felsooktatasirangsor.hu/vilag/karcos-nyaralast-tervez-megmutatjuk-hol-a-legolcsobb-a-sor-113951

http://felsooktatasirangsor.hu/vilag/karcos-nyaralast-tervez-megmutatjuk-hol-a-legolcsobb-a-sor-113951

Magyar a magyarnak

Kelet és Nyugat összecsapása az ukrán önkormányzati választásokon

/ 2010.11.13., szombat 09:17 /
Magyar a magyarnak

Rosszul szerepeltek a magyar pártok a múlt heti ukrajnai helyhatósági választásokon. A politikai ellentét és egymás besározása jellemezte a két magyar szervezet kampányát. A megosztottság miatt a megyei közgyűlésbe csak kevés magyar jutott be.

Az ukrán parlament előtt vörösre mázolt, fedetlen keblű ukrán nők tüntettek nemrég. A résztvevők így tiltakoztak az ellen, hogy Viktor Janukovics elnök nem ismeri hazája többségi lakosságának a nyelvét. Az orosz ajkú Janukovicsot nem lehet azzal vádolni, hogy meg se próbálja magát ukránul kifejezni. Nemrég viszont ebből származott a baj, ugyanis az "ukránosított" orosz súlyos "félrefordítást" eredményezett, és az elnök egyik beszédében - amikor éppen az adóemelés szükségességéről szólt - véres melleket emlegetett.

Nem Janukovics az egyetlen, aki Ukrajnában csak a saját anyanyelvét bírja. A 47 milliós ország közel 20 százaléka orosz. Az idei elnökválasztás óta ez az etnikai kisebbség adja az ország államfőjét, miniszterelnökét és a miniszterek többségét. Mindez és az eddig bevezetett kisebbségvédelmi rendelkezések páratlan alkalmat kínáltak a 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar lakosságnak a múlt vasárnapi helyhatósági választásokon, hogy az eddigieknél jobban érvényre juttassa nemzetiségi jogait.

Siralmas eredmény

A lehetőséggel nem tudott élni a magyar közösség, elsősorban azért, mert megosztott: két párt is magának tartja fenn a jogot a magyarság képviseletére. Az eredmény siralmas: a 108 tagú megyei közgyűlésbe az előrejelzések szerint - hivatalos eredmény november közepén várható - 8-9 magyar képviselő szerzett mandátumot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) révén.

A megyei képviselő-testület felét a pártlistán három százalékot elért szervezetek adják, másik felét az egyéni körzetekből bejutott honatyák teszik ki. A KMKSZ egyetlen egyéni képviselőt sem tudott felmutatni, viszont a négyszázalékos listás teljesítményével három képviselői helyet tudhat magáénak. Az UMDSZ négy egyéni mandátumot szerzett, de a listán csak néhány szavazattal lépte át a háromszázalékos küszöböt, ami két képviselői helyet jelenthet.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a voksolás rosszabb eredményt hozott, mint a 2006-os, ugyancsak gyengén sikerül szavazás. Ennek oka elsősorban az, hogy a kárpátaljai magyarok szavazataik nagy részét akkor és most is ukrán pártokra adták. Ez elsősorban a falvakra volt jellemző, a városokban kedvezőbb volt a helyzet, itt a KMKSZ jobban is szerepelt. "A megosztottság hatása mellett a kárpátaljai magyarok két kiló hús áráért eladták voksaikat" - tette hozzá Gajdos István, az UMDSZ elnöke.

Így Kárpátalja magyarsága, mely a lakosság több mint 12 százalékát teszi ki, alig jelenik meg az egyre nagyobb jelentőséggel bíró megyei közgyűlésben, ahol a decentralizáció következtében a kisebbségi jogok megvalósításáról döntenek. Ráadásul a két párt között olyan nagyok az ellentétek, hogy még a derűlátók sem számítanak együttműködésre közöttük.

A közös fellépésre történt kísérlet a helyhatósági választás előtt. Augusztusban tárgyalóasztalhoz ültek Beregszászon a KMKSZ és az UMDSZ képviselői, a megbeszélések azonban nem hoztak eredményt. Célul tűzték ki a közös választási program kidolgozását, az együttes képviselői lista állítását megyei, járási, városi és községi szinten, valamint a választások utáni együttműködés programjának kialakítását. Mivel az ukrán választási törvény nem teszi lehetővé pártszövetségek indulását, az UMDK elképzelése szerint a két párt felosztotta volna egymás között a magyarlakta területeket, egymás jelöltjeit felvéve saját listájukra. A KMKSZ, arra hivatkozva, hogy a szövetség így elveszíthetné önálló arcát, elutasította a javaslatot.

