Magyar ’68: forradalom helyett Túró Rudi

/ 2018.06.07., csütörtök 16:25 /
Magyar ’68: forradalom helyett Túró Rudi

A magyar 1968-ban a legfeltűnőbb a feszültség teljes hiánya: a fridzsider-szocializmust meg sem legyintette az Európán végigsöprő diákmozgalmi hullám. Az életmódi változások viszont a vasfüggöny mögött is megtörténtek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Elsőre azt hihetnénk, hogy az Amerikán és Európán 1968 tavaszán végigsöprő diákmozgalmakat csak üdvözölhették egy szocialista országban. Végül is a diákok radikálisan baloldali eszméket hangoztattak és marxista forradalmat követeltek a leggazdagabb és legsikeresebb kapitalista országokban – mi más lenne ez, mint a tőkés társadalmak régóta várt és régóta ígérgetett nagy rendszerkrízise, a világforradalom nyitánya? Ehhez képest a korabeli pártsajtó egyáltalán nem volt lelkes, sorra jelentek meg olyan írások, amelyek a mai kommentelő nyelvére lefordítva azt üzenték: a nyugati diákok unatkozó hülyegyerekek, nevetséges provokátorok, akik jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak.

A diáklázadásokkal a szocialista táborból nézve az egyik baj az volt, hogy nem hasonlítottak az elmélet által előírt proletárforradalomra, volt azonban a fenntartásoknak egy zsigeri oka is: a lázadó, forradalmat hirdető fiatalok látványa a kelet-európai kommunista diktatúrák számára akkor is baljós volt, ha egyébként marxista szlogeneket üvöltöztek. Magyarországon 1956 közelsége miatt ez különösen így volt, de a pártelitnek nem kellett aggódnia: a magyar diákok egyáltalán nem mentek utcára ebben a viharos esztendőben. A kádári ország ugyanis forradalom helyett éppen a fridzsider-szocializmust építette.

 

 

 

 

A teljes cikk elolvasható a június 7-én megjelent Heti Válaszban és elektronikus formában a Digitalstandon.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.