Lizarazu nem fizet

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Barátságos meccs volt. Március utolsó szerdáján a világ- és Európa-bajnok franciák nemzeti tizenegye 2-1-re kikapott Valenciában a spanyol labdarúgó-válogatottól. A hír önmagában is szenzáció, ugyanis a franciák közel egy éve nem találtak legyőzőre. Mint a gallok biztonságáért felelős spanyol rendőri vezető elmondta: huszonöt kommandós vigyázta a francia játékosok minden mozdulatát. A hotel emeletét, ahol a franciák laktak, a biztonságiak valóságos erőddé változtatták át. Külön két testőrt kapott Bixente Lizarazu, a Bayern München apró termetű jobbhátvédje, aki baszk származása miatt kiérdemelte az ETA szakadár terrorszervezet különleges figyelmét. Még tavaly decemberben - mintegy a 31. születésnapjára időzítve - levélben szólította fel az ETA a franciaországi Baszk-parton, Saint-Jean-de-Luzban született Lizarazut, hogy a sok millió márkás bevételéből "forradalmi adóként" juttasson egy részt a terrorcsoportnak.

Lizarazu - aki valószínűleg a világon a legismertebb élő francia baszk, és aki egy évet játszott a spanyolországi Baszkföld híres labdarúgóklubjának, az Atletico Bilbaónak a színeiben - határozottan elutasította a felkérést, inkább testőrökkel védelmezi magát és családját az ugyancsak komolyan veendő fenyegetéssel szemben. "Ellenséges ország mezében játszol" - szólt az ETA üzenete a kékek védőjének. Nem csoda, ha Valenciában a testőrök majdnem a pályára is felkísérték a jobbhátvédet, aki derekasan küzdött, de ő sem tudta megmenteni csapatát a kijózanító vereségtől.

Aki nem fizeti meg a "forradalmi adót", annak baja eshet. S nem kérdéses, mekkora baja, ugyanis a terrorszervezet több mint negyvenéves működése alatt közel nyolcszázan haltak meg az ETA által elkövetett merényletekben. A z ETA még 1959-ben alakult, elsődleges célja a független Baszkföld létrehozása. Az 1980-as évek közepéig Franciaország - kimondva-kimondatlanul - menedéket adott az ETA-tagoknak, azóta azonban a spanyol-francia antiterrorista együttműködés során időről időre lecsapnak a francia Baszkföldön tevékenykedő, időlegesen megbújó vagy épp robbanószert zsákmányoló ETA-vezetőkre. A francia baszk nacionalizmus is erősödik, tavaly a rendőri szervek mintegy százharminc tüntetést írtak a számlájukra, de olyan véres leszámolások, amilyenre Spanyolországban szinte hetente van példa, itt egyelőre még nem következtek be.

A spanyolországi szervezet az önmaga által meghirdetett "tűzszünetet", amely közel két évig tartott, 1999 végén mondta fel. A baszk szeparatista "hadsereg" anyagilag egyébként jól áll, a terrorszervezet pénzügyeit fürkésző spanyol újságírók szerint legalább 200 millió francia franknyi megtakarítása van. Így hát Lizarazu megzsarolását nem a kincstár kiürülése, csupán az indokolja, hogy a nagy név fenyegetettsége jó hatással lesz a kicsi emberekre, akik "szolidaritásukkal" anyagilag is támogatják a szervezetet. Az ETA pénzt követelő parancsát közel hétszáz baszk nem hajlandó végrehajtani, ők - hasonlóan Bixente Lizarazuhoz - állandó rendőri védelmet élveznek.

Az idén eltelt három hónapban az ETA tizenöt támadásában nyolc személy vesztette életét. A gyilkosságok egyre kegyetlenebbek, egyre alantasabbak, s egyre kisebb rangú személyek - politikusok, rendőrök, katonák - válnak áldozatul. A Franco tábornok ellen indult mozgalom, amely a baszk nép önrendelkezését tűzte zászlajára, mára bűnözők kezébe került: maffiagyilkosságokban vesznek részt, bombáik válogatás nélkül ölnek, emberrablásaik a pénzszerzésre korlátozódnak - a szélsőségesen nacionalista felhang csak keveseket téveszt meg.

Különös, hogy ehhez is megtalálják az új "katonákat". "Az új nemzedék csatlakozik a fegyveres harchoz" - kiáltotta világgá tavaly egy elesett fegyvertársakat búcsúztató bilbaói temetésen az szervezet politikai szárnyának szóvivője. S valóban: a temetői menetben fiatalok ezrei vonultak. A törvényesen működő Haika, a 4000 tagot számláló, szélsőségesen radikális ifjúsági szervezet az ETA fő utánpótlásbázisa. A volt harcostársak fiai és lányai ugyanazokat a bárokat, ugyanazokat a kulturális egyesületeket, ugyanazokat a sportklubokat látogatják, ahol minden a szeparatizmus körül forog. A baszk rendőrség egyik illetékese szerint az "utcai harcosok", akik a tüntetéseken törnek-zúznak, könnyen válnak terroristákká. Mégpedig úgy, hogy a rendőrségi aktájuk egyre nehezebb lesz. Ezt követően nem vonulnak be a börtönbe, inkább az illegalitást választják. Ekkor már anyagilag is a szeparatista szervezettől függnek, s készek végrehajtani az ETA által kitervelt merényleteket. Aki belesodródott a fegyveres harcba, sok választása nem maradt: ha kiszáll, árulónak tekintik.

Az ETA új generációjának megjelenése aggasztja a spanyol rendőrséget. Ma már látszik, hogy milyen hiba volt húsz-egynéhány évvel ezelőtt letartóztatni a baszk "gondolkodókat" - mintegy ötszázat Spanyol-, nyolcvanat Franciaországban vettek őrizetbe -, hiszen így nyílt meg az út a radikálisok előtt a szervezetben a hatalomra jutásra. A különösen nem képzett, sőt egyesek szerint "politikai analfabétáknak" tartott új nemzedék egyik képviselője így összegezte hitvallását a spanyol ABC napilapnak: "Húszéves vagyok, és gyakorlatilag ugyanazt akarom, mint elődeim: jogot arra, hogy eldönthessem: autonómiát vagy függetlenséget kívánok-e. Hogy Francóval, Gonzálezzel vagy Aznarral állok-e szemben, az mindegy, a harc ugyanaz marad."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.