Levelet írtak Tarr Bélának

/ 2011.02.21., hétfő 11:17 /
Levelet írtak Tarr Bélának

A 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos díjátadó előestéjén díjazta a Berlinale filmjeit a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI. A 16 világpremiert felvonultató versenyprogram legjobb filmjének járó díjat Tarr Béla A torinói ló című filmje nyerte el múlt péntek este, valamint az alkotást a zsűri nagydíjával, az Ezüst Medvével is kitüntették. A két és fél órás A torinói ló című filmet már 23 ország forgalmazója megvásárolta a berlini filmfesztivál keretében megrendezett filmvásáron. Az 55 éves Tarr Béla egy korábbi nyilatkozatában arra utalt: ez lesz az utolsó filmje. De nem az utolsó nyilatkozata...

A világszerte elismert rendező ugyanis többek között a Der Tagesspiegel című német lapnak nyilatkozva meglehetősen éles hangnemben bírálta a magyar kormányt. „Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húszévnyi hivatali időre rendezkedik be. De mennie kell - nem pedig nekem" - mondta az Ezüst Medve-díjas rendező.

A továbbiakban közlünk egy nyílt levelet, amelyet Gulyás Balázs, a Mokép-Pannónia állami filmes vállalat vezetője írt Tarr Béla nyilatkozataival kapcsolatban.

„Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy Tarr Bélát továbbra is nagy művésznek, talán a legnagyobb élő magyar rendezőnek tartom. Meggyőződésem, hogy a Berlinben begyűjtött díjai nem csupán az alkotók, hanem Magyarország, a magyar kreativitás sikerei is. Talán az elsők között voltam, aki gratulált neki szombat este.

Ahelyett, hogy ezen díjnak most minden magyar önfeledten örülne és büszke lenne rá, arra kényszerülünk, hogy a rendező győzelmi mámorban elhangzott könnyelmű kijelentéseit elemezgessük. A torinói ló alkotójának a berlini Der Tagesspiegelnek adott nyilatkozatával nem az a gond, hogy könnyelműen tette, hanem hogy egészen egyszerűen valótlanságokat tartalmaz. (Ezen a ponton érdemes azért a lap mint médium komolysága kapcsán leszögezni, hogy a 3,5 milliós Berlinben a lap 120 ezer példányt képes értékesíteni. A Der Tagesspiegelnek az utóbbi időben nem sikerült Magyarország kapcsán bármilyen pozitívumról hírt adnia.) Egy, a nemzetközi színtéren mozgó művésznek tudnia kell, hogy szavainak súlya megsokszorozódik egy ilyen díj után.

Tarr Béla

Tarr Bélának egy nap alatt sikerült elérnie, hogy a befogadók műveit ne azok értéke, hanem politikai hovatartozása szerint ítéljék meg. Nyilatkozata nemcsak önmagának (sőt, neki legkevésbé), hanem az egész filmszakmának, valamint a teljes magyar művészvilágnak okozott kárt.

»Szabad ember vagyok, de már nem egy szabad országból« - mondja Tarr Béla a Tagesspiegelnek. Ezek képtelen vádak, nem is érdemes vitatkozni velük, hiszen magunk is képtelen magyarázkodásba keverednénk. Érdemes ennek ellenére is megjegyezni, hogy ezek a képtelen vádak Magyarország ellen nem Magyarországon, és nem egy magyar újságnak nyilatkozva hangzottak el.

A »mi Bélánk« (vö.: A legényanya) szerint a kormány »Kulturkampf«-ot folytat az értelmiség ellen, mivel az liberális és ellenzéki. Érdemes ezt itt és most kikérni magamnak-magunknak. Az elmúlt huszonegy év egyik szomorú tanulsága, hogy liberális véleményvezérek szerint aki nem liberális, az már nem is lehet értelmiségi, művész meg pláne nem. Méltatlan volna egy szép hosszú felsorolással élnem. (Egyébiránt a Mesterházyk és Demszkyk országában nagyon kerülném a liberális szót még csak kiejteni is. A Kulturkampf alatt egyébként Németországban hagyományosan a Porosz Királyság, majd később a bismarcki Német Köztársaság és a katolikus egyház közötti konfliktussorozatot értik, amely 1871-ben kezdődött és be is fejeződött 1878-ban. Fő tétje az egyház és az állam szétválasztása volt. Mindenki döntse el saját maga, hogy jelenleg van-e ilyen Kulturkampf hazánkban.)

