valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Magyar a magyar ellen Szlovákiában

/ 2018.06.26., kedd 16:00 /
Magyar a magyar ellen Szlovákiában

Egy kormánypárti és egy ellenzéki magyar jelöltje lesz a tavaszi szlovák elnökválasztásnak. Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét arról kérdeztük, mi értelme megosztani a felvidéki magyarokat.

– Miért tartja fontosnak az MKP, hogy a szlovák államfőválasztáson önálló jelöltet állítson, amikor parlamenten kívüli pártként matematikailag sincs esély a győzelemre?

– Az MKP már öt éve is önálló államfőjelöltet állított, Bárdos Gyula személyében, aki öt százalékot ért el. Ez nagy siker, mert Bárdos volt a független Szlovákia történetében az első nemzetiségi elnökjelölt. Most is fontosnak tartjuk, hogy a felvidéki magyar kisebbséget képviselő MKP önállóan mutassa meg magát. Jelöltünk személyéről e hét végén országos tanácsunk dönt.

– Andrej Kiska, a jelenlegi államfő nem indul az elnökválasztáson. A politikus az öt évvel ezelőtti megmérettetésen sok magyar szavazatot kapott. Beváltotta a reményeket?

– Nem. Bár Kiska az elmúlt öt évben sok irányban nyitott, sajnos a kisebbségek, így a felvidéki magyarok sem érezték a figyelmét. Közeledési szándékunkat mindig tartózkodóan fogadta.

– Volt Szlovákiának olyan elnöke, aki nyitott lett volna a kisebbségek problémáira?

– Egy ilyen példa talán akadhat, mert Rudolf Schuster, aki 1999 és 2004 között Szlovákia második elnöke volt, tett néhány bátortalan lépést irányunkba, áttörés azonban nem történt a kisebbségek ügyében. Ami a jövőt illeti, abba nem lehet belenyugodni, hogy Szlovákiának mindig olyan államfője legyen, aki nem vállalja a szlovákiai kisebbségek átfogó képviseletét.

– Az MKP hét végén megválasztandó elnökjelöltjén kívül ki képviselhetné a kisebbségeket is?

– Ilyen személy egyelőre nem látszik, bár még nem teljes a jelöltek listája.

– Miért nem veszik számításba Bugár Bélát, a Híd–Most magyar–szlovák vegyes párt elnökjelöltjét, mint olyan politikust, aki szívén viselné a kisebbségek sorsát?

– A vegyes párt most Bugár Bélát, a frontembert küldte be az elnökválasztási küzdelembe, abban bízva, hogy az elnökválasztás második fordulójába is bekerülhet. Így megerősödne a Híd helye a jelenlegi kormánykoalícióban. És azzal a lehetőséggel is kecsegtetne, hogy sokan, akik a különféle botrányok miatt elpártoltak tőlük, ismét a párt híveinek sorát gyarapítanák. Nekünk most nem az a dolgunk, hogy az induló politikusok személyével foglalkozzunk. Az MKP-nak kell olyan elnökjelöltet állítani, aki mögé a magyar közösség képes felsorakozni.

– Az még alternatívaként sem merült fel, hogy magyar szavazatok maximalizálása érdekében a Híd–Most és az MKP közös magyar jelöltet indítson?

– A hidasok nem kerestek meg minket, mi pedig saját jelölt indítása mellett döntöttünk, ezért mi sem kerestük meg őket. Az elmúlt időszakban nem történt olyan esemény, amely indokolttá tette volna a vegyes párttal való kapcsolatfelvételt. Tavaly novemberben a megyei választások előtt a Híd kezdeményezte a párbeszédet, ami létre is jött, de közös jelöltekben akkor sem tudtunk megállapodni.

– Pedig a legutóbbi ukrajnai helyi megmérettetés előtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a vele addig rivalizáló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös jelöltek állításában állapodott meg. A siker nem is maradt el, Kárpátalján majdnem kilenc százalékot szereztek. Ez a példa nem lebegett az önök szeme előtt?

