valasz.hu/vilag/azt-hittem-az-internet-majd-felszabaditja-a-tarsadalmat-tevedtem-117285

http://valasz.hu/vilag/azt-hittem-az-internet-majd-felszabaditja-a-tarsadalmat-tevedtem-117285

Magyarország–Amerika: vissza a normális hangnemhez

/ 2018.06.11., hétfő 17:30 /
Magyarország–Amerika: vissza a normális hangnemhez

Két parlamenti választással és sok elvesztegetett lehetőséggel azután, hogy Hillary Clinton Budapesten járt, és először olvasott rá a magyar kormány fejére, a múlt héten végre hivatalosan is visszatértünk a NATO-szövetségesek körében normálisnak nevezhető hangnemhez, amikor Szijjártó Péter Washingtonban tárgyalt Mike Pompeóval.

A magyar és amerikai diplomácia vezetőjének találkozója hat évet váratott magára, ami még ellenségek közt is sok, nemhogy barátoknál. Csak a mihez tartás végett: Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel csak az elmúlt négy évben legalább tizenegyszer kétoldalúzott.

Bár a magyar sajtóban gyenge visszhangja volt az eseménynek, és – talán mindkét fél érdekében – a közös sajtótájékoztató is elmaradt, az elmúlt évek legnagyobb magyar diplomáciai áttörése volt ez Washingtonban. Nem szabad lebecsülnünk, mert hosszú és göröngyös volt az út idáig.

A magyar kormány washingtoni ellenlábasai évek óta érveltek amellett, hogy amíg Magyarország „demokráciaproblémái” nem oldódnak meg, és Orbán Viktor nem hagy fel a „Putyin-majmolással”, ellenzendő az amerikai kormány bármilyen gesztusa. De ahogy múlt az idő, az is mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a diplomáciai karantén, amibe Magyarország került az Obama-évek alatt, nem hozza meg a kívánt hatást. Donald Trump elnökké választása reményt adott a diplomáciai nyitásért szurkolóknak, de hogy milyen erős volt a belső ellenállás, azt a 2016. novemberi választások óta eltelt idő is mutatja.

„Wess Mitchell külügyi államtitkár kinevezése alapvetően megváltoztatta a helyzetet” – mondta Szijjártó Péter Washingtonban, s hozzátette, végre úgy érezni, hogy Magyarország Amerika természetes szövetségese, és Közép-Kelet-Európa újra rajta van az Egyesült Államok mentális térképén.

A nehézkes nyitás mögött amerikai oldalon valóban az új külügyi államtitkár komoly erőfeszítései állnak, de mindez új, az egész amerikai kormányon keresztülfuttatott Európa-stratégia kereteiben történik. Ennek központi tézise, hogy Európa igenis stratégiai színtere az amerikai külpolitikának, mert ha az Egyesült Államok elveszíti Európát – még ha mindenhol máshol nyer is –, azzal az egész nyugati civilizáció veszít.

Márpedig az intézményi belharctól, Brexittől, migrációs nyomástól az öreg kontinens láthatóan meggyengült. A térségben zajló orosz és kínai gazdasági és katonai előretöréssel szemben pedig Washington egyszerre volt felkészületlen és tétlen is. Ezért minden lehetséges eszközzel, létező és potenciális szövetségessel újra kell szőni a stratégiai kapcsolatokat, mégpedig elsősorban nemzetállami szinten. A politikai nézeteltéréseket – amelyekből amerikai–magyar vonalon akadt éppen elég – a közös stratégiai érdekek alá kell rendelni.

A diplomáciai masina új nagykövet híján is újra beindult Budapest és Washington között, még ha egy Ukrajna-méretű porszem került is a gépezetbe. De ha komolyan vesszük a magyar külügyi vezetés szavait, miszerint Magyarországnak nem a balhé az érdeke, hanem az, hogy az oktatási törvény okozta, mindenkinek rossz helyzetre végre megoldást találjunk, talán ez az elem is kikerül a lassan, de biztosan gyógyuló amerikai–magyar kapcsolatokból.

Felkészülhetünk arra, hogy a State Departmenttel szinte szimbiotikus viszonyban lévő nemzetközi emberi jogi szervezetek részéről erősödni fog a nyomás úgy a magyar, mint az amerikai felső vezetésre. Szeretnék elérni, hogy az olyan stratégiai kérdések, mint a magyar NATO-hozzájárulás és szerepvállalás minősége, az energiadiverzifikáció vagy a hírszerzési együttműködés helyett újra a sehova sem vezető belpolitikai viták kerüljenek a diplomácia előterébe.

Mindenesetre a magyar oldal várhatóan továbbra sem áll be a kifinomult európai körökben mostanság őrülten divatos, hangosan Amerika-ellenes nemzetközi kórusba. Drukkoljunk, hogy ez így is maradjon.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.