valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

http://valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

London vs. Csíkszereda

/ 2018.04.18., szerda 16:50 /

A határon túliak, az átjelentkezők és a külföldön élők szavazatai összességükben egyetlen mandátumnyit sem változtattak a választás eredményén. Azt viszont megmutatták, hogy tényleg két Magyarország van.

A hét közepén még úgy látszott: a határon túli magyarok fogják túlbiztosítani a kormánypártok kétharmadát, a beérkező levélszavazatok ugyanis egy pluszmandátumot hoznak a Fidesznek. Ám ezt végül ellensúlyozták azok szavazatai, akik nem a lakóhelyükön voksoltak. A levélszavazatok nélkül tehát éppen a kétharmad alatt maradtak volna a kormánypártok, vagyis nem volt fölösleges a határon túli támogatók megszerzésébe ölt energia, még ha az eredeti ambíciók ennél nagyratörőbbek voltak is.

„Ha négy évre nyerni tudunk, és utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne” – mondta 2006-ban Mikola István, a Fidesz akkori második embere, amivel azonban inkább csak az ellenzéket mozgósította. A Mikola által kitűzött célok közül a kormányon töltött években áll a legjobban a Fidesz, az ötmillió új állampolgárból egyelőre jó egymillió lett meg. De ebből az egymillióból csupán 378 ezer regisztrált, és végül nekik is csak egy részük adott le érvényes szavazatot. Így jött össze 225 ezer listás voks, ami csaknem százezer szavazattal több, mint a 2014-es.

Egypártrendszer

Miközben azt lehet vitatni, hogy a kormánypártok mozgósítása mennyire volt sikeres, ha a négy év megfeszített munka százezer új listás szavazatot sem hozott, az aligha vitatható, hogy a Fidesz jól mérte fel a megcélzottak pártválasztását. Már négy éve is a szavazatok több mint 95 százaléka érkezett rá, de most még ezt is sikerült felülmúlni, és 96 százalék fölé kerülni. Ami azt jelenti, hogy a Fidesz-lista minden 13. szavazata a határon túlról érkezett. Minden más párt egy százalék alatt maradt.

Utóbbi különösen a Jobbiknak fájhat, melynek egyik első országos politikai akciója volt a 2004-es népszavazáson a kettős állampolgárság támogatása. Tehát a számok azt sem feltétlenül igazolják, hogy a referendum, a baloldal (a szocialisták anno a kettős állampolgárság ellen kampányoltak) ősbűne áll a mostani preferenciák mögött. Mint ahogy gyakorlatilag az sem számít, melyik ellenzéki pártnak mi a jelenlegi álláspontja. Molnár Gyula MSZP-elnök és Karácsony Gergely kormányfőjelölt a kampányban Kolozsvárra is elzarándokolt, hogy elmondja, fontos vívmány a határon túliak szavazati joga, és meg kell tartani. A DK vezetője, Gyurcsány Ferenc viszont egyik legfőbb témájává tette a szavazati jog elvételét. Ez a különbség a levélszavazók szemében pár száz voksot ért. Vagyis ha Gyurcsány otromba videóival képes volt itthoni szavazókat szerezni, akkor politikai szempontból nagyon is megérte neki ezzel kampányolni. A határon túl legalábbis nem vesztett vele semmit.

Az ellenzék tehát egyszerűen nem létezik a határon túli magyarok körében, a Fidesz mindent visz. Köszönhetően egyrészt a hálának, hiszen kormányra kerülve ez a párt adta meg a hőn áhított állampolgárságot, másrészt a határon túli magyar szervezetek bőkezű támogatásának. A legfontosabb ezek közül az RMDSZ, melynek vezetője, Kelemen Hunor a kampányban nem is csinált titkot belőle, hogy a kormánypártokat támogatják.

Egyről a kettőre?

Ezek a szervezetek azért is fontosak, mert a mozgósítás mellett a szavazat begyűjtésében is részt vesznek. Továbbítják azok szavazatait, akik nem akarják erre a postát használni. Mindennek természetesen jó oka van. Ukrajnában és Szlovákiában is tilos a kettős állampolgárság, de másutt sem feltétlen örülnek a hatóságok, ha állampolgáraik egy másik ország polgárai is, és a másik államhoz való tartozásukat választáson is kimutatják. A voksolóknak tehát méltányolható érdekük fűződik ahhoz, hogy titokban maradjon, ha szavaznak.

Ezt szolgálja az is, hogy a határon túli magyarok névjegyzéke nem nyilvános. Ugyanakkor ezek a biztonsági intézkedések megnyithatják az utat a visszaélések előtt. A vádakban természetesen a DK járt élen. A párt megszólalásaiban nemcsak arra célzott, hogy a határon túli szervezetek bármit megtehetnek a hozzájuk befutott szavazatokkal, hanem fölvetette: mivel a névjegyzék nem nyilvános, „az ellenzék nem tudja ellenőrizni, hogy a levélszavazásra regisztrált határon túli magyarok nem létesítettek-e magyarországi lakcímet is. Ennélfogva annak sincsen semmilyen akadálya, hogy a levélben már listás szavazatot leadó határon túli magyarok a választás napján átjöjjenek, és fiktív lakcímük alapján még egyszer szavazzanak”.

