Levél a zsidóknak: bocsássatok meg nekem!

/ 2010.01.10., vasárnap 14:10 /

El kell ismernünk Izrael nehéz körülmények között elért teljesítményét, s miközben pozitív módon még ki is tartunk amellett, hogy segítünk Izraelnek megjavítani viszonyát az arab népességgel, nem szabad megengednünk bírálatokat, hogy stigmatizáljuk Izraelt - fogalmazott.

Az amerikai elnök, aki egyazon tárgyalóasztalhoz ültette Anvar Szadat egyiptomi államfőt és Menahem Begin izraeli kormányfőt és megköttette 1979-ben, a történelmi jelentőségű Camp David-i egyezményeket. Az elnök, akinek 2002-ben Nobel Béke-díjjal ismerték el a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának érdekében tett fáradozásait. Az elnök, akinek a georgiai Atlantában működtetett intézete az emberi jogok előmozdításán és a világ nagy egészségügyi problémáinak megoldásain dolgozik, a napokban bocsánatot kért az amerikai zsidó közösségtől.

Jimmy Carter a 'JTA' nevű hírügynökségnek küldött levelében kért nyilvánosan is bocsánatot azért, ha korábban esetleg stigmatizálta volna Izraelt. A volt elnök Izrael politikáját bíráló könyve és nyilatkozatai ugyanis nemegyszer alaposan kiverték a „biztosítékot"; érdekes módon inkább az amerikai zsidó szervezetek körében, semmint Izraelben.

A legnagyobb és leghevesebb vitát a 2006 őszén megjelentetett „Palesztina: békét és ne apartheidet" című könyve kavarta. Ebben, a többi között, a megszállt palesztin területeken létrehozott zsidó telepítések gyakorlatát, az egész telepítési politikát a valahai dél-afrikai apartheidhez hasonlította. A tekintélyes ex-elnököt támadások sorozata érte: palesztinok melletti részrehajlással, antiszemitizmussal, Izrael megsértésével vádolták meg.

Az emberi jogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó atlantai Carter Központ tizennégy munkatársa például, tiltakozása jeleként, azonnal elhatárolódott tőle és ki is lépett az intézményből. Ám ő, mintha fittyet hányt volna a támadásokra, változatlanul cikkekben állt ki a palesztinok alapvető emberi jogai mellett, kritizálta az izraeli politikát, többször is a térségbe utazott, tárgyalt, egyeztetett, találkozott, például Asszad szír elnökkel vagy Khaled Meshallal, a Hamasz damaszkuszi száműzetésben élő vezetőjével.

A többi között a Bush-kormányzatot is magára haragította, mert „saját szakállára", a hivatalos amerikai politika ellenében tárgyalgatott. Igaz, ezenközben megpróbálta helyreállítani-megjavítani viszonyát a zsidó közösségekkel, zsinagógákba és zsidó közösségi házakba járt magyarázni a mondandóját, nemegyszer bocsánatot is kért, ha esetleg megbántott volna valakit - ám erőfeszítéseit rideg visszautasítás fogadta.

Állítólag ezért döntött úgy, hogy nyílt levélben kér bocsánatot. „El kell ismernünk Izrael nehéz körülmények között elért teljesítményét, s miközben pozitív módon még ki is tartunk amellett, hogy segítünk Izraelnek megjavítani viszonyát az arab népességgel, nem szabad megengednünk bírálatokat, hogy stigmatizáljuk Izraelt" - fogalmazott levelében a 86 éves politikus. Aki egyúttal bűnbánó imádságot ajánlott fel bármely szaváért, amellyel esetleg megbánthatta volna a zsidó közösséget.

Mondatainak fogadtatása általában pozitív. Abraham Foxman, a Rágalmazás-ellenes Liga direktora például azonnal üdvözölte a közleményt, mondván, hogy ez „a megbékélés kezdete", bár hozzátette, hogy e megbékélés milyenségét majd a jövő mondja meg. Az amerikai sajtóban többnyire bloggerek szóltak hozzá, s többségük szintén örömmel üdvözölte Carter nyilatkozatát.

Ugyanakkor kiderült az is, hogy a volt elnök unokája szintén politikusi pályára készül, s néhányan gyanakodni kezdtek: talán ez is befolyásolhatta a bocsánatkérő nyilatkozat mostani közzétételét. A 34 éves Jason Carter ugyanis szenátornak pályázik, s Atlanta egyik olyan választókerületében indul a voksokért, ahol nagy lélekszámú a zsidó közösség. (David Adelmant, az eddigi szenátort az Obama-kormányzat szingapúri nagykövetnek jelölte.)

Carter nagypapa azonnal cáfolta, hogy ez a megfontolás állna bocsánatkérése hátterében. Jason Carter ráerősített: „nagyon örültem ugyan nagyapám levelének, de ennek egyáltalán semmi köze sincs az én választási kampányomhoz" - nyilatkozta. S fontosnak tartotta ő is a megbékélést hangsúlyozni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.