– A Híd 2010-es megalakulása óta folyamatosan veszít szavazótáborából, kilenc százalékról nagyjából hét százalékra esett vissza. Bugárék számára a tavaly őszi megyei erőpróbának (Szlovákiában a megyei közgyűlésekről külön választást tartanak – a szerk.) az volt a célja, hogy megállítsák a párt bázisának apadását. Nekünk ehhez kellett volna asszisztálni, olyan körülmények között, amikor a Hídnak nincs, nekünk viszont a Felvidék falvait, kisebb városait teljesen lefedő hálózatunk van. Mi a hatalom megszerzésének technikája helyett Dél-Szlovákia társadalmi, gazdasági és nemzetiségi problémáinak megoldására tettünk javaslatokat a megyei választások kampányában. Az események minket igazoltak. A magyarok által is lakott öt megyéből négyben az MKP jobb eredményt ért el, mint a Híd. Az MKP-nak 33 megyei képviselője lett, a Híd 10 megyei képviselői helyet szerzett.

– Ha általában a kisebbségek felkarolása a cél, akkor miért nem kötöttek együttműködési megállapodást a többi, a magyarokénál kisebb lélekszámú – lengyel, ruszin, roma, ukrán – nemzetiségi közösséggel? Mint ahogy Romániában az RMDSZ a német nemzetiségi kisebbséggel?

– A jövőben nem zárjuk ki a velük való együttműködést sem, de eddig valóban nem történtek ilyen egyeztetések. Viszont a szlovákiai politikai paletta jobboldalán elhelyezkedő pártok képviselőit márciusban, Ján Kuciak újságíró meggyilkolása után párbeszédre hívtuk székházunkba. Mi a Szabadság és Szolidaritást, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártot, valamint a Kereszténydemokrata Mozgalmat tekintjük partnernek. Az összefogásra a novemberi önkormányzati választások előtt lesz lehetőség, az MKP testületi döntése későbbre várható. Célunk, hogy az MKP jelöltjei közül a lehető legtöbb polgármestert és képviselőt válasszák meg, hiszen nekünk a vidéki szavazók adják a legnagyobb erőt. Ez a cél, és a törvényhozásba való ismételt bejutás a négyszázalékos népszerűségi mutatónk megerősítésével a 2020-ban esedékes parlamenti választásokra.

– Csakhogy az MKP a Híd–Most 2010-es megalakulása óta három egymást követő választáson – a magyar szavazatok megoszlása miatt – nem jutott be a parlamentbe, nem érte el az ötszázalékos küszöböt. Ennek ellenére reálisnak érzi, hogy két év múlva az MKP képviselői beülhetnek a törvényhozásba?

– Igen. Mi azért akarunk ismét bekerülni a pozsonyi parlamentbe, hogy kisebbségi ügyekben ne csak látszatmegoldások szülessenek. Ennek a kormánynak mennie kell, és létre kell hozni egy új kabinetet, amelyben a felvidéki magyarokat remélhetőleg az MKP fogja képviselni. Az MKP 1998-tól 2006-ig koalíciós partnerként kormánypárt volt. A parlament abban az időszakban hozott törvényt a kisebbségi nyelvek és a névhasználat szabályozásáról. Ez akkor is siker, ha a jogszabályokon van még mit csiszolni.

– Robert Fico miniszterelnöknek márciusban a Kuciak-gyilkosság után kitört botrány miatt le kellett mondania, Peter Pellegrini váltotta. Érezhető valamifajta változás, vagy minden visszatért a régi kerékvágásba?

– Minden úgy megy, mint Fico idejében. Most is a legnagyobb kormánypárt, a Smer irányít, Fico, a párt elnöke áll a háttérben. Pellegrini semmi mást nem csinál, mint folytatja Fico politikáját. A Smer pedig látszatintézkedéseket próbál elegánsan becsomagolni. Például az idei évtől működő, a kormány által létrehozott Kisebbségi Kulturális Alapot – pénzügyi támogatásaira a nemzeti kisebbségekhez köthető szervezetek pályázhatnak, a magyaroknak idén négymillió euró jutott – kulturális autonómiaként próbálja eladni. Pedig ez nem kulturális autonómia, hanem a kormány által juttatott pénzügyi támogatás. Ez nem jelent többet, mint a jelenlegi kormányzati függőség fenntartását.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.