»Az állami támogatásról aláírt ígéret már csak annyit ér, mint egy vécépapír«- fogalmaz Tarr. Igen, valóban. A kialakult helyzetért nagy részben felelős a Medgyessy-kormány idején a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére beígért, de meg nem kapott támogatás, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása. Ezt a tényszerű mondatot elfelejtette hozzátenni.

»Magyarország az elmúlt húsz évben szabad és boldog volt.« Én mondjuk tudnék egy hosszabb időszakot is említeni, amikor az ország viszonyai miatt nem voltam épp boldog. Például amikor honfitársaim szemét lőtték ki az utcán politikai véleményük miatt, vagy amikor kiderült, hogy becsaptak, és csalással ragadták meg a politikai hatalmat. Nem emlékszem, hogy az úgynevezett liberális értelmiség akkor tiltakozott volna például a Tagesspiegelben.

»Most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket.« (Tarr Béla ezzel a mondatával Andrew G. Vajna producerre utal, aki januártól »a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos» - a szerk.) Ez egyrészt tételesen cáfolható, hiszen a kormány (igen, a kétharmados többséggel megválasztott) fog véleményt mondani a biztos programjáról, és hozzájárul vagy nem járul hozzá ezen program végrehajtásához. Talán érdemes lenne megvárni a kritikákkal a program elkészültét, talán érdemes volna legalább egy esélyt adni, ha már a szabadelvűségről esett szó, és ha már az előző, a kommunista diktatúrában gyökerező támogatási szisztémát sikerült csődbe hajszolni.

Egészen idáig sajnáltam, hogy Béla nem szeretne több alkotással előrukkolni, buta nyilatkozata ezt az érzést is sikeresen kiölte belőlem. Kommunikációelméleti szempontból azonban van egy tanulsága az ügynek: a XXI. században egy meggondolatlan nyilatkozattal egy művész akár egész életművét saját maga zúzhatja porrá. Tudom, hogy szomorú pillanat, ámde ritka is, jól jegyezzük meg.

Gulyás Balázs, magyar értelmiségi, a MOKÉP igazgatója"

Tarr Béla nyilatkozata tulajdonképpeni folytatása egy, az utóbbi hetekben megindult tiltakozási hullámnak. Február elején már több magyar rendező fogalmazott meg véleményt a „magyar film barátaihoz" címzett nyilatkozatában. Ezt Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György és Tarr Béla írta alá, a támogatók között további 42 külföldi filmes neve szerepelt, köztük Michael Haneke osztrák, Aki Kaurismäki finn, Gus Van Sant amerikai, Andrzej Wajda lengyel rendező, valamint Hanna Schygulla német és Tilda Swinton brit színésznő. „Embereket, vezetőket mindig le lehet váltani, az MMKA-val valóban voltak problémák, legfőképpen az, hogy az alapítói kör túlságosan be volt betonozva, nem tükrözte a szakma mai állapotát. Mégis sokkal jobban érzem magam demokratikus struktúrákban, mint akár egy nagyon jóindulatú pártfogó felügyelete alatt" - hangsúlyozta akkor Enyedi Ildikó rendező.

A rendezőnő szavaihoz fontos hozzátenni, hogy az MMKA-val, vagyis az első számú magyar állami filmes pénzosztó intézménnyel, a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal valóban voltak problémák. A 2010 előtti felelőtlen gazdálkodásának köszönhetően ugyanis az évi nagyjából ötmilliárd forintból gazdálkodó szervezetnél 6,5 milliárdos tartozás halmozódott fel. A kormány ennek hatására zárolta a filmes pénzeket, s nevezte ki Andrew G. Vajnát a filmiparért felelős kormánybiztosnak.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.