Amerikai Magyar Szövetség: A nyugati kritika ne politikai célokat szolgáljon!

/ 2013.03.21., csütörtök 11:50 /

Az Egyesült Államok legnagyobb magyar szervezete, az Amerikai Magyar Szövetség jegyzéket küldött a Helsinki Bizottság keddi washingtoni meghallgatására, ahol a magyar demokráciára leselkedő veszélyeket vizsgálták.

Koszorús Ferenc

A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel tartott meghallgatást kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága. Magyarországot a meghallgatáson Szájer József, az Európai Parlament néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke képviselte.

Az Amerikai Magyar Szövetség reméli, hogy közleményük segíti a Helsinki Bizottságnak a magyar demokráciáért és a demokratikus intézmények megerősítéséért folytatott erőfeszítéseit.

Vegyék figyelembe a történelmi adottságokat!

Koszorús Ferenc elnök két alapproblémára mutat rá. Egy részről, különbséget kell tenni a magyar demokrácia állapota miatti jogos aggodalom és a politikai kampányként használt retorika között, ami csak ürügyül használja a demokratikus intézményrendszer meggyengítése miatti félelmet. Teszi ezt azért, hogy aláássa a magyar nép világos és egyértelmű döntését a 2010-es nemzetközileg elismert tiszta és szabad választáson. Más részről, szükség van a demokrácia kiterjesztésére a vallásszabadság és a kisebbségi jogok kérdésében is. Különös tekintettel a magyar kisebbségek jogaira a szomszédos országokban.

A Szövetség üdvözli a magyarországi demokratikus intézményrendszer megerősítése, a transzparencia, a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának érdekében folytatott, politikai elfogultság nélküli tevékenységet. Meggyőződése, hogy az Egyesült Államoknak ebben a folyamatban részt kell vennie, annál is inkább, mert a NATO bővítésén kívül  az érdeklődés hamar elterelődött Közép-Kelet-Európáról a berlini fal összeomlása után. Nem vették figyelembe az ötvenéves kommunista diktatúra által okozott gazdasági, erkölcsi, lelki károkat. A véleményformálók úgy ítélték meg, hogy a szabad választások után nem sok teendő maradt Közép-Kelet-Európában; az elemzések felületesek voltak. Kétségtelen, hogy a térség országai nagy lépést tettek a demokrácia és a demokratikus intézményrendszer kiépítése terén, de tennivaló akad még bőven, például az antiszemitizmus erősödése vagy az intoleráns magatartás, a nemzeti kisebbségek elleni diszkriminatív intézkedések megfékezése terén.

Ritka az, amikor egy nyugati típusú parlamenti demokráciát mikroszkóppal vizsgálnak. De ha már ez történik, két fontos kérdést kell szem előtt tartani: áthágja-e a magyar kormány a világon elfogadott demokratikus normákat? Áthágja-e az ország saját demokratikus normáit?

Szájer József a Helsinki Bizottság előtt (fotó: MTI)

Különbséget kell tenni a kormány hatékonyságát vizsgáló és döntéseinek bölcsességét megkérdőjelezők, valamint azok között, akik magát a folyamatok demokratikus voltát tagadják. Ebből a szempontból vizsgálva lehet, hogy a magyar kormány törvényhozói programja ellentmondásos, de nem éri el azt a szintet, amely veszélyeztetné a demokráciát.

A magyar médiatörvényt minden oldalról megvizsgálták, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kormány elnyomná a kritikus hangokat a sajtóban.  A tüntetők kifejezhetik véleményüket, adhatnak interjút külföldi tudósítóknak. Annak sincs semmi jele, hogy az állam megtagadná az ellenzéktől azt a demokratikus jogot, hogy a következő választáson békésen elnyerje a közvélemény támogatását. Ha az ellenzék megnyeri a következő választást, a saját törvényeit nyújthatja be. Ha ugyanazt a kétharmados támogatást megkapja, amit most a Fidesz, az alkotmányt is módosíthatja. Ez a demokrácia alapelve.

Nem minden kritika becsmérlő

A Szövetség támogatja, hogy az  Alkotmánybíróság  jogi hatáskörét is alaposan vitassák meg. Az Amerikai Magyar Szövetséget nem az új alkotmány által kiváltott jogos politikai vita aggasztja, hanem az a feltételezés, hogy maga a folyamat nem volt demokratikus. Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni az eredménnyel, de ha a folyamat tisztaságát kérdőjelezik meg, az azt sugallja, hogy más szabadon választott kormányok is hasonló megpróbáltatások elé nézhetnek.

Az alapos elemzés mellett tényszerűség is szükséges ahhoz, hogy a kritika hiteles legyen. A Szövetség példaként említi az angol Independent című lap vezércikket, ami szigorú EU-beavatkozást követel, amiért az új magyar alkotmány a választási kampányok közvetítését az állami televízió hatáskörébe utalja. Holott csak a kampányhirdetéseket korlátozza. A jegyzék nem állítja, hogy minden kritika becsmérlő. Ugyanakkor úgy látja: a legtöbb elfogult bírálat nem tényeken, hanem spekulációkon alapul.

Hibás a kisebbségi jogokkal kapcsolatos irány

Ami a kisebbségi jogokat illeti, a Szövetség mélyen aggódik a környező országok demokráciát és az emberi jogokat veszélyeztető, a magyar kisebbségeket sújtó intézkedések miatt. Aggasztó, hogy magyar kisebbségeket bántalmaznak Szerbiában, hogy Szlovákia megkülönböztető  nyelvtörvényt fogadott el, hogy Esterházy Jánost, a holokauszt hősét a mai napig nem rehabilitálták, hogy Románia megtagadta a független magyar egyetemek visszaállítását. A példákat lehetne folytatni. Az anyaországot viszont éles kritika éri, amikor a nemzetközi normák szerint (például az állampolgárság megadása) próbálja segíteni az etnikai kisebbség jogos követeléseit. A kisebbségi jog a demokrácia egyik alapkövetelménye, azokat kell tehát elítélni, akik ellene vétenek, nem azokat, akik védik. A támadás iránya hibás – olvasható a közleményben.

Végezetül leszögezik, hogy a tények alapján, kiegyensúlyozottan kell bátorítani a demokratikus intézményrendszer építésének vitáját. Támogatni kell a nyugati értékeket, de a kritika ne politikai célokat szolgáljon. A kisebbségi jogokat mindenhol tisztelni kell. Mindenfajta diszkriminatív intézkedést, intoleráns magatartást – legyen az antiszemitizmus vagy magyarellenesség – el kell ítélni.   

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.