new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

http://new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

Lengyel-magyar viszony a lehallgatási botrány után: „Kvittek vagyunk”

/ 2014.07.05., szombat 11:00 /
Lengyel-magyar viszony a lehallgatási botrány után: „Kvittek vagyunk”

Hűvösebbé, sőt akár hideggé is válhat a magyar-lengyel csúcsvezetők közti viszony a lengyel lehallgatási botrány magyar szálainak hatására – mondja a Válasz.hu megkeresésére Hamberger Judit külpolitikai szakértő. A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa azt a meglepőnek tűnő véleményét is elárulja, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszternek nem feltétlenül kell búcsút intenie a remélt fontos uniós posztoktól, ő akár a lehallgatás egyik győztese is lehet. S miért hivatkozik a lengyel ellenzék lépten-nyomon a magyar példára? Kiderül interjúnkból.

Hihető, hogy a kiszivárgott, megbotránkoztató szövegrészletek magánbeszélgetések voltak? Állítólag 900 órányi hangfelvételről van szó. 

A hírek szerint rengeteg lehallgatási anyag létezik, legalább egy évig, előkelő varsói éttermekben hallgatták le a vezető politikusokat és gazdasági vezetőket. Ezekből kikerekedhet legalább 900 órányi anyag. A lehallgatókat, azok vezetőjét, akit Łukasz N.-ként neveznek meg, azok anyagait a Wprost hetilap főszerkesztője nem kívánta kiadni a lengyel ügyészségnek és a biztonsági szolgálatnak. 

Mit gondol, milyen hatása lesz a kiszivárgott, a lengyelekre nézve nem épp imponáló felvételeknek? Radoslaw Sikorski külügyminiszternek mennie kell? Arról, hogy ő legyen Catherine Ashton utóda, végleg lemondhat? 

Az ügyben ártatlan kormányfő azt ígérte az államfőnek, hogy a lehallgatásokban kompromittálódott minisztereket előbb vagy utóbb leváltja. Ezek közé tartozik Sikorski külügyminiszter is, de amíg a többiek egyértelműen leszerepeltek, addig Sikorskiról ez nem jelenthető ki. Mind a belső lengyel, mind az uniós nemzetközi színtéren, sőt az amerikai adminisztrációban is egyre erősödik az a vélemény, hogy Sikorski valójában karakán, igazmondó ember, nagyra értékelendő az őszinte véleménye az USA-ról is, meg az uniós politikusokról, sőt az ország külső kapcsolati viszonyairól is. Van olyan vélemény, amely szerint ilyen energikus és világos külpolitikusra van szüksége az EU-nak, nem olyan bizonytalankodóra mint Catherine Ashton. Sikorski valójában lehet ennek a lehallgatásnak a győztese is. Nem zárom ki, hogy mégis bekerülhet az uniós külügyminiszteri székbe, netán az energiaügyi biztosi pozícióba. 

Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa

Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa

És Donald Tusk „túlélhet”? Az ellenzék a lemondását követeli, maga a kormányfő sem zárjt ki az előrehozott választásokat. 

A botrány június 14-én tört ki. A miniszterelnök magyarázkodott. Június 25-én a kormányfő előre menekülve, az Európai Tanács miniszterelnökeinek ülése előtt bizalmatlansági szavazást kért a Szejmben, amit megnyert. Azóta nem beszél az idő előtti választások lehetőségéről. A jövő héten a Szejmben szavazni fognak a bel- és a külügyminiszter leváltásáról és a PO-PSL koalíciós kormány elleni konstruktív bizalmatlansági indítványról is. 

Nem zárható ki, hogy a kormány most megbukik, de nem valószínű. A fő ok az, hogy a Szejmben az erőviszonyok – bár a koalíciónak csak hajszálnyi többsége van – ezt nem teszik lehetővé, az ellenzék gyenge ahhoz, hogy kormányt buktasson. Több olyan kis politikai formáció van a Szejmben, amelyek nem érdekeltek az előrehozott választásokban, mert az EP-választások tanúsága szerint, nagyon meggyengültek, és időre van szükségük a megerősödéshez. Valószínű, hogy most a kormány nem mond le, legfeljebb átalakul, a következő, 2015 őszi választásokon viszont megbukhat a vezető kormánypárt, a Polgári Platform (PO). 

A gyors kormánybukás esélyét növelheti az, ha további, az eddigieknél erősebb, „ütősebb” lehallgatási anyagok kerülnek nyilvánosságra. Ha például a kormányfő „magánbeszélgetéseit” hozzák nyilvánosságra. Vannak, akik szerint ez azért nem történhet meg, mert Donald Tusk elvből nem járt éttermi „politikai magánbeszélgetésekre”. Ő az ilyen jellegű dialógusait a Minisztertanács üléstermeiben folytatja le, ahol talán nincsenek lehallgató készülékek. 