Megóvott választás

A jelenlegi ukrán politikai helyzetben az UMDSZ nyerésre áll a KMKSZ-szel szemben, mivel az elnök Viktor Janukovics a hatalmon lévő oroszbarát Régiók Pártjának szövetségese. Így félő volt, hogy egy esetleges együttműködés akár egybeolvadáshoz vezetne, és ebből a KMKSZ kerülne ki vesztesen. Eddigi ukrán szövetségese, a Julia Timosenko volt miniszterelnök vezette tömörülés ugyanis ellenzékben van, és a mostani választásokon is csak 12 százalékot tudott szerezni a kormányerők 36 százalékával szemben. Mindebből adódik a két szervezet ellentéte is. A 2004-es narancsos forradalom idején az UMDSZ az oroszbarát Viktor Janukovicsot, a KMKSZ a NATO- és az EU-tagság hívét, Viktor Juscsenkót támogatta.

A választási csalások miatt egyre inkább kiéleződő hangulatban a két magyar szervezet vezetői nem mutattak önmérsékletet egymás minősítésében. A narancsos forradalom győzelme a KMKSZ-nek kedvezett, az UMDSZ a "rossz" oldalra került. A két szervezet viszonya akkorra egyébként is megromlott. A 2002-es ukrajnai parlamenti választásokon ugyanis a Beregszász központú 72. választókerületben Kovács Miklósnak, a KMKSZ elnökének olyan kihívója akadt Gajdos István személyében, aki a helyi vezetés legmagasabb posztjáig jutott. Sőt, Gajdos nem csupán a járási adminisztráció és a szociáldemokrata párt támogatását bírta, hanem odaállt mögéje az UMDSZ is.

Az eredmény szoros lett: az első szavazatszámlálás után Kovács Miklós rendelkezett több vokssal, ám Gajdos óvást nyújtott be, ezért néhány választókörzetben érvénytelennek nyilvánították a szavazást, így végül ő jött ki győztesként. Később újraszámolták a megóvott választókerületben leadott szavazatokat, és az újraszámlálás megerősítette Gajdos István győzelmét. A kijevi parlamentbe így egyetlen magyarként ő került.

Az új magyar képviselő meglepő aktivitást mutatott a kisebbségi ügyek iránt, láthatóan ambicionálta, hogy szociáldemokrata jelöltsége és vállalkozói, illetve hivatalnoki múltja ellenére igazi "magyar vezető" legyen. És a várt eredmény nem is maradt el: 2002 végén az UMDSZ elnökének választották.

Oroszok árnyékában

A két párt közti viszony a 2004-es narancsos forradalom után sem lett jobb. Ráadásul a KMKSZ hiába volt szövetségese a Nyugat-barát ukrán vezetésnek, az nem teljesítette a neki tett ígéreteit, egy cseppet sem javult a kárpátaljai magyarság helyzete. Az ellenzékbe szorult UMDSZ pedig ezt jól ki tudta használni, folyamatos offenzívában volt. Már csak azért is, mert a második, Julia Timosenko vezette kormány - az orosz befolyás és így Janukovicsék visszaszorítása érdekében - egyre inkább nacionalista húrokat kezdett pengetni. Nemzetiségi területeken "ukránosították" az oktatást, korlátozták a kisebbségi tankönyvkiadást, megtiltották a külföldről behozott tankönyvek használatát, megszüntették a kisebbségi nyelveken az érettségit és az egyetemi felvételi vizsgát. Bár az intézkedések az orosz kisebbség ellen irányultak, a magyarokat is sújtották.

Az idei elnökválasztás után az új államfő nemcsak hogy eltörölte ezt az intézkedést, hanem a nemzetiségek anyanyelvén - azokban a közigazgatási egységekben, ahol a tíz százalékot meghaladja a kisebbség részaránya - garantálta a teljes körű anyanyelvhasználatot az állami ügyintézés valamennyi szintjén, és az oktatási rendszert is visszaállították. Mindez az UMDSZ-nek ütőkártyát adott a kezébe a KMKSZ-szel szemben. Gajdosék így mindig érvelhettek azzal, hogy szövetségesük teljesítette a magyaroknak tett ígéreteit, a másik magyar szervezet viszont nem mondhatja el ugyanezt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.