valasz.hu/vilag/a-charlie-gard-drama-vege-a-szulok-feladtak-lekapcsoljak-a-geprol-a-babat-124800

http://valasz.hu/vilag/a-charlie-gard-drama-vege-a-szulok-feladtak-lekapcsoljak-a-geprol-a-babat-124800

Malmö szindróma: a svédországi antiszemitizmus kivándorlásra késztet

/ 2013.11.01., péntek 17:32 /

Svédország híresen semleges volt a második világháborúban, és biztonságos menedékhelyül szolgált sok zsidónak, kivált a Dániából érkezőknek, akik csaknem mindegyikének sikerült megmenekülnie. A zsidó vallású emberek svéd földön mindig biztonságban érezhették magukat.

Csakhogy mostanában egyre gyakrabban érkeznek aggasztó hírek a svéd jóléti államból is: hiába a sokszor és sokaknak példaként emlegetett svéd tolerancia, hiába a nagy politikai korrektség, az országban jó ideje szaporodnak az antiszemita incidensek. Az amerikai Tablet magazin szerint a harmadik legnagyobb svéd városban, Malmöben oly' gyakoriak a zsidóellenes megnyilvánulások, hogy sokan jobbnak látják kivándorolni. A zsinagógák felgyújtása, a zsidó temetők megszentségtelenítése és a „Heil Hitler!"-féle ordibálások arra késztetik a svédországi zsidók egyre nagyobb táborát, hogy Izraelbe költözzenek.

A probléma korántsem új keletű. A Forward magazin már 2010-ben részletes tudósításban hívta fel a figyelmet arra, hogy Malmö Rosengard nevű negyedében - ahol a város muszlim vallású polgárainak többsége él - igencsak gyakoriak a zsidó- és Izrael-ellenes megnyilvánulások. Ennek okát egyesek a közel-keleti helyzetben vélték és vélik megtalálni, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy Rosengardban nyolcvan százalékos a munkanélküliség. Malmö korábbi, baloldali polgármesterét kritizálták is: nem védi eléggé a város egyébként sem nagy (alig hétszáz lelket számláló), de folyamatosan apadó lélekszámú zsidó közösségét. Ilmar Reepalu, a polgármester azzal replikázott, hogy az, amit antiszemitizmusként érzékelnek, nem más, mint a szomorú, de érthető következménye az izraeli politikának a Közel-Keleten. Az új, szociáldemokrata polgármester, a 39 éves Katrin Stjernfeldt Jammeh viszont azt ígéri: keményen fellép a gyűlöletbeszéd, illetve a gyűlölet-bűncselekmények ellen.

Csakhogy Svédországban nem csupán Malmőben vannak gondok. A Los Angeles-i Jewish Journal idézi például a svéd írót és politikai tanácsadót, Annika Hernroth-Rothsteint, aki arról ír, hogy az ő közösségében, amely Stockholm tradicionális, hagyománytisztelő közössége, állandóan az Izraelbe történő kivándorlás lehetőségeiről és következményeiről beszélgetnek, s a legfőbb ok, amiért sokan mégis maradnak a szülőföldjükön, Svédországban mindössze az, hogy a költözködés hosszú távon sokba kerülne. S nyilván nem csak anyagi értelemben. Hiszen - így Annika Hernroth-Rothstein - fejlett országból kellene elköltözni, és sokan aggódnak, hogy így csökkenne az életszínvonaluk, és rosszabbodnának a munkakörülményeik is.

Az írónő egyébként rossznak tartja a svédországi zsidóság helyzetét. „Svédországban tilos a kóservágás... Az antiszemita támadások állandóak, de többségüket nem veszik nyilvántartásba, nem folytatnak eljárást... Csöndes terrorban élünk" - fogalmaz a Jewish Journal hasábjain is idézett levelében az írónő. Aki szerint a helyzet cselekvést követel, legalább azt, hogy a svédországi zsidóság nyilatkozatot tegyen közzé, amelyben visszautasítja, hogy választania kelljen félelem és asszimiláció között.

És Magyarországon?