A lehallgatási anyagokban fontos vonulat, hogy milyen kép bontakozik ki a kormányzatról, annak „személyi minőségéről”, a „nagyon fontos emberek” erkölcsi és szakmai színvonaláról, és ez talán a legerősebb érv az ellenzék kezében a Tusk-kormány megbuktatásához. A párbeszédekből ugyanis kirajzolódik a kormányzati hatalom elvesztésétől való félelem, ami olyan jogellenes, törvényellenes lépésekre, csalásokra, manipulációkra ösztönzi ezeket a politikusokat, amelyek ellentétesek a demokratikus jogrenddel. Az anyagokban kifejezett „vallomásaik” alapján tetteik egyik lényege, hogy ne kerülhessen sor a demokratikus kormányváltásra. Az erről író egyik ellenzéki képviselő, Krzysztof Szczerski szerint ezekből a lehallgatott beszélgetésekből antidemokratikus puccs „lopakodik ki”. A lengyel ellenzék, főként a Kaczyński-féle PiS arra törekszik, hogy társadalmi elégedetlenséget szítson, s hogy kivigye az utcára az embereket. Megjegyzendő, erre mindig úgy hivatkoznak, hogy az oda vezető stratégia kiválasztásának folyamatában lépten-nyomon a magyar példára hivatkoznak.   

Radoslaw Sikorski külügyminiszter

Radoslaw Sikorski külügyminiszter végül megúszhatja a botrányt


Megváltoztatja a botrány a magyar-lengyel viszonyt, a V4-es együttműködés alapjait?

Ami a lengyel–magyar viszonyt illeti, elsősorban a csúcspolitikusok közötti kapcsolatokat teheti hűvösebbé, vagy aká r hideggé is. A lehallgatási anyagokból kiderülő „lengyel politikusi hozzáállások” felfoghatók úgy is, hogy „kvittek vagyunk”. 2014 januárjától kezdve ugyanis az egész lengyel politikai közvélemény egyre bírálóbb és elutasítóbb az Orbán-kormánnyal, főként a kormányfő egyes lépéseivel szemben. Az orosz–ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló „oroszpártiságot”, az Oroszországgal való szoros együttműködést egyre keményebben marasztalja el a lengyel politikai közvélemény és egyes lengyel politikusok is. A lehallgatási anyagokból az válik nyilvánvalóvá, hogy a lengyel politikusok vulgáris keménységgel, gyakran sértően primitív megnyilvánulásokban teszik ugyanazt, amit a közvéleményük. A lengyel neheztelések fő oka, hogy a magyar kormány az ukrán–orosz konfliktusban és az energetikai kérdésekben nem azt a stratégiát követi, amit Lengyelország helyesnek tart. Most majd mi is neheztelhetünk - vulgáris és primitív megnyilvánulásaik miatt – a lehallgatott lengyel vezetőkre, csakúgy, ahogyan a lengyel politikus közvélemény eddig neheztelt ránk.  

A kialakuló helyzet negatívan hathat a regionális együttműködésre is. A visegrádi keretekben való egyeztetések több tartalmi kérdésben formálissá válhatnak, és nem tudni, hogy ez meddig tarthat. De a két stratégiai kérdésben – mint az orosz-ukrán konfliktus, az emiatti uniós fellépés, illetve az energetikai stratégia egyeztetése – eddig sem volt teljesen egységes a négy kormány álláspontja. 

A magyarok úgy segíthetnek a viszony javításában, a kölcsönös bizalom visszaállításában, ha támogatják az EU-ban a lengyel politikusok pozíciószerzését, és ha egyértelműen odaállnak a lengyel energetikai céloknak a magyar érdekekkel megegyező elemei mellé. Ez érvényes a szlovák és cseh visegrádi partnerre is. 

Hallani olyan vélekedéseket, miszerint az ukrán konfliktus kezelésében vállalt szerepükért „cserébe” az orosz titkosszolgálat szivárogtatta volna ki a felvételeket. Mit gondol erről? 

Az utóbbi napokban főként baloldali politikusok egyre gyakrabban hangoztatott véleménye, hogy a lehallgatási botrányban nincs orosz érdek, a történetnek kizárólag lengyel belpolitikai szálai vannak. Általában is gyakrabban elemzik a belpolitikai szálakat, mint a külpolitikaiakat. Pedig a lehallgatási anyagok tele vannak energetikai érdekekbe ütköző ügyekkel, olyannyira, hogy világosan árulkodnak a lengyel energetikai csoportok stratégiai mozgásáról és terveiről. Tele vannak erős benyomásokkal arra vonatkozóan, hogy a lengyel energetika merre veszi útját, hogy a megoldásokat merre fogja keresni nemcsak a kormány, hanem az energetikában érdekelt csoportok is. Ezek között pedig ott vannak a közvetlen és közvetett orosz érdekek, orosz energetikai érdekcsoportok is. 

Orosz érdek nemcsak a lengyel energetikában működik nyilvánvalóan, hanem a bel- és a külpolitikában is. Az egyik ilyen külpolitikai szál az orosz–ukrán konfliktusban vállalt erős lengyel szerep, amely Oroszországgal szemben Ukrajna határozott támogatására épül, mégpedig éppen a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski vezetésével. Hogy ez mennyire nyilvánvaló, mi sem mutatja világosabban, mint éppen a július 3-i német-francia-orosz-ukrán külügyminiszteri találkozó. Meglepetésre először fordult elő, hogy az ukrán-orosz konfliktus rendezésére szolgáló találkozó résztvevői közül kizárták a lengyel külügyminisztert. Az okokat firtató kérdésekre a résztvevők olyan választ adtak, amelyből világos: az orosz fél nem kívánta Lengyelország bevonását. S talán még ennél is furcsább, hogy erre az ukrán fél is ráállt, pedig az mindenki előtt világos, hogy Európában senki sem áll olyan egyértelműen az egységes és szuverén Ukrajna pártján, mint Lengyelország.   

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.