A párt régóta állítja, hogy tömegével jelentettek be az ukrán határ közelében fekvő magyarországi falvakba új állampolgárokat, hogy itt szavazhassanak, s ezzel orvosolják a kormány szempontjából a határon túli szavazók egyetlen hátrányát, vagyis hogy ők csak listára voksolhatnak, egyéni képviselőre nem. A HírTv Célpont című műsora is ezt állította, sőt a műsor munkatársai be is épültek egy hálózatba, amely határon kárpátaljaiak százait utaztatta Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak – az utasítás szerint a Fideszre.

Ebben az olvasatban az sem véletlen, hogy a kormány aznapra az ukrán határon könnyített ellenőrzést rendelt el, és tíz – vasárnap egyébként zárva levő – ideiglenes átkelőt nyitottak meg a keleti határon. Más ellenzéki médiumok az ország más részeiről, például Csepelről számoltak be gyanús külhoniaknak tűnő szavazókról, de nehéz megállapítani, hogy ezekben a híradásokban mennyi az igazság.

Más világ

Miközben a kormány mindent megtesz, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek tagjai minél könnyebben szavazhassanak, kevésbé nagyvonalú a külföldön dolgozókkal, tanulókkal, vagy a szavazás napján külföldön tartózkodókkal szemben. Ők nem egy esetben költséges utazások, hosszú sorban állás után adhatják le voksukat, amit csak részben ellensúlyoz, hogy magyarországi lakcímük révén egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Ha megnézzük az ő szavazataikat, a kormánypártoknak minden okuk meg is van a különbségtételre.

A számolás persze nem olyan egyszerű, mint a levélszavazatok esetében, melyet a hatóságok külön egységként kezelnek és számolnak. Minden választókerületben kijelöltek egy szavazókört, amelyben a voksokat nem számolták meg. Ebbe az alapba keverik bele azok céduláit, akiknek van a kerületben lakcímük, de máshol szavaztak: vagy másik magyarországi városban (ők az átjelentkezők), vagy külföldön valamelyik külképviseleten. Több mint 284 ezer ember szavazata maradt így meg, köszönhetően annak, hogy mind az átjelentkezők, mind a külföldön urnákhoz járulók száma nagyon megnőtt a négy évvel ezelőttihez képest. Előbbi 128 ezerről 200 ezer fölé, utóbbi 24 ezerről 52 ezerre emelkedett.

A választás szervezői nem is bírták a megnövekedett igényeket, Budapesten és Nyugat-Európában is több helyen többórás sorok alakultak ki. Már csak a várakozókat mutató képek alapján is lehetett tudni, hogy ez sajátos csoport. Az átjelentkezők és a külföldön szavazók is jellemzően fiatalabbak, mobilabbak, képzettebbek, sok köztük az egyetemista. Szavazataik is ennek megfelelően eltérnek az átlagtól. A körükben leadott 280 ezer voksnak a Fidesz csak bő harmadát kapta meg; ha az egész ország így szavaz, az MSZP épp hogy bejutott volna a parlamentbe, a DK-nak pedig ez sem sikerült volna. Ellentétben az LMP-vel, amely a harmadik legnagyobb párt lenne, közvetlenül a Momentum előtt, és még az Együtt Juhász Péterének sem kellene kalapoznia, hogy – mivel pártja nem érte el az egyszázalékos küszöböt – visszafizesse a 190 millió forintos állami támogatást.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ezeknek a szavazatoknak negyede az eredeti szavazókörben leadott voks, ahol vélhetően az országos arányok érvényesültek (azaz a kormánypártoké lett a támogatások fele), akkor az azt jelenti, hogy az átjelentkezők és külföldön szavazók erősen kormányellenesek, de a régi ellenzéki pártokból sem kérnek. Erre utal egy közvélemény-kutatás is, amely a londoni követség előtt kígyózó sorban készült. A nyolcezer szavazóból megkérdezett ezer ember véleménye alapján a Fidesz–KDNP egy számjegyű eredménnyel a pártszövetségeknek előírt tízszázalékos parlamenti küszöböt sem ugraná át, viszont nemcsak a Jobbik, hanem az LMP és a Momentum is húsz százalék fölött lenne.

Ami persze nem jó hír a Fidesznek, de lehet, hogy még rosszabb a külföldön élő magyaroknak: a kormánypártoknak ugyanis nem érdekük a helyzetük könnyítése – még akkor sem, ha amellett anyagi érvek is szólnának. Az angolai Luandába kimenni, begyűjteni és hazahozni az oda bejelentkezett hét szavazó voksát, milliós tétel, miközben annak idején a Fidesz épp a pazarlás elleni fellépéssel indokolta, miért kell egyfordulóssá alakítani a választást. Minden bizonnyal marad tehát a jelenlegi rendszer, melynek eredményeként a Nyugaton élők töredéke voksol. És nyilván marad az igyekezet, hogy még tovább növeljék a Fideszt támogató külhoni magyarok levélszavazatainak számát. Ami azt is jelenti, hogy az ellenzéknek – ha egyszer kormányra kerül, és lehetősége lesz újrarendezni a választási rendszert – érdekében áll majd mindent megtenni, hogy fordítva járjon el, s minél inkább megnehezítse a külhoni magyarok szavazását. Ebből következően egy mindenki számára elfogadható, az ellentéteket csökkentő, méltányos megoldásra nem mutatkozik esély.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.