Közben a Jewish Telegraphic Agency globális hírportál Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter fotójával illusztrált cikkben arról tudósít: a magyar kormány arra készül, hogy szembeszálljon azzal a szerinte pontatlan imázzsal, miszerint az ország lanyhán száll szembe a szélsőségekkel. A JTA munkatársa, Ron Kampeas beszámol arról is, hogy Kumin Ferenc - akit Orbán Viktor kormányfő nemzetközi tájékoztatásért felelős tanácsadójának nevez - a napokban felvette a kapcsolatot a JTA-vel is. „Az amerikai közbeszédben sok szó esik az antiszemitizmusról és a rasszizmusról Magyarországon, s az ezzel kapcsolatos aggodalmakról. Mi megpróbálunk realista képet kialakítani. Nem azt mondjuk, hogy ilyesmi nincs, de bizonyos elbeszélésekben ez eltúlzott" - idézi Ron Kampeas Kumin egyik interjúját.

Majd hozzáteszi, hogy Kumin kezdeményezése része annak az elmúlt hónapban tapasztalt intenzív erőfeszítésnek, melynek célja, hogy visszaszorítsa azon percepciókat, miszerint Magyarországnak nem sikerült szembenéznie az antiszemitizmus erősödésével, különösen a Jobbik felemelkedésével. A JTA ezzel összefüggésben idézi Navracsics Tibor felszólalását a zsidó életről és az antiszemitizmusról Budapesten rendezett minapi konferencián, ahol a miniszterelnök-helyettes azt mondta: eljött az ideje, hogy a magyarok elfogadják felelősségüket a holokausztért.

A JTA megszólaltatja Andrew Baker rabbit, az Amerikai Zsidó Bizottságok nemzetközi ügyekért felelős direktorát, aki szerint észben kell tartani Navracsics mondatait, ám a kérdés az, hogy ezek pusztán szavak maradnak-e, avagy cselekvésben is megnyilvánulnak. Baker rabbi szerint Orbán Fidesze nem nyíltan antiszemita, de a szavazókért folyó küzdelemben flörtöl olyan témákkal, amelyek aggasztják Magyarország százezres zsidó közösségét; például azzal, hogy felélesztenek és megtisztelnek Horthy Miklóshoz köthető antiszemita figurákat.

Michael Salberg, a Rágalmazás-ellenes Liga nemzetközi ügykért felelős igazgatója úgy gondolja, hogy Navracsics beszéde egyértelmű volt az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti elköteleződésben, de „az igazi kemény munka ennek az elkötelezettségnek a társadalmi megvalósítása, az, hogy a civil társadalom is elkötelezett legyen a demokrácia javításában". Salberg szerint a magyarországi roma kisebbség továbbra is megkülönböztetéstől és erőszakos támadásoktól szenved.

Ron Kampeas idézi Csáki Juditot, akit „a magyar kormány zsidó kritikusaként" aposztrofál, s a színikritikus szerinte úgy vélekedik, hogy az antiszemitizmus elítélése a kormány részéről csupán színház, melynek célja, hogy elvonja a világ figyelmét azokról a törvényekről, amelyekkel Orbán gyöngíti az alkotmánybíróságot, és korlátozza a magyar nemzet „méltóságát" (idézőjel a JTA megfogalmazásában - a szerk.) fenyegető kijelentéseket. „Az a taktikájuk, hogy amíg mi a Jobbik antiszemita kommentárjain háborgunk, legalább addig sem panaszkodunk az ellenzék kriminalizálásának kísérletei miatt" - mondja Csáki Judit a Jewish Telegraphic Agency szerint.

Végül megszólal Kovács András, a Közép-európai Egyetem zsidó tanulmányokkal és nacionalizmussal foglalkozó programjának vezetője is. Kovács szerint a magyar kormánynak hitelt kell adni, mert legalább szembenéz az antiszemitizmussal. „Az antiszemitizmus Magyarországon nagyobb, mint más országokban, Európában. A deklarációk már megvannak. Most lássuk, mi történik" - mondja Kovács András.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.