Magyarország Európával áll vagy bukik

/ 2018.07.17., kedd 09:00 /
Magyarország Európával áll vagy bukik

Az első világháború előtti évtizedekben a magyar politikai élet az angol mintákat követte – nem véletlen a Westminster és a magyar Országház közötti stílusbeli hasonlóság. Arisztokráciánk és a dzsentri a divatban, sportban, életmódban „anglomán” volt. A kultúrában Párizs volt az etalon, Munkácsytól Adyig a művészek mind arra figyeltek. A tudományban viszont Németország volt a tekintély.

A nagy magyar liberális nemzedék hamar felfedezte az amerikai demokráciát is, vezető képviselői – Kossuthtól Andrássyn át Tisza Istvánig – leginkább a két angolul beszélő ország jóindulatát, szövetségét keresték. A két világháború idején az ellenséges állampolgároknak sehol sem volt olyan jó dolguk, mint Magyarországon. Az angolbarátok a náci dominancia ellenszerét, majd a német szövetségből való szabadulást a brit és az amerikai politikától várták – hiába. A német, majd a szovjet megszállás tragikusan megritkította az anglofilek körét, de a rendszerváltozás és az Egyesült Államok vezető szerepe, meg az angol világnyelvként való elterjedése rendkívül megerősítette – sajátos magyar szóhasználattal – az angolszászok nimbuszát. A két angolul beszélő demokráciával fennálló politikai és irodalmi kapcsolataink számos szakértője között a publikációk mennyisége és minősége alapján is kiemelkedik Frank Tibor, az ELTE professzora. A könyvnapra jelent meg közel ötvenévnyi munkásságát reprezentáló két tanulmánygyűjteménye, Amerika világai, illetve Britannia vonzásában címen. Ezek az elsőrangú tudományos színvonalú írások két dolgot bizonyítanak: e két nagyhatalom meghatározó szerepet vitt a modern magyar történelemben, valamint erős szerelem irányult feléjük sok magyar részéről, de politikai szinten ennek kevés hozadéka volt.

Sok tekintetben szembenállt ezzel a vonulattal a németbarát irányzat. Noha a Németországgal 1879-ben az Osztrák–Magyar Monarchia által megkötött kettős szövetség vitte bele Magyarországot a vesztes háborúba és vezetett Trianonhoz, a háborús fegyverbarátság, majd Hitler hatalomra jutását követően a területi revízió reménye, nem utolsósorban pedig Nagy-Britannia és Franciaország szűklátókörű politikája az 1930-as évekre nagyon megerősítette a német orientáció híveit. Nem tudott ennek gátat vetni a korszak két legfajsúlyosabb politikusa, Bethlen István és Teleki Pál sem, noha mindketten az anglofil irányzathoz tartoztak. 1944–1945 azután mindkét orientáció csődjét hozta el, a nácibarátok romhalmazzá tették az országot, lakosságát megtizedelték, a két nyugati nagyhatalom viszont nem volt képes megmenteni Kelet-Közép-Európát a bolsevizmus borzalmas uralmától.

1990 óta szuverenitásunkat visszanyertük és nem kell választanunk a német és az angolszász orientáció között, sőt Európa és Amerika szövetségesei lettünk. A józan magyar ennek csak örülhet, veszélyeztetését pedig csak elutasíthatja. Jelenleg viszont több külpolitikai dilemmával nézünk szembe. A kiszámíthatatlanná vált amerikai külpolitika láttán helyes-e rá építeni biztonságunkat? Gazdaságunkban meghatározó Németország, szabad-e szembehelyezkedni Merkel kancellár egyes politikai lépéseivel? Lavírozhat-e a magyar politika a CDU és a CSU, a szövetségi kormány és Bajorország között, közben kikacsintva a jobboldali radikális Alternatíva Németországért pártra is? Meddig mehet el a magyar kormány a gazdaságunk (és gazdagodásunk) elsődleges motorját működtető Európai Unióval („Brüsszellel”) folytatott politikai és jogvitában? Végül van-e bármi létjogosultsága, haszna a „keleti nyitás”-nak, Putyinnal flörtölni és Paks 2-t építeni?

Úgy vélem, hogy leginkább a bajban kell a barátokkal tartani, ez nemcsak morálisan helyes, de hosszú távon kifizetődő. A magyar érdek az erős és stabil Németország, ezt a jelenlegi kancellár biztosítja. Egyértelmű magyar érdek az erős és egységes EU is, ezt nem elég szavakban hirdetni. Magyarország nem sziget, Európával együtt áll vagy bukik.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.