Magyarország: genetikai pályaudvar

/ 2015.05.06., szerda 14:16 /

Másodjára találkoznak Budapesten a Magyarország Barátai Alapítvány szervezésében magyar származású tudósok, üzletemberek, művészek. Vizi E. Szilveszter akadémikus, az alapítvány elnöke lapunknak a bevándorlás tiltásáról és arról is beszél, kiket tart tojásfejű értelmiségieknek.

– Az első találkozóra készülve 2014 elején a jó hírünket vivő nemzetközi hálózatról beszélt lapunknak. Kész már az országimázs-csodafegyver?

– Sikeres év áll mögöttünk, hiszen tagságunk jelentősen nőtt, csatlakoztak hozzánk magyar alapítású tudományos körök, kulturális egyesületek is. Büszkeségünk az új angol nyelvű hírportálunk, a hungarytoday.hu, melynek ingyenes heti hírlevelét több tízezren olvassák a világ minden pontján. Mégis, a legfontosabb tanulsága egy év építkezésének, hogy a hazaszeretet, a gyökerek tisztelete nem a tartózkodási helytől függ, és komoly mozgósító erő. Pénteken és szombaton 150 tudós, üzletember, művész, politikus gyűlik össze a világ 35 országából, hogy közös dolgainkat megvitassuk. Mindenki maga fizeti az utazását, szállását; egyetlen fillér állami támogatás nélkül, adományozók nagylelkűségére támaszkodva végezzük munkánkat. Alapítóink között van például Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor, az euró atyja, Sir Radda György biokémikus Oxfordból és Szingapúrból, az erdélyi Módy István, a kaliforniai UCLA egyetem tanszékvezető orvosprofesszora, Marton Éva operaénekes. Munkánkban Magyarországot szerető külföldiek is részt vesznek, például John O’Sullivan publicista, Margaret Thatcher egykori beszédírója, Christopher Long volt brit nagykövet vagy April Foley, aki korábban az Egyesült Államokat képviselte Budapesten.

– Míg önök megroggyant reputációnkat csúcsértelmiségiekkel szeretnék helyreállítani, a nemzetközi sajtó a halálbüntetéssel kapcsolatos miniszterelnöki nyilatkozatoktól hangos. Nem fárasztó Kőműves Kelemenként mindig nekiveselkedni ugyanannak a munkának?

– Nyilván senki sem szeret magyarázkodni. Szombati találkozónkon miniszterelnök úrnak át fogok adni egy kötetet, amelyben a sikeres külhoni magyarok nemcsak Magyarországot jobbá tevő ötleteket, de kritikákat is megfogalmaznak. Azt hiszem, az ebben a kötetben leírt gondolatokat érdemes megszívlelni, mert mi, magyarok soha nem a politikusainkkal tűntünk ki, hanem a sporttal, művészettel, tudósokkal. Sokkal többet adunk a világnak, mint amit el lehetne várni egy ilyen kis országtól.

– És erről tud a külföld? A Nézőpont Intézet szerint a nemzetközi sajtóban tavaly ötször annyi negatív hír jelent meg hazánkról, mint pozitív.

– Ne vegye kritikának, de alapvetően a sajtó munkatársait és a hozzám hasonló tojásfejűeket izgatja, hogy mit ír egy német, angol vagy francia lap. Ez persze fontos, de nem kizárólagos szempont. Szerencsére egy külföldi átlagpolgár nem a sajtó hírei alapján rendezi be az életét. Ő azt hallja – mint az én francia rokonaim –, hogy a gyerekeik el voltak ájulva a budapesti Sziget Fesztiváltól, hogy Magyarország gyönyörű, hogy Budapesten – Nyugat-Európa több országával ellentétben – meg lehet rendezni egy zsidó fesztivált több száz, az esetleges támadások ellen kivezényelt rendőr nélkül. Kétféle, egy virtuális és egy személyes tapasztalatokon alapuló kép létezik tehát Magyarországról.

