy érdekes legyen a sztori. Ez olyan főhőssel lehetséges, aki nem fekete és fehér. A zsáner rossz híre talán abból fakad, hogy nem minden fantasyíró tudja ezt. Én is írhatnék Conanról, a barbárról, aki kétszáz oldalon keresztül orkokat öldös, és a szünetben néha meghág egy nőt, csak ez baromi unalmas lenne. Az érdekes sztorin nem azt értem, hogy pusztán szórakoztató. Az is fontos, de remélem, hogy azért tanít is ezt-azt az olvasónak. Egy tünde, törpe és sárkány erkölcsi problémái ugyanis ugyanazok, mint amikkel mi szembesülünk.

– Sokan George R. R. Martinnak tulajdonítják, hogy behozta a realizmust a fantasybe, de ön is hasonló, erkölcsileg szürke világot alkotott.

– Gyakran hallom, hogy őt másolom, pedig párhuzamosan alkottunk. Ezt meg is beszéltük, amikor bemutattam a lengyel fordítójának. Ismerjük egymást, rengeteg sört megiszunk, de bevallom, a könyveit nem olvastam, amíg a Trónok harca első évadát nem láttam a tévében.

– Sokan az ön könyveit is azután veszik kézbe, hogy játszottak a Witcher-játékokkal.

– Ezzel nem értek egyet. Talán vannak páran, de egy kézen meg lehet számolni őket, mert szerintem aki videójátékozik, az nem olvas, és aki olvas, az nem játszik.

– A Millenárison sokan érkeztek videójátékos pólóban a dedikálására. Nem lehet, hogy leegyszerűsített és idejétmúlt kép él önben a gamerekről?

– Rendben, aláírom: lehetséges, hogy van átfedés. De azt vitatom, hogy a játék népszerűségéből csak hasznot húztam. A játékot alkotó stúdió nem veri nagydobra, hogy a könyveimből dolgozott, így sokan azt hiszik, a játékok voltak előbb. És sokan azért nem veszik a regényeket, mert az a tapasztalatuk, hogy a játékok alapján írt könyvek ócska ponyvák, utánérzések, ami igaz is.

– Egy könyv mindig jobb, mint a belőle készült film, sorozat vagy játék?

– Ez úgy oszlik meg, mint egy Gauss-görbe. Van néhány adaptáció, amely nagyságrendekkel pocsékabb, mint a könyv. Van rengeteg, ami egyszerűen csak rosszabb. Akad kevés, ami eléri a színvonalát. És egy-kettő, amikor az adaptáció még jobban is sikerül. A ragyogásból például Stanley Kubrick jobb filmet csinált, mint Stephen King regénye. De ez a kevés kivétel egyike.

 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Végre itt az első hazai családbarát genderbiblia!

Kovács Ákos, Puzsér Róbert, Ókovács Szilveszter, Skrabski Fruzsina, Süveges Gergő és mások ajánlásával. Ezer hála, hogy olyan ügyhöz adták a nevüket, amiből még bajuk is lehet.

Bor világnapja: online borpiactér indult

Nemrég indult el a Wineliner.com online borpiactere, amely versenytársaihoz képest új alapokra helyezi az online borpiacot: családi és réteg pincészetek boraihoz enged országos hozzáférést, eddig nem ismert borászatokat tesz elérhetővé bárki számára.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.