Levegőt vagy jólétet?

/ 2013.03.13., szerda 17:08 /

Az utóbbi időkben Kínában a gyerekeket a PM 2,5 emlegetésével ijesztgetik - de ezzel hozzák a frászt a felnőttekre is, így nem csoda, hogy a kínai törvényhozás múlt héten kezdődő éves ülése is kiemelten foglalkozik a kérdéssel.

A szakkifejezés olyan szálló porra utal, melynek részecskéi 2,5 mikrométernél kisebbek, s amelyek - mivel a tüdő legmélyebb bugyraiba is bejutnak - különösen veszélyesek az egészségre. Az ülés kezdetekor egyébként az Országos Népi Gyűlés épületének közelében köbméterenként 234 mikrogramm PM 2,5 volt a levegőben - az Egészségügyi Világszervezet szerint a 25 feletti érték már káros. Ám a vidékről érkezett képviselőknek még szerencséjük is van az időzítéssel, januárban ugyanis olyan napok is voltak a fővárosban, amelyeken a határérték 35-szöröséig hitelesített műszerek már szó szerint kiakadtak. Egy hónapig rosszabb volt a város levegője, mint egy reptéri dohányzóhelyiségé, s a kórházak megteltek légzési problémákkal küzdő gyerekekkel és idősekkel. Ehhez képest a népi gyűlés küldöttei akár fel is lélegezhetnek - már ha nem tartoznak a kínai városlakók azon 99 százalékához, amely otthonában is szennyezett levegőt szív. A por mellett egyébként Kína jelentős részén a levegőben, a földben és a vízben a komplett periódusos rendszer megtalálható - méghozzá egészségre káros mértékben -, a kínai gyerekek harmadának vérében magasabb az ólom szintje a normálisnál.

Kína most fizeti meg a harmincéves rohamléptékű fejlődés árát. Az ország az 1970-es évek vége óta mindent a gazdasági növekedésnek rendelt alá. Mind a központi, mind a helyi vezetők vigyázó szemüket a GDP-re - és csak a GDP-re - vetették, az előléptetések és lefokozások is jórészt annak függvényében történtek, hogy egy adott káder illetékességi területén mennyivel nőtt az össztermék. Így aztán a környezet megóvásával nemigen törődtek: ha valaki egy város közepére akart vegyi üzemet építeni, az könnyen megkapta az engedélyt, hiszen az üzem pénzt hoz, a járulékos károk pedig pénzben nem mérhetők, így nem számítanak. Az amúgy létező környezetvédelmi előírásokat senki nem tartotta és tartatta be, hiszen ezek növelték volna a költségeket, az pedig senkinek sem hiányzott, hogy a kínai termékek emiatt drágában kerüljenek a világpiacra. A külföldi cégeknek is kényelmes volt, hogy a piszkos munkát olcsón elvégeztethették Kínában: az amerikai/európai/akármilyen fogyasztó örül, hogy olcsón kap okostelefont, az pedig nem érdekli különösebben, hogy a távoli összeszerelő üzem környékén fogyatékos gyerekek születnek. Hasonlóan gondatlan volt a kínai vásárló is: végre lehet saját kocsija, légkondija, lapostévéje, miért maradna ki a jóból? Súlyosbítja a gondokat, hogy az ország energiaéhségét jórészt szénnel elégítik ki: a világ évi szénfogyasztásának felét Kínában égetik el.

A mostani válság - a ritka hosszú szélcsend miatt egy hónapig ült mérgező szmogfelhő Kína területének egynegyedén, épp a legsűrűbben lakott vidékeken - abból a szempontból hasznos is lehet, hogy gondolkodásbeli fordulatot hozhat. A valóságot már nem lehetett eltitkolni: mindegy, mit ír a Zsenmin Zsipao, azt mindenki világosan látja, hogy nem látja világosan az utca túloldalát, így az eltussolási kísérletek közfelháborodásba és közröhejbe fulladtak. Idővel még az állami média is bírálta a kormányt, amiért nem tesz eleget a probléma enyhítéséért és a hiteles tájékoztatásért - valamelyest változott is a helyzet.

Valójában az utóbbi években már történtek intézkedések a helyzet javítására, s hamarosan - éppen a közelmúltbeli fulladásközeli állapotok miatt - újabbak várhatók. Tavaly az egy egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználás számottevően csökkent, és Kína azon kevés ország közé tartozik, ahol évek óta nő az erdősített területek aránya. Az ország 2011-2015 között 380 milliárd dollárnyi jüant költ környezetvédelemre. Persze a politikusok elszántsága nem elég: a vállalkozások és a lakosság környezettudatosságának is növekednie kell - ez azonban veszélyeztetheti a gazdasági növekedést, ami újabb problémákat okozhat. A következő évek kérdése, hogy a kínaiak ki tudnak-e törni a "légzés vagy jólét?" dilemmából.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.