– De hát nem mindenki győződhet meg a helyszínen arról, hogy nálunk nincsenek internálótáborok, és nem hurcolják kivégzőosztag elé a halálraítélteket!

– Ez így van, de meg kell nézni, mennyivel nő a Magyarországra látogató turisták száma, vagy a világ vezető utazási portáljai milyen elragadtatással írnak Budapestről. Ha csak a sajtóból tájékozódnának az emberek, kötéllel kellene fogni a szerencsétleneket, hogy idevonszoljuk őket ebbe a földi pokolba.

– Magyarország barátai Magyarország kormányának barátai is?

– Hallott az elmúlt évben arról, hogy bárki kilépett volna, mert egyik vagy másik pártot szolgáljuk ki? Nálunk nem a politika áll a középpontban, s mint mondtam, nem kapunk állami támogatást. Örülünk persze, ha az államfővel és a miniszterelnökkel is eszmét tudunk cserélni arról, mit tehetünk együtt Magyarországért.

– Orientációs vita sem osztotta meg a szervezetet? Tudja, keletiek vagy nyugatiak vagyunk-e…

– Az Egyesült Államok Magyarország szövetségese, ami nem zárja ki, hogy Oroszországgal jó gazdasági kapcsolatokra törekedjen. A Magyarország Barátai Alapítvány közösségében nem merült fel soha, és felelős politikustól sem hallottam olyasmit, hogy euroatlanti elkötelezettségünket le kellene cserélni, mert néhány lap csúnyát ír rólunk vagy vitánk van Brüsszellel. Ezek a külföldi cikkek alapvetően belpolitikai fellángolásainkról szólnak, pedig mondjuk éppen a bevándorlás ügye jóval élesebb vitákat provokál Nyugat-Európában. David Cameron brit miniszterelnöktől vagy Nicolas Sarkozy volt francia államfőtől sokkal erőteljesebb megfogalmazásokat is lehet idézni.

– De miért kell hiszterizálni a belpolitikát? Tavaly decemberben éppen ön mondta nekünk, hogy „a kormány sokat beszél a bruttó nemzeti termékről, de a nemzeti összközérzetre nincs tekintettel”.

– Az internetadótól a vasárnapi zárva tartásig valóban sorolhatóak az előkészítetlenül bedobott kormányzati ötletek, amelyek frusztrálták az embereket. De ne felejtsük el: 2008-ban az ország a gazdasági csőd szélén állt. Ehhez képest ma az EU-ban éppen nálunk az egyik legerősebb a gazdasági növekedés és csökken az állástalanok száma. Sok társadalmi probléma megoldatlan, de csoda, hogy néhány év alatt ilyen mély gödörből kikecmeregtünk; Magyarország barátai azt szeretnék, ha az ország sikereit külföldön is értékelnék.

– Velünk jön szembe mindenki az autópályán?

– Nem ezt mondtam. Tény, hogy még mindig rohamtempóban változnak a dolgok idehaza. Külföldön is megjelenő problémáink jelentős részét el lehetne kerülni az emberek megkérdezésével, döntésekbe való bevonásával. Ez a demokrácia lényege.

– Most indult nemzeti konzultáció a bevándorlásról!

– A bevándorlás kérdése fontos összeurópai vita, amelyben még senki nem találta meg a humánus és hatékony megoldást. Ezért mindenképpen helyénvaló, hogy egy, a kérdésben érintett ország kormánya új utakat keres, s mindehhez a polgárok véleményét és támogatását kéri. A bevándorlás korlátozása azonban nem lehet a befogadás elutasítása. A Magyarország Barátainak közössége a magyar kultúrnemzet ideáját valló emberek összefogása. Márpedig a magyar kultúrát egy olyan nép hordozza, amely leginkább egy genetikai pályaudvarhoz hasonlít. Diaszpóranemzetünk szellemi élete azért is büszkélkedhet bámulatos teljesítményekkel, mert az elmúlt ezer évben a magyarságot folyamatosan gazdagította a sok bevándorló a kunoktól az örményeken, zsidókon át a svábokig.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.