new.valasz.hu/vilag/europai-fordulat-johet-menekultugyben-nem-is-lesz-kvota-125463

http://new.valasz.hu/vilag/europai-fordulat-johet-menekultugyben-nem-is-lesz-kvota-125463

Magyar zseni alkotásával van tele a nyugati sajtó

/ 2014.12.05., péntek 08:35 /
Magyar zseni alkotásával van tele a nyugati sajtó

Barki Gergely művészettörténész a kislányával közös tévézés során fedezte fel Berény Róbert egyik remekművét. Az Alvó nő fekete vázával című festmény a Stuart Little, kisegér című film díszleteként szolgált. A sztorit megírta többek között a The Guardian, a BuzzFeed és közölte az American Film Institute hivatalos Twitter-csatornája is.

A Berény-festmény a The Guardiantól a BuzzFeedig
Magyar művész alkotásával van tele a nemzetközi sajtó
A Stuart Little-szállal a Berény-sztori az angolszász sajtónak is azonnal érthetővé vált. Írt róla többek között a New York Post (Historian spots long-lost painting while watching ‘Stuart Little’), a BuzzFeed (Lost Masterpiece Discovered In Background Of “Stuart Little”), a The Guardian (Stuart Little leads art historian to long-lost Hungarian masterpiece), közölt róla anyagot az ABC News (Missing Painting Found in 'Stuart Little' Set Background) és az NPR (Missing Painting Found On Set Of 'Stuart Little'), utóbbi híradást az American Film Institute hivatalos Twitter-csatornáján is közzé tették.

 

A történet öt éve bejárta a magyar sajtót, de mostanra Japántól Dél-Amerikáig ismerik a festmény sztoriját. Mi a legfőbb hozadéka a nemzetközi sajtóvisszhangnak?

Az, hogy pozitív magyar hírről van szó, ráadásul a magyar kultúra, s ezen belül az alig ismert magyar festészet arat diadalt a világban. Remélhetőleg sokan megjegyzik nemcsak Berény Róbert nevét, de azt is, hogy a magyar művészet nemzetközi rangú értéket képvisel.

Ön hol látta először ezt a festményt?

A Nemzeti Galéria festészeti osztályának fotóarchívumában, egy fekete-fehér reprodukción, és azonnal megéreztem, hogy nagyszerű lappangó kép, jó lenne megtalálni. Az adatok szerint csupán két, 1928-ban rendezett kiállításon szerepelt, miután Berény 1926-ban hazajött Berlinből.

Mit keresett Berlinben?

A Tanácsköztársaság bukása után költözött Berlinbe, ám ott nem találta a helyét. Elvált a feleségétől, ami művészetére is hatással volt: a festészet helyett a zeneszerzés és a pszichoanalízis felé fordult. Bár kapcsolatba került a magát Anasztázia hercegnőnek kiadó nővel és Marlene Dietrichhel is, ezek a kalandok nem voltak hatással művészetére. 1926-os hazatérése után festészete felfrissült, amiben nagy szerepe volt, hogy megismerte második feleségét, Etát. Berény életművében az 1926–1930 közötti évek kiemelkedő korszak, főként enteriőröket festett, melyeken gyakran tűnik fel Eta alakja. Az Alvó nő fekete vázával című képnek is ő volt a modellje.

Az Alvó nő a Stuart Little, kisegér című filmben

Az Alvó nő a Stuart Little, kisegér című filmben

Hogyan került a festmény Amerikába?

Nem tudjuk, elképzelhető, hogy a festő eladta 1928-ban, és az akkori tulajdonosok révén.

És legközelebb az 1999-es Stuart Little, kisegér című filmben bukkant fel?

Előbb Pasadenában, egy antik üzletben. A későbbi tulajdonosa, Lisa díszlettervező-asszisztensként nívós, elegáns képet keresett a filmhez, és a környékbeli boltokat járva talált rá a festményre.

Miután ön 2008-ban kiszúrta a festményt a tévében, azonnal írt a Sony Picturesnek?

Rögtön, de a válasz lesújtó volt: nincs meg a kép. Mégsem adtam fel, találtam egy honlapot, ahová befizettem egy kisebb vagyont, a közvetítő cég pedig elküldte a leveleimet a megfelelő címekre. Vagy hatvan helyre írtam, az egész stábnak, és mindenki válaszolt is, kivéve Lisát. Ő csak egy hónap múlva írt, de akkor elárulta: megvásárolta a festményt. Nem sokkal később találkoztunk Washingtonban, ahová a képet is magával hozta.

Lisa műgyűjtő?

Dehogy, ellenben rendszeresen fest. Ez az egy képe volt, és miután tanulmányozni kezdte Berény művészetét, közölte, hogy nem szeretne megválni a festménytől. Aztán mégis megtette, és Virág Juditék mostani aukciójára már az új tulajdonos küldte be.

Van rá esély, hogy hazai közgyűjteménybe kerüljön a kép?

Gyönyörűen mutatna a Nemzeti Galériában, de sokkal fontosabb szempont, hogy olyan helyre kerüljön, ahol ezután is elérhető lesz. Vagyis ha szükség lesz rá, kölcsönadják kiállításokra.

 

 

Barki Gergely
1970-ben született Budapesten. 2002-ben diplomázott az ELTE művészettörténet szakán. Dolgozott az ELTE-MTA Művészettörténeti Kutatóközpontjában, majd az MTA Művészettörténeti Intézetében, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazottja. Fő kutatási területe a XX. századi képzőművészet, elsősorban a magyar Vadak és a Nyolcak festészete; Czóbel Béla és Berény Róbert szakértője. Nős, három kislány édesapja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.