Magyarok tárhatják fel a világ utolsó fehér foltjainak egyikét

/ 2012.01.25., szerda 20:40 /
Magyarok tárhatják fel a világ utolsó fehér foltjainak egyikét

A világ legmagasabban fekvő, eddig még feltérképezetlen tavának felmérése is szerepel a Föld egyik legzordabb vidékére, a chilei Atacama-sivatagba hétfőn indult magyar kutatóexpedíció tervei között. A háromfős kutatócsapat emellett a legmagasabb vulkánon, az Ojos del Saladón helyez el műszereket. Az expedíció vezetőjével, Nagy Balázs geográfussal beszélgettünk.

– Nem először utaznak ide, a világ legmagasabb vulkánjára.

Ez az első kutatóexpedíció részünkről ezen a területen. Két évvel ezelőtt már jártunk az Ojos del Saladon, de akkor az volt a fő cél, hogy megmásszuk ezt az óriási vulkánt, és felmérjük, hogy a mi klímakutatásainknak mennyire megfelelő ez az extrém terep. Most már a vizsgálat elkezdése van soron. Olyan éveken keresztül mérő műszereket helyezünk el, amelyek jó ismereteket szolgáltatnak majd a környezet- és klímaváltozásról itt, a Föld egyik legszélsőségesebb terepén.

Mit jelent ez a szélsőségesség?

Annyira extrém ez a terep, hogy csaknem kétszáz kilométeres körzetében nincs lakott település, mert nincs ivóvíz, és magashegységi a környezet, ahol az életfeltételek igencsak korlátozottak. Azok a terepek érdekesek, amelyek extrémek és gyorsan változhatnak. Ez a terep nagyon száraz, nagyon szeles, nagyon hideg. Hogyha felmelegedés zajlik, akkor ezek a vidékek érzékenyen reagálhatnak erre: megnő a csapadékmennyiség, vagy éppen melegszik valamelyest a terület klímája. Egyelőre azonban nagyon keveset tudunk az egész hegyről, ezért van szükség a mérésekre.

Az első expedíció képei (fotók: atacama.expedicio.eu)

Hogyhogy Dél-Amerikának erre a kietlen pontjára egy magyar expedíció figyelt fel?

Dél-Amerikának ez a része olyan tág kutatási lehetőségeket kínál, és annyira zord, hogy szétoszlik azok figyelme, akik eziránt érdeklődnek. Ugyan Chile legmagasabb csúcsáról van szó (a vulkán 6893 méter magas), de ha megkérdeznénk egy chilei átlagembert, hogy mi az ország legmagasabb csúcsa, lehet, hogy nem tudná. Egyszerűen azért, mert rengeteg hatezer méternél magasabb vulkánjuk van. Vulkanológusok, hidrológusok, biológusok dolgoztak már itt, de azzal, hogy a jelenlegi klímaváltozás hogy hat az ottani környezetre adatszerűen, még senki nem foglalkozott.

Pontosan milyen változásokra kíváncsiak?

Minket azok folyamatok érdekelnek, amelyek az ottani törmelékben, talajban játszódnak le. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha már nincs például a felszínen jég, akkor milyen folyamatok változása mutatja legjobban az átalakulás dinamizmusát. Ezeken a helyeken is van jég, csak épp a feszín alatt: a törmeléket ugyanis jég cementálja össze: ez az örökfagy, az úgynevezett permafroszt, csak épp nem tudjuk, hogy mennyi. Az első feladatuk egy állapotfelmérés, hogy kimutassuk, hol kezdődik az örökfagy, mennyire összefüggő, mi a helyzet vele. Utána folyamatos mérésekkel ennek az örökfagynak a változásait fogjuk mérni.


Hogyan néz ki a gyakorlati munka ezek között a szélsőséges körülmények között?

Számunkra szerencsés módon ez olyan terep, ahol egy mezei terepjáróval nagyjából 5200 méteres magasságig föl lehet menni. Mi négyezer méter fölött már elkezdjük a méréseket és a műszertelepítést, aztán az autózható határ fölött már gyalogosan megyünk tovább. Ez valóban expedíciós mozgást kíván: körülbelül két hétig leszünk terepen. Mint egy hegymászó expedíció: akklimatizálódnunk kell, így végig sátrazni fogunk. De az elsődleges célunk nem a csúcshódítás – bár mindenképpen szeretnénk ismét feljutni, hiszen ott is akarunk műszereket elhelyezni – hanem a kutatás elkezdése. Egyébként a hegymászók között nagyon kevés a földtudós vagy egyéb ilyen irányú szakember: nekünk ugyanis sokszor érdekesebb lent maradni, mert ott többet látunk a minket érdekelő témákból.

 

Fizikailag mennyire megterhelő az út?

Már kétszer voltunk ezen a terepen; először persze csupán annyi volt a cél, hogy felmenjünk az Ojos-ra. Mind a két úton voltak olyanok, akik nem bírták. Az oxigénhiány, a hideg és a szél miatt is ez egy nagyon megerőltető terep, megerőltetőbb sok esetben, mint a Himalája. Szerencsére a kutatás elég időigényes, így nem rohanunk, lesz elegendő idő az akklimatizációra.

Mégis, mi a legveszélyesebb kihívás errefelé? Hóviharra például nem nagyon kell számítani.

Ritkán előfordul azért hóvihar: nyaranta általában egy-kettő jellemző. Ilyenkor sem esik 10-20 centiméternél több csapadék, ami aztán gyorsan el is szublimál, olyan száraz a levegő. A legveszélyesebb inkább a hideg meg az erős szél. Utóbbi még tovább is növeli a hidegérzetet: mínusz 15 Celsius hőérzete szélben mínusz 30 is lehet. Másrészt erős szélben nehezebb levegőt venni, nehezebb menni, a járművek is gyengébb hatásfokkal működnek. Problémás még a nagyon száraz környezet, amiben rengeteget kell inni, cserébe nincsen természetes édesvízforrás, tehát két hétre elegendő vizet kell odaszállítanunk.

A műszerek elhelyezése mekkora munkát jelent?

Sok idő megy el a műszerek helyének pontos kitalálásával, hogy reprezentatív adatokat nyerhessünk. Olyan helyeket kell keresni, ahol nem tapossa össze senki, nem kerül rá a szokásosnál több hó, s ne legyen semmi olyan külső behatás, ami megbolygatná a környezetben lévő alaphelyzetet. Utána lukat fúrunk neki, belehelyezzük a műszereket, majd visszaállítjuk az eredeti állapotot, és gps-szel bemérjük, hogy hol van, hogy később megtaláljuk. Azt pedig már most is mérjük, hogy van-e fagyott ajzat, és ha van, milyen mélyen. Így már a hazatértünkkor is lesznek eredmények, amiből már lehet következtetni arra, hogy mire számíthatunk a műszerek mérései alapján két év múlva, amikor legközelebb kimegyünk leolvasni az adatokat.

 


A tervek között szerepel a világ legmagasabban fekvő tavának a feltérképezése is. Hogy maradhatott ilyen frekventált helyen fehér folt?

Ez számunkra is érdekes kérdés, hiszen akárhogy keressük két fotón, s a körülbelüli magasságán (mint adaton) kívül semmilyen publikáció sincs róla. Egy kicsi tóról van szó, körülbelül 100 méter az átmérője, s nagyon nehezen megközelíthető helyen van; semmilyen nyom, ösvény nem vezet oda. A figyelem azért irányul rá, mert tényleg ez van a legmagasabban. De űrfelvételeken, vagy az erről szóló részletes térképeken nem nagyon lehet látni. Térképeken például egyáltalán nincs rajta. Megvan a pontos földrajzi koordinátája, mert akik egyszer elmentek oda, bemérték. A legérdekesebb kérdés, hogy miért van ott az a tó, egy olyan helyen, ahol még a meleg nyári napokon is nulla fok alatti a hőmérséklet.

Tényleg, mitől lehet ott?

Ezt fogjuk kideríteni a feltérképezés mellett: utána még méréseket is végzünk, hogy megmondjuk, milyen a sótartalma, a hőmérséklete, a kémhatása a különböző mélységekben. Tó azért lehet ilyen magasságban, mert vagy sós, és akkor nagyon alacsony a vizének a fagyáspontja, vagy egy meleg forrás nem engedi, hogy fenékig befagyjon. De az is lehet, hogy olyan mély, hogy a külső fagy ugyan kialakít rajta egy jégréteget, de az alsó részén mindig víz van. Ilyenkor vannak olyan melegebb nyári napok, amikor a felső jég is egy kicsit megolvadhat rajta. A képeken hullámzó vízfelület látszik.

 
Nagyobb térképre váltás (Ojos del Salado, Chile - Google térképek)


Tehát egy igazi földrajzi felfedezés lesz.

Sokat várok tőle. Főleg akkor, ha érkezésünkkor nem lesz három méter vastag jég a tavon. Ha ugyanis ilyen vastag a jég, akkor kell majd mondani: ez nem is egy állandó tó, csak egyes években, amikor esetleg több hó olvad el. Persze a felfedezés akkor is áll: akkor pedig elmondjuk, hogy ez egy ideiglenes kis tavacska, és kimondhatjuk, hogy nem ez a Föld legmagasabban fekvő tava, annak ellenére, hogy minden forrás ma ezt tünteti fel annak. Neve mondjuk egyelőre nincsen, a pontos magassága, mérete sincs megmérve, és az sem világos, hogy domborzatilag miért pont ott van. Szeretnénk most mindezt tisztázni.


S a feltérképezés után a csapat nevezheti el a tavat?

Javaslatot tehetünk rá, de mindig az adott ország feladata ennek eldöntése. A dolgot nehezíti, hogy a tó valószínűleg pont a chilei-argentín határon van, ami felveti azt a kérdést, hogy most pontosan ki is adhat neki nevet.

dr. Nagy Balázs
Geográfus, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földgömb magazin főszerkesztője. Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei. (forrás